Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Nemzetközi kitekintés - Kovács Gergelyné: Telemuseum — Stockholm
A kohérerek között nemcsak az 1895-ből származó Marconi-féle kohérer kelt érdeklődést, de az 1.903-ból való is, amelyet az Antartic hajó mentésében résztvett svéd hajó rádióadójából őriztek meg. Svédországban ugyanis a tengeri közlekedésben igen nagy szerepe volt a rádiótávíró összeköttetéseknek. Az első rádiótávíró állomást 1902- ben helyezte üzembe a Svéd Tengerészeti Hivatal. A kereskedelmi hajókat 1911-től látták el rádióállomásokkal, amikor a kir. Távíró Hivatal átvette a tengerészet göteborgi állomását. Mivel a rádiótávíró állomások nyilvánosak voltak, forgalmuk rendkívül megnövekedett és egyre több parti állomás létesítéséhez vezetett. Svédország 1923-ban lépett rádiótávíró kapcsolatba az Egyesült Államokkal. A nyugati partra telepített adó rotációs nagyfrekvenciás generátorát az amerikai svéd ^migráció jeles mérnöke, Emst Alexander tervezte. A szikratávíró társadalmi jelentőségét a Titanic tragédiájával érzékelteti a kiállítás, hiszen a rádió segélykérés segítségével több száz ermbert sikerült megmenteni. A svéd hajókon az 1920-as évektől a rádiót iránymeghatározóként is használták, s a kiállítás számtalan rádió berendezése, mint navigációs eszköz üzemelt. A rádiózás története a szatelitek megjelenéséig vezeti végig a látogatókat. Az első kísérleti rádióadásokat a Távíró Igazgatóság oktatási központjából sugározták. Einaer Malgren mérnök konstruálta és működtette az adót, amely kezdetben gramofon zenét sugározott, azoknak a prominens stockholmi polgároknak otthonába, ahova a készülékeket kihelyezték. A kísérleteket 1923-ban, egy év múltán, egy amerikai adóval folytatták. A rendszeres rádióadások 1925. január elsején indultak meg. A stockholmi Lakihegy - Motala - hosszú ideig Svédország fő adója volt, közép és hosszúhullámú adásait külföldön is jól vették. Napjainkban Svédország műsorszórását frekvencia modulációs FM hálózat látja el. Az interferencia zavarok kiszűrése érdekéban az FM hálózat üzembehelyezése előtt az ország területén vezetékes rendszerek működtek. A svédországi Bohuslan-Tanumban épült meg Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország közös szatelit állomása. A kiállításban természetesen megismerjük a svéd rádiózás úttörőjét Gösta Essvik és Artur Lindenstam mérnököket, akiket egy 1923-ban készült fénykép örökít meg a 500 W-os Western Electric adó mellett. Természetesen nem hiányoznak az első stúdiók fotói és berendezései sem, s páratlan gazdagságban találkozunk a vevőkészülékekkel a detektoros rádióktól a sztereó rádiókig. A legfiatalabb távközlési médium, a televízió történetét a stockholmi Műszaki Egyetem kísérleti TV-adójának bemutatása vezeti be. A kísérleti adások 1947-ben indultak el, s a rendszeres adások egy 60 kW-os állomással 1956-ban Stockholm térségében. A svéd rádióipar gyors szerkezetváltása következtében a televíziós műsorszórás minden elképzelést felülmúló gyors fejlődésnek indult. A kiállítás a korai felvevő kameráktól a modern videomagnókig, az 1928-ban Angliában gyártott "Baird Televisor"-tól a legújabb készülékekig állította ki a legjellegzetesebb berendezéseket. Természetesen a régi készülékeken sokszor korabeli műsorral élénkítik fel a látogatók figyelmét, s ki ne csodálkozna rá neves rádiós személyiségek hangjára, vagy azokra a televíziós műsorokra, amelyeket a múzeum segítségével és szervezésében diákok készítenek a távközléstörténet különféle korszakairól. A múzeum előadóterme dia- és filmvetítésekkel sok látogatót vonz. A múzeum könyvtárát a diákságon túl a szakemberek is rendszeresen látogatják, hiszen a teljes 148
