Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1991
Postamúzeum - Dósa György: Magyar rövidhullámú műsorszórás technikai története
Nemzetközi vonatkozásban tehát ez idő tájt megindult egy folyamat, mely szerint nem az adók és antennák berendezések számát kezdték növelni a meglévő állomásokon, hanem új, nagyteljesítményű adókkal és korszerű nagynyereségű antennarendszerekkel kiépített új adóállomásokat helyeztek egymás után üzembe. A 60-as évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy az akkori technikai eszközök a rövidhullámú állomásainkon nem garantálják a célországokban az elfogadható és megbízható vételt. Az. előzetes vizsgálatok alapján az is megállapítást nyert, hogy a meglévő rövidhullámú adóállomásaink Diósd, illetve Székesfehérvár tcrcpadottságuk miatt továbbfejlesztésre nem alkalmasak. Az új állomás szükségességét alátámasztották a különböző célterületeinkről beérkező vétclmcgfigyclések, melyek szerint nagyteljesítményű adók megjelenése az azonos és a szomszédos csatornákon a magyar adások romlását eredményezték. 3. A hazai rövidhullámú műsorsugárzás fejlődése a 70-es években 3.1 Az új rövidhullámú telephely előkészítő munkálatai Az új rövidhullámú adóállomás létesítési lehetőségének vizsgálatára 1962-ben történt döntés. A munkálatok 1963-65. közötti években a telephely kiválasztásával, illetve vizsgálatával kezdődtek. A megfelelő telephely kiválasztása igen sok műszaki szempont figyelembevételével történt. A Postai Tervező Iroda által elvégzett részletes és különböző vizsgálatok eredménye alapján nyolc terület közül Jászágő térsége bizonyult a legalkalmasabbnak, hogy az új rövidhullámú adóállomás erre a területre települjön. A választott terület - az összehasonlító értékelések alapján - úgy sugárzási, geológiai, mint erősáramú csatlakozás, moduláció biztosítás, valamint megközelítés szempontjából, továbbá egyéb fontos gazdasági szempontból optimálisnak bizonyult. 1965-ben döntés született a külföldre irányuló rádióadások fejlesztési módjának meghatározására. Ezen döntés után a Magyar Rádió megadta az új rövidhullámú telephely sugárzási célterületeit, melyek besugárzását nagyteljesítményű adókkal és antennákkal kell biztosítani. Ezek a célterületek a következők voltak:- Észak-Amerika-Kanada, Dél-Amerika, Észak-Afrika-Szaud-Arábia, Közel-Kelet Nyugat-, Dél- és Észak-Európa. A célterületek ismeretében PRTMICi keretében kidolgozásra kerüli az új adóállomás rendszertechnikai terve, valamint a tervezési irányelvek. Ezen munkálatokkal párhuzamosan a Posta Kísérleti Intézet részletes vizsgálatokat, illetve kutatást végzett a szükséges adóteljesítmény meghatározására, valamint az alkalmazandó antennarendszerekre. Hullámterjedési számítások történtek a célterületekre és ezek alapján az antennahálózat kialakítására. Az előkészítő munkálatokkal egyidőben az adóberendezések, illetve az antennarendszerek beszerzésére és gyártására piackutatás indult meg (NDK, szovjet ajánlatok). Időközben a magyar ipar (Elektromechanikai Vállalat) vállalta, hogy a szükséges rádióműszaki berendezéseket korszerű követelményeknek megfelelően kifejleszti, legyártja és üzembe állítja. A vállalkozás megalapozottságát igazolta a lakihegyi 2x150 kW-os középhullámú adó és paralleljárató sikeres megoldása, illetve üzembe állítása. A hazai ipar mellett szólt továbbá az a jelentős szempont is, hogy az. adóhálózat homogén felépítésű lesz. és a hazai iparral való együttműködés mind a fejlesztés, mind a beruházás időszakában sokkal kedvezőbb, mint egy külföldi cég esetében. Ez a kedve104
