Postamúzeumi évkönyv, 1989
Adattári közlemények - Bene Gábor: A 300 év előtti budai postamester
A leghitelesebbnek volna vehető az 1671. augusztus 10-én kelt végrendeleten a cifrázott kezdőbetűvel sajátkezűleg írt Salgr név. Azonban akkoriban a hamisíthatóság elkerülése érdekében sokkal fontosabb volt az utánozhatatlan cikomya, mint a pontosan kiírt név.4 Egy 1671-beli másik iraton magát így nevezi: „Ich Peter Salgar Burger und Handelsmann in Linz.” 5 Ebből az is kitűnik, hogy nem volt magyar. Halála utáni pereskedés iratának felzetén felesége magát „Salgarin v. Salgar”-nek nevezi 1692-ben.6 Egy 1694. április 21-én másolt, de régebbi iraton „Herrn Peter Salgar von Linz seine Corent Rechnung” szerepel, a megerősítésnél pedig: „Ich Peter Salgar.”7 Munkás László 1911-ben kiadott könyvében az Országos Levéltárbeli jelzet megadásával hivatkozik egy 1687. január 3-i királyi leiratra, amely véleményt kér Salagary Péterről, aki a budai posta elnyeréséért adott be folyamodványt.* Ezt később több történész is átvette, így például dr. Hencz Lajos.9 Ugyancsak Munkás László nyomozta ki az Országos Levéltárban Farkas Mihály győri postamesternek 1688. május 27-én kelt és a Kamarához intézett jelentését, amelyben ,JSalkáry Uram”-ról tesz említést.10 Dr. Hennyey Vilmos viszont 1926-ban, bécsi okmány után az 1687. január 3-i leirat említésénél a nevet „Salgary”-nak írja.11 Az nem volt megfejthető, miért illette három különböző névvel a három postatörténész azonos időből származó okmányokra való hivatkozással. Ugyanis az Országos Levéltárberli okmányt a Levéltár nem tudta előadni, a bécsit pedig nem láttuk. A „Zaiger über die Vöstung und Wasserstadt” 1696-ban — akéA „Zaiger über die Vöstung und Wasserstadt” 1696-ban - a később említendő házaknál - „Salgarische Erben”-nel jelöli az örökösöket.12 Venerio Ceresola császári építőmester — akiről még lesz szó — latinnyelvű végrendeletében „D. Salgar”, azaz Salgar urat jelöli meg szomszédjaként.13 Dr. Völlich Bruno: Budavár házainak és lakóinak névjegyzéke 1814-ben14 és ugyanez a szerző Namens ve rzeishnis der Ofener Bürgerfamilien 1686-1789 című1 s munkáiban a 8. házszámnál „de Salgar” József Antal, a 9-nél pedig „de Salgar” Anna Erzsébet a tulajdonos neve. A „Salgar” nevet használta a család, amit a házassági anyakönyvek bizonyítanak. 1707-ben Salgar Jakab Károly, 1730;banjjedig Salgar Antal tartott esküvőt.Ezt a név közvetlen bemondásra került az anyakönyvbe, így elferdítetlennek vehető.16 A budai telekösszeírásokon (telekönyvi jegyzőkönyvekben) a név az évek folyamán változik. Az 1760-as évek közepéig az utódok mindig „Salgar” vagy „v. Salgar” néven szerepelnek, bár 1700-ban és 1769-ben újra előfordul a v. Salgar. 1770. körül tűnik fel a Salgari név (a második „a” vessző nélkül). 1803-ban „Szalgary”, majd a cifra „Szalgary”.17 Hennyeyn kívül egy 1688-beli, Bécsben írt kötelezvényen Pietro „Salgari” olvasható.1 * „Salgari” van Németh Lajos könyvében19, Nagy Lajos több művében20 és Gárdonyi Albert tanulmányában.21 Dr. Katona László is lehetségesnek tartja ezt a nevet.22 A korabeli Acta Camera Administracionesben is fellelhető ez a változat, sőt a meglepő „Salgaij” is.23 Az osztrák posta történetével foglalkozó Ef- fenberger E., a magyarországi postákra vonatkozó adatok közt ezt írja: „1687. augusztus 23. Peter Salgari budai postamester beszámol az Udvari Kamarának, hogy a Paar grófok által kifüggesztett postacímer ugyanazon a helyen van” stb.24 A nevet ,Salgary”-ra módosítja — többek között — Schmall Lajos.25 Valószínűleg őt vették alapul az újabb szerzők, így Várady Antal26, aki a magyaros név ellenére sem tartja magyarnak. Dr. Katona László ezt a változatot is elfogadja. Pásztor Mihály is így nevezi.27 A Filatelista Kiskönyvtár 7. füzetében a 25. oldalon a szerző e név mellett a „Salgary”-t is elképzelhető74
