Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - Morvay Márta: A Postatakarékpénztár helye és szerepe a magyar bankéletben, speciális szolgáltatásai (1886–1948)

A túlnyomóan kis tőkék, az úgynevezett takarékfillérek elfogadása és kezelése által a takarékpénztári intézetek első sorban a szegényebb társadalmi elemek érdekeit vannak hivatva szolgálni. Módot nyújtanak nevezetesen számunkra, hogy megtakarításaik révén idővel gazdasági önállóságra jussanak; az által, hogy elvonják az embert a megtakarított összegek okszerűtlen kiadásától, fejlesztik a takarékossági hajlamot s végre a szükség beálltával haladék nélkül a betevő rendelkezésére bocsátván a felmondott összeget, a gyors segélynyújtás üdvös tényezői gyanánt is jelentkeznek. De nem csekélyebb a haszon általános gazdasági szempontból. Az eddigi kihasználatlan apró tőkék egyesítve nagy erőt képviselnek, mely a termelés rendelkezésére és fokozására fordítható; a betétek gyümölcsöző befektetése útján különösen a hitelélet szükségletei nyerhetnek jogos kielégítést. A takarékpénztárak hatásosan befolyhatnak a tőkepiacz szabályozására, amennyiben legalkalmasabb közvetítőkül kínálkoznak a hitelkereslet és hitelkínálat közt. '

A Postatakarékpénztár takarékforgiami üzletágon túlmenően, már megalakulásakor értékpapírüzletággal is rendelkezett. Az értékpapírüzletág kétféle lehetett: pénz- és árupapírok üzletága. Az előbbiek lehettek kamatozók és nem kamatozók. A Postatakarékpénztár kizárólag a pénzpapírokban volt érdekelt, ezek közül is az ún. fixkamatozásuakban.

A pezsgő gazdasági élet szükségessé tette egy készpénz kímélő fizetési mód, a csekk és kiír ing forgalom bevezetését.

Az 1885. évi EX. törvénycikk és az 1889. évi XXXIV. törvénycikk a csekk és kriling forgalomról a következőket írta: ' A folyó szükséglet fedezésére igényelt kész- pénzkészlet kivételével, a cheque és clearing-forgalomban befolyó betétösszegek, a postatakarékpénztár által gyümölcsözőleg helyezendők el, éspedig:

1. nyilvános számadásra kötelezett pénz- és hitelintézeteknél folyószámlára rövid felmondás mellett;

2. kamatozó kincstári utalványokban;

3. kamatozó magyar állampapírokban;

4. kamatozó magyar államsorsjegyekben;

5. a minisztérium által kijelölendő magyar záloglevelekben, vagy az osztrák- magyar bank zálogleveleiben.... '

A magyar királyi postatakarékpénztárnak és közvetítő hivatalainak a takarékforgalomból eredő teendőire és ügykörére " Szabályzó rendelet' született, mely rendelkezett a takarékbetétek gyümölcsöző elhelyezéséről - természetesen csak a folyó kiadásokat meghaladó betétpénzek esetében - azok jövedelméből fedezte a betétek kamatait, s az összes igazgatási és egyéb költségeket. A Postatakarékpénztár jövedelme adómentességet élvezett.

Rendelkezett továbbá a közvetítő hivatalok tevékenységéről, melyek körébe mindazon kir. postahivatalok beletartoztak, amelyeket a kereskedelmi miniszter e feladattal megbízott. Szabályozta a hivatalok ügykörét, felelősségét, kiterjedt a titoktartásra és részletesen taglalta az egyes nyomtatványok alkalmazását, vezetését és a számadástételi szolgálatot. A betétösszegek 1 Ft-tól kezdve 1000 Ft erejéig 3 %-al kamatoztak. ( A 3 %-os kamat 38 éven át változatlan volt!) Az 1000 Ft-ot meghaladó összeg után már értékpapír vásárlás következett, amely történhetett hivatalból, de a betétes rendelkezéseinek megfelelően is.

Az értékpapírokról járadékkönyvecskét állítottak ki, ami a tulajdonos - betétes - nevére szólt.

71