Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Kovács Gergelyné: To market, avagy gondolatok a múzeumi marketingről
Mint a táblázatból kitűnik, 8 kiállítóhelyünk - amelyek alapterülete összességében alig haladja meg az 1000 négyzetmétert - nem biztosíthatja a modem 2-5 ezer négyzetméter közötti területekre kiépült postai és távközlési múzeumok (Bem, Plemeur Bodou) szolgáltatás központú felszereltségét. Hozzá kell tennünk viszont, hogy a nyári szezonális nyitvatartású múzeumainkban a múzeumunk udvarai, kertjei, szabadtéri kiállítási tárgyaikkal ezeken a hiányokon sokat enyhítenek. A múzeumi szolgáltatások nemcsak a tárgyi felszereltség, de a szellemi és személyi munka tekintetében is nagyigényűek. A szellemi munka a kiállítások tartalmi és formai megjelenésében összegződik. Abban, hogy a tárgyak és dokumentumok helyes megválogatásával áttekinthető ismereteket közöl úgy, hogy azok a kisiskolásoktól a szakemberekig mindenkinek nyújtsanak új ismereteket és élményeket. Azaz egyaránt találjanak érdekességeket a laikus, a múzeumbarát és a szakember látogatók. Mondhatnánk ez a három “dimenzió” nemcsak a tartalmi, hanem a formai megjelenítésre is vonatkozik. Kiemelkedő tárgyakat, tárgycsoportokat, nagybetűs cím és témafeliratokat, a részletezőbb de pontos, rövid leírásokkal elővezetett exponátu- mok követik, s végül a dokumentum gyűjtemények vonatkozó emlékei, valamint a tárgyak történeti változásait vagy éppen azok részleteit, alkatrészeit, felépítését a tervezéstől a kivitelezésen át a használatig bemutató részletezések teszik teljes körűvé a bemutatást. A múzeum szellemisége a kiállított tárgyak állapotában, működőképességükben, restaurálásuk minőségében is tükröződik. A múzeumi gyűjtemények sokszínű értékeinek elővezetése egy-egy tematikus kiállításnál a térképektől a képeslapokon át a hangemlékekig szintén tanúskodnak a múzeumban folyó munkáról. Az audio-vizuális berendezések, számítógépes információs monitorok sokoldalúan tudják közreadni a múzeum szellemi műhelyének eredményeit. Mindezek egyszerre tárgyi és szellemi “berendezések”, hiszen bármilyen csúcstechnikát képviselnek is, az eszközök hatástalanok ha nincsenek “betáplálható” fényképes gyűjteményi katalógusok, “vágott és rendezett” hang és képanyagok. A bemutatás igényessége sokszínűségében rejlik. Abban, hogy mennyire hat érzékszerveinkre, mennyiben elégíti ki a gondolkodó és a játékos embert. A látvány, a színek és formák, a hangok, a neszektől a harangzúgásig, a tárgyak megérintése, tapintása érzékszerveinket is bekapcsolja a látogatásba. A működő berendezések aktív cselekvést, játékot, kreativitást kívánnak meg a látogatóktól. Örök szabály, hogy a nem működő, javítás alatt álló berendezéseket jobb kivinni a kiállítótermekből, mintsem működőképtelen állapotban, bármilyen udvarias felirattal ott hagyni, ugyanis a látogatókban rögződik, hogy látogatásuk balszerencsés, peches volt, hiszen lám éppen akkor nem működött egy berendezés. A műszaki múzeumoknál ez sokszor a berendezések idős korával, az alkatrészek hiányával és a javításhoz értő mesterek csekély számával magyarázható, viszont éppen az egyik legnagyobb vonzerőt jelentik a technikatörténet iránt érdeklődők számára. S itt még érdemes említést tenni, a mi múzeumainkat jellemző, éppen a működőképes berendezések karbantartásából eredő szagokról. A Telefónia Múzeumban vendégkönyvi bejegyzések is megjegyzik, hogy a gépteremben uralkodó lenolaj illata éppen úgy hozzátartozik a hitelességhez, mint a néprajzi múzeumok házbelsőiben áradó fanyarkás füst szag a szabadkéményes konyhákban, vagy a levendula illata a tisztaszobákban. A sokszínűséget célszerű soknyelvűséggel kiegészíteni. Az ideális állapotokat még 101
