Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993

Kiállítási emlékezések - Solymosi Jánosné: Soó Rezső kiállítása Debrecenben

vényföldrajzzal foglalkozik és ebből világhírű iskolát teremt. Tanítványai közül kerültek ki napjaink vezető ökológusai. Kevés tudós dicsekedhet azzal, hogy hatvannál több biológus kutató, 4 akadémikus, 10 tudományok doktora, számos kandidátus, 4 Kossuth-díjas, 6 egyetemi tanár tartja magát Soó tanítványnak.

Ahogy a professzor maga fogalmazta meg, ő “verekedte ki” hazánk első két természetvédelmi területét: a debreceni Nagyerdőt és Bátorligetet. 1940-1944 között a kolozsvári egyetem professzora, majd visszajön Debrecenbe és 1955-ig maradt itt. A következő 11 évben a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem növényrendszertani és növényföld- rajzi tanszékének professzora és egyben a botanikus kert igazgatója.

Tudományos munkásságát hazánkban és külföldön is számtalan elismerés követi. Csak a hazaiak közül néhányat: 1947-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1951-ben rendes tagjává választja. Kossuth díjjal kétszer: 1951-ben és 1954-ben tüntetik ki. 1973-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktorává avatja.

Mint műgyűjtő és mecénás is igen kiemelkedő. Bélyegeken kívül könyveket, ex libriseket és kisgrafikákat gyűjt. Rengeteget dolgozott a társadalmi életben is. A 30-as években a debreceni haladó szellemű Ady-társaságban ő a hungarológia szakosztály elnöke. 1947- től a TIT debreceni elnökeként tevékenykedik.

Valamit sejtet magáról, hogy önéletrajzi írásában elismeri: Németh László a “szörnyeteg professzort”, aki önmagától és tanítványaitól túl sokat kíván, s végül magányossá válik, kissé róla mintázta meg. Babits sorait idézi:

“Barátaim egyenként elhagytak, / akikkel jót tettem, megtagadtak; / akiket szerettem, nem szeretnek, / akikért rajongtam eltemetnek. / Ami betűt ágam írt a porba, / a tavasz sárvize elsodorja.”

Életének utolsó éveit első felesége halála után Aranka aranyozta be gondos szeretetével. Az 1980-ban meghalt világhírű tudós sokoldalú munkásságába pillanthat be az, aki megtekinti a Kölcsey Művelődési Központban rendezett kiállítást.

Ér Lajos

egykori tanítvány és munkatárs

A műgyűjtő és mecénás professzor

A debreceni szellemiség kialakulásához kezdetektől fogva nagy mértékben hozzájárultak a város mecénásai. Soruk azoktól a diákoktól és tanároktól, akik a külhoni tanulmányaikról hazatérve könyvekkel és taneszközökkel gyarapították az ősi alma matert, Déri Frigyesen és Györgyön át, napjainkig ível.

Soó Rezső akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas botanikus közelmúltunk jeles mecénása. Műgyűjtő tevékenységéről máig a legrészletesebb tanulmányt, még Soó Rezső életében, Szíj Rezső művészettörténész írta 1979-ben. Jelentősebb gyűjteményeit, bibliofil könyveit, szakkönyvtárát, grafikai és kisgrafikai gyűjteményét, bélyegeit közgyűjteményeknek ajándékozta. A Budapesti műgyűjtők és műbarátok egyesülete 1979. október 4- én tiszteletbeli tagjává fogadta.

113