Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1991
Postamúzeum - Dósa György: Magyar rövidhullámú műsorszórás technikai története
A 15 MHz-es síkantenna a meglévő 20 m-es öntartó tornyok közé került beépítésre 95/275°-os főirányítással. A 17 és 21 MHz-es síkantennák pedig kikötött fa tartószerkezetek közé kerültek beépítésre 55/23°-os főirányítással. Az antennák 16 dB-es nyereséggel rendelkeztek. A 15 MHz-es síkantenna eredeti kialakításban, a 17 MHz-es síkantenna pedig új vasszerkezetű tartó tornyokkal jelenleg is üzemel. Üzembe állításuk 1958 szeptemberében, 1959. novemberében, illetve 1965. februárjában történt meg és a műsorsugárzás mellett rádiókommunikációs összeköttetéseket is rendszeresen lebonyolították.- 1 db 6 MHz-es ODH 4/1/0,5 típusú körsugárzó antenna és tápvonal rendszer Észak-Nyugat- és Dél-Kelet-Európa sugárzási viszonyainak részbeni javítására. A négyszög dipól sugárzó rendszer 4 db 30 m-es kikötött nyelves fa tartószerkezetek közé került felszerelésre és a rendszeres műsorsugárzást 1959. december közepén kezdte meg. A 60-as évek végén az európai és Észak-Afrikai műsorsugázásban Székesfehérvár- Sóstó rádióállomáson részlegesen résztvett a körsugárzó kettős kúpantenna rendszer is. A 60-as évek végén a diósdi 6, illetve 7 MHz-es körsugárzó antennákat tartó 70 m- es fa tartószerkezetek (kanadai vörösfenyő) igen erősen elhasználódtak, s miután kar- bólienumozásra vállalkozó nem akadt, így a további romlásukat nem lehetett meggátolni. Tehát további üzemeltetésük életveszélyessé vált, ezért a két 70 m-es fa tartó- szerkezetet 1970. novemberében, illetve 1971. márciusában lebontásra került. 1973-74-ben a KÖZGÉP kivitelezésében 2 db 53 m-es öntartó vasszerkezetű torony került kiépítésre a régi fatornyok helyett, melyre a 6, illetve a 7 MHz-es sugárzók felszerelésre kerültek. Üzembe állításuk 1974. decemberében, illetve 1975. márciusában történt meg. A rövidhullámú műsorsugárzásokra nem jött létre 1949-ben Mexico- City-ben olyan nemzetközi egyezmény, mint a közép- és hosszúhullámú műsorszórásra. Emiatt minden ország olyan frekvencián igyekezett a programját sugározni, ahol a várható zavartatás a legkisebb valószínűségű, azonban az adók és műsorok számának növekedése miatt a zavartatás állandóan fokozódott. Különösen megnőtt a zavartatás mértéke, miután a 10 KHz frekvencia távolság helyett 5 KHz frekvencia távolságra szűkült a szomszédos csatorna távolság és az egyes csatornákon egyidőben 4-5 nagyteljesítményű adóberendezés is dolgozott. így tehát a célterületeken előállott interferencia zavarok igen nagy mértékben csökkentették, nem egy esetben élvezhetetlenné tették a vétel minőségét. Ahhoz tehát, hogy az interferencia zavarok ellen biztosított legyen a vétel, nagy adóteljesítményeket és nagynyereségű antennarendszereket kezdtek alkalmazni. . Az adó teljesítmények növekedését még a következő tényezők is befolyásolták:- A hallgató általában egy közepes vevővel, túlnyomó részt érzéketlen kis tranzisztoros táska, vagy zsebrádióval és igen hiányos antennával rendelkezik, tehát mindent az adó oldalon kell kompenzálni, hogy ilyen feltételek mellett is a hallgatókat majdnem biztonsággal lehessen elérni.- Az adóberendezéseket és az antennarendszereket gyártó ipar rohamos fejlődése (csőtechnika, elgőzölögtetéses hűtés, adókonstrukció stb.) lehetővé tette, hogy nagyteljesítményű adórendszerek, 350-500 kW-os egységek kerüljenek üzembe. Tehát ezek üzembe állításával igyekeztek és igyekeznek általában az igazgatások az érdekelt célterületeket visszaszerezni, illetve megtartani. A röyidhüllámú adóknál az 50-es évek végén a csúcsteljesítmény egy egységben 200 kW volt és egy ilyen adóberendezés jelentős helyet foglalt el. A 60-as évek végére a technikai fejlődés lehetővé tette az 500, illetve 600 kW-os rövidhullámú egyedi adóegységek alkalmazását és helyigényük is jóval kisebb, mint a régebbi kisebb teljesítményű adóké. 103
