Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990
Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) postájának jellegzetes útiokmányán az ún. paJetán az úticél pontos megadásán kívül a sürgősségre, fontosságra való figyelmeztetést mindig feljegyezték. Nagy János tábori postamester Sréter Jánosnak a tüzérség főfelügyelőjének paletájára ezt írta: " Méltoságos Főgenerális s Locumtenens kegyelmes uram ő exelentiaja kegyelmes parancsolatja, minthogy úgy kívánja országunk szoros szüksége, ezen franciául írt Sréter uramnak szóló levelet sietséggel éjjel és nappal küldjék staffetaliter Egerbe, ez ezen paletamot megadván főpostamester Kosovics Márton Úrnak ö kegyelmének. Kelt Füzesgyarmatnál levő táborban die 24. Septembris 1708. hora-sexta matutina (reggel hat órakor) Emiitett méltóságos Locumtenens kegyelmes úr tábori postamestere Nagy János." Külön érdekesség e posztaszervezet működésében Bercsényi Miklós főgenerális- helytartó néhály katonás rövidséggel írt "Postapecsét"-je. Ebből az egyiket 1708. szeptember 28-án küldte Egerbe: "POSTAPECSÉT, melynek erivel parancsoltatik városi, falusi bíráknak s lakosoknak közönségesen, ezen karabilyos katona alá, az ki sietve küldettetik Hatvan, s Eger felé, siető friss lovu szekerezéssel oda menet, s vissza jövet tartozzanak. Különben cselekedni ne miriszellyék. Füzesgyarmati táborbul 26. Septembris 1708. G.B. Miklós mp.*15 Külön érdekessége a küldeménynek, hogy annak bal sarkában megnevezi a levélvivő Johan Bognár ’’karabilyos” katonát. A postapecsét elnevezés onnan származik, hogy még e korban is a pecsét nagy becsben állt, igazolta a levélvivő hitelességét, felmutatójának az olvasni nem tudó személy (ilyen pedig bőven akadt) is köteles engedelmességgel tartozott. E levél végén is szépen kiolvasható Bercsényi Miklós grófi címere és rangjának felsorolása. Ebben volt a pecsét ereje. A kuruc államszervezet a "cito, citius, citissimus“ feliratot, mint sürgősségre utaló jelzést gyakran használta, még a postamesterek is alkalmazták az egymás közti levelezésben. A Rákózci-szabadságharc történetéből ismeretes, hogy a fejedelem levelezései igen gyakran használt titkos írást, számkódot, rejtjelzést és e tekintetben lényegesen felülmúlta a császári parancsnokságok levelezési technikáját. A Rákóczi-posta kutatása során megismert, a fejedelemtől származó, különböző időben keltezett leveleken nem a szokásos „cito" megjelölés van, hanem a címzés alatt, attól különálló két különleges tolirajzolat található. A fejedelmi leveleket különböző személyeknek írták és címezték, a fejedelem azokat csupán aláírta. A két ismétlődő jelzés szinte teljes azonossága megfigyelhető, mindegyiken egy nagyméretű körben rajzolt többhurkos virágminta, mellette közvetlenül egy fentről lefelé haladó spirálkarikákból képzett oszlop látható. A rajzok elhelyezése, sorrendje állandó. A bemutatottak közül: Az első címzés egy Tokajban 1703. november 10-én kelt levélre került, melyben Rákóczi tudatja Szepesi János főpostamesteri megbízatását, utasítja a címzett vármegyét lóváltó helyek felállítására, biztosíttatja a posták járását és ellátásukat a vármegye kötelességévé teszi. 16 A második levelet Miskolcon adták fel 1704. február 3-án Szepesi Mártonnak címezve. 17 A harmadik levél Munkácson kelt 1709. agusztus 25-én a rimaszombati postamester dolgában. 18 Nem kétséges, hogy azok megkülönböztető, fontosságot jelentő jelzések. 33
