Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - dr. Mészáros Vince: Csonka János, a magyar postaautó megteremtője
Biztos azonban, hogy a század végére már készen állt levélgyűjtő motoros triciklije. A Ganz - gyárhoz intézett 1900. évi június hó 9 -én kelt levelében ezt írja ;'...a hozzám beküldött két készlet pneumatikus abroncsot a múlt év július 13- án szállított motor tryciklihez nem alkalmazhatom, mert a régi abroncsokban lévő acéldrót kerülete 1905 mm, amíg az újonan szállított abroncsban lévő drót kerülete 1860 mm, tehát 45mm -el kisebb, mint a mennyinek kellenne lenni...' Ezek szerint 1899. júliusában már készen állott motoros triciidije.*6 Amikor a postaigazgatóság 1900- ban elérkezettnek látta az időt háromkerekű levélgyűjtő motoros járművek beállítására, és 20 db motoros tricikli beszerzésére pályázatot hirdetett, a Csonka által tervezett triciklivel a Ganz -gyár is a pályázók sorába lépett. Hogy miért, miért sem, nem tudjuk, a Postaigazgatóság a Csonka -féle tricikliből csak 2 darabot rendelt meg, míg a Velodrom Automobilgarage cégtől viszont 19 db részben De Dion Bouton gyártmányú, részben importált De Dion Bouton alkatrészekből itt összeszerelt triciklit és 1 db négykerekű motoros járművet vásárolt. A gyakorlatban a Csonka triciklik bizonyultak egyszerűbb, áttekinthetőbb és üzem- biztosabb szerkezetűnek, s a későbbiek során a posta át is tért ezek kizárólagos használatára.^ E levélgyűjtő tricikliket a posta 1900. november hó 19-én állította üzembe. Bár javításukra a postai járműjavító műhely berendezkedett, az igényesebb javításokat és az alkatrész utánpótlást a Csonka -féle műegyetemi gépműhelynél rendelték meg, még a De Dion -Bouton rendszerű vagy más járművek meghibásodása esetén is. 18 A Csonka - féle triciklik az 1920 -as évek közepéig látták el a budapesti levélgyűjtő szolgálatot. Egy példányukat az 1906. évi londoni világkiállításon is sikerrel mutatták be. Már ekkor foglalkoztatta Csonka Jánost a négykerekű gépkocsi tervezésének gondolata. Mélyrehatóan tanulmányozta a hazánkba lassan beszivárgó külföldi gyártmányú gépkocsik szerkezetét, felépítését. Nem egyet szétszedett, majd összerakott. Első tervei realizálásaként 1902 -ben készített is a jelek szerint két kéthengeres vízhűtéses járművet, amelyekkel azonban nem volt megelégedve. A kocsikat néhány próbaút után összetörette, motorjaikat pedig a Köhler - féle tűzoltószer gyárnak adta el, melyeket aztán tűzoltó fecskendőkkel szereltek össze. Erre a kísérletre így emlékezik: „ A motoros triciklik után két esztendővel később, 1902 - ben újabb megbízást kaptam a postától, egy pályázat révén, az első autó gyártására. Egyedül annak vezetői ismerték fel azt, hogy az autóban jövő, fantázia volt. Az autó elkészült, terveit Bánki Donáttal közösen készítettük .... Bánki mondta, hogy elsőkerék-meghajtást kell készíteni, az egyszerű, lo gikus és olcsó. El is készítettem azt az ő tervei szerint.... Ez az autó még nem volt tökéletes, bár gödöllői túrákat igen sokat csinált. De az akkor ismeretlen golyóscsapágy, krómnikkelacél, és más hasonló hiányok miatt nem volt állandóan üzemképes.”^ Csonka Jánost ekkor már gépjármű-szakértőnek tekintették. Amikor a gépjárművek szaporodása következeiében a budapesti rendőrfőkapitány a gépjárművek forgalmának szabályozását szükségesnek találta, Csonka Jánost, mint szakértőt, ”az automobüok felülvizsgálására és az automobü vezetők vezetői képességének meghatározására hivatott bizottság”-ba is meghívta.20 A budapesti postaigazgatóság 1904 -ben a gépjárműpark fejlesztését határozta el. 8 db 12 -14 LE -s négykerekű csomagszállító gépjármű szállítására nemzetközi pályázatot hirdetett. Nyolc pályázó között a Rock István budapesti gépgyár és a győri 87
