Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány, Postamúzeumi évkönyv, 1990

Tanulmányok - dr. Kamody Miklós: Az ajánlás (Rekommandáció) mint postai szolgáltatás múltja

4. Postai reformok a 18. század közepén

A 18. század első felében III. Károly (1711-1740) - miután 1722-ben a Paar családnak a magyar postaintézmény felett 1690-ben felújított hűbérjogát jövedelem tekintetében megváltotta, a postát gyakorlatilag állami kezelésbe vette, több postai bevételt szaporító rendelkezést adott ki, két alkalommal is szabályozta a díjszabást (1722.VII. 1., 1722JÍ. 16.). A tarifális rendelkezések a leveleken a levél súlyát, bérmentesítés módját, portódíjat jelölték a küldemény elő vagy hátoldalán. E jelölések között az ajánlásra vonatkozó jelölés még nem volt található.

Mária Terézia a század közepén rendeletben szabályozta a hatóságok működését. Ezek közül érdekesebb a Haugwitz-féle reform.; ■ 1749. május 2-án szabályozza a Habsburg Monarchia központi hatóságainak szervezetét és ügyvitelét. A rendelet különválasztja a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Mária Terézia több postai vonatkozású rendelkezését is hozott; 1755-ben létrehozta Bécsben a központi postahatóságot az ún. udvari postabizottságot Paar Vencel generális postamester elnöklete alatt. (Ezt a rendelkezést ILJózsef 1783-ban az ügyintézés egyszerűsítése érdekében módosította, megszüntette az udvari postaigazgatóságot és a magyarországi posták igazgatását a Magyar Helytartótanácsra bízta, annak székhelyét egyidejűleg Bécsből Budára helyezte át.) Az uralkodónő 1748. december 14-én kiadott pátensének záradékában megerősítette I. Lipót 1695. áprüis 16-án kiadott, a postamestereknek szóló szolgálati utasítást tartalmazó második postapátenst, mely elsőként tett említést a "különleges ajánlással" feladott küldeményről. A megerősítő rendelet utolsó, 10. pontja: "Schisslich ist auch die Postordnung vom 16. ápril 1695. von Uns teils nach Beschaffenheit der umstamde abgeandert worden, dem in alleb Punkten und Klausulen manniglich ge- horsamst nachzumkommen und sich vor Schaden zu hüten Wissen vird" vagyis: "Végezetül az 1695. április 16-i Postarend minden pontja és kikötése Részünkre, részben a körülmények állapotának megváltozása után is emberi engedelmességet von maga után, hogy a károktól meg tudják magukat védeni."

A bécsi udvari postamester Sebastian Wolfgang Crefft 1750. január 14-én kiadott ideiglenes Instrucójának 11. pontja bár helyi jellegű szabályozás, de alapja a fenti 1748. december 14-i pátens, már az ajánlott küldemény átvételéről intézkedik; minden levélhordónak legyen egy könyve, melyben a leveleket kiadó hivatalnok az ajánlott levelek címeit bevezeti és az üresen hagyott helyen az átvevő a nevét aláírja.

Az uralkodó jóváhagyásával jelent meg 1749-ben Hecht József pozsonyi postaellenőrnek az Európai postajog...c. könyve, mely a postaszolgálat elvi és gyakorlati vonatkozásain és a postai kezelés módján túl képet nyújt a magyarországi postahálózatban működő 165 postaállomás nevéről. Könyvében az ajánlásról, annak díjazásáról nem tesz említést. 19

Fontos rendelkezés volt a menetrendszerű kocsiposta (delizsánsz) közlekedés bevezetése 1749-ben az osztrák állam területén, mely a levélposta és a kocsiposta szállítást különválasztotta. Az 1750. március 21-én megjelenő első kocsiposta díjszabás szabályozta a pénzeslevél, a csomagok és az utasok szállítási díját. A díjszabás figyelembe vette a küldemény súlyát, a távolságát és a küldemény terjedelmét. Az értékekért a szállítási díjat 50 forintonként számították. Az említett küldeményekre - ahol a kocsiposta közlekedett -szállítási kényszert mondott ki. 1750. október 15-én Bécsben kocsiposta főexpedíciót, a tartományi székhelyeken pedig kocsiposta expedíciót szerveznek, melyek a legfőbb udvari postaszervtől függetlenül irányították a delizsánsz szolgálatot.

34