Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Mészáros Vince: Csonka János, a magyar postaautó megteremtője

A maga korában kitűnő újítás volt a Bánki - Csonka motorokon az automatikus csőgyújtó. A korábbi megoldásnál, a "lánggyújtásnál"nyílt láng égett a motor hengerfejénél, ami állandó tűzveszéllyel járt.

Az automatikus csőgyújtó zárt, szigetelt rézcső volt, amelyet a motorüzembe helyezése előtt kellett felhevíteni. A továbbiak során már a robbanások melege tartotta izzásban. Csonka és Bánki -bár már a korábbi években is alkalmazta -csak 1896-ban szabadalmaztatta. 12

A csőgyújtás a 19. század végére, az elektromos gyújtás feltalálása következtében elvesztette jelentőségét. A századforduló után készített motorjainál Csonka is felhagyott a csőgyújtóval és áttért a Bosch-féle elektromos gyújtás alkalmazására.

Még 1888-ban készített Csonka a műegyetemi gépműhely számára egy kétlóerős gázkalapácsot, mely 1910-ig volt használatban. Ez kettős célú gép volt. Egyrészt motorként szolgált, alkalmas volt a műhely transzmissziós tengelyének hajtására, másrészt kovácsolásra is használható volt, egy emeltyű átállítása után. Ez a gép volt kiindulási alapja a néhány évvel később Magyarországon, majd Németországban is szabadalmazott és széles körben elterjedt Bánki-Csonka-féle gáz- és petróleumkalapácsnak. Magyarországon a Ganz - gyár, Németországban a Berlin Anhaitische Maschinenbau A.G. gyártotta, 2 -10 LE -s kivitelben. A nemzetközi piacon forgalomba volt bonyolultabb szerkezetű és kevésbé megbízható hasonló berendezésekkel szemben évtizedeken át versenyképes maradt. 13

Hazai viszonylatban úttörő munkát végzett Csonka János különféle anyagvizsgáló gépek tervezése és készítése terén is. A műegyetem tanszékeinek és különböző labo- ratróiumok, vállalatok részére (MÁV, Cementgyárak, Anyagvizsgáló Intézet, stb.) igényeiknek megfelelő anyagvizsgáló berendezéseket, gépeket gyártott, s ezeknek ellenőrző, kalibráló műszereit is maga készítette. Ezzel új iparágat honosított meg hazánkban. Papír - és textilvizsgáló (szakító) gépeinek külföldön is sikere volt.

A század végén a két feltaláló együttműködése meglazult. Mindkettejük figyelme másfelé fordult. Csonka érdeklődése egyre jobban a motoros járművekre irányult. Ebben jelentős szerepe volt a Magyar Posta műszaki fejlesztési törekvéseinek.

Amikor a posta elhatározta a postai fogatolt járműveknek a szállító vállalkozóktól saját kezelésbe vételét és 1895 -ben megszervezte első járműjavító műhelyét, a műhely és a járműpark megszervezésére létrehozott négytagú bizottságba Csonka Jánost is meghívták. Az ő közreműködésével állítottak üzembe egy kis négykerekű kocsira szerelt, könnyen mozgatható 2 LE -s benzinmotort, a műhelyi gépek transzmissziós tengelyeinek hajtására. Egyes vélemények szerint ez a kis kocsi lett volna az első Csonka gépkocsi. Ez vitatható. 14 Kétségtelen azonban, hogy közvetlen és tevékeny részt vett a járműjavító műhelyben 1896 -1900 között folytatott gépjármű kísérletekben, amelyek során a postai levélgyűjtő és csomagszállító motoros járművek kialakításának lehetőségeit és a velük szemben támasztható követelményeket vizsgálták, az tény. Ezek a kísérletek teljesen lekötötték Csonka figyelmét, érdeklődését. Csonka Pál emlékezése szerint már ezekben az években kísérletezett levélgyűjtésre alkalmas segédmotoros kerékpár készítésével. A műegyetem gépműhelyében művezetőként dolgozó Van der Laar Frigyes kéziratos emlékiratában azt írja, hogy ő látta is a műegyetemi műhelyben ezt a segédmotoros kerékpárt. 15 Mindenesetre kétségtelen, hogy Csonka ebben az időszakban kezdett járműtervezéssel foglalkozni, sőt lehetséges, hogy már épített is motoros járművet, de ennek tárgyi emléke nem maradt.

86