Philatelia, 1918 (5. évfolyam, 43-48. szám)
1918-07-15 / 46-47. szám
104. oldal PHILATELIA 7-8. (46-7.) szám szerencsétlenebb megoldást. Közismert dolog, hogy a magyar posta nem nagyon szereti a bélyeggyűjtőket és büszke arra, hogy nálunk oly bélyegspekulációk, mint aminök pl. Boszniában, vagy más Balkán-államokban, vagy egyéb külföldön virágzanak, nem lehetségesek. Azonban túllő a célon és azt hiszi, hogy szolidságáról tesz tanúságot, ha a filatélia óhajtásaival mindig ellentétes intézkedéseket tesz. így történt most is, midőn eleinte ugyanattól a feladótól két levélnél többet nem vett át és a mikor szűk helyre és rövid időre korlátozta a feladást. Ezzel azonban nem ért célt, mert világos, hogy vállalkozó üzletemberek annyi „strohmannt“ állítottak sorba, amennyit csak akartak és épen a spekulánsokat nem tartották távol a feladóhelytöl, hanem épen az ö tömeges megbízottaik szorították ki a magánfeleket. A hivatalos híradás szerint a repülőposta célja az, hogy sürgős esetben a fej- adó levele például Budapestről Bécsbe 2 óra alatt eljusson, Nos, a pósta bölcs vezetősége úgy rendezte a dolgokat, hogy — az első napon — személyvonattal hamarabb lehetett ezt az utat megtenni, mint a mennyi ideig tartott a repülőpósta kézbesítése a feladási várakozással együtt. Nem tekintve tehát azt, hogy az ügyetlen szervezés miatt és a használatlan példányok eladási-tilalma miatt, a pósta igen nagy jövedelmet dobott el magától, a repülőpósta — az első napra értem — csődöt mondott, mert az, aki igen fontos és igen sürgős levelét a hivatalosan közzétett órában a főpóstára vitte, semmi esetre sem juthatott hozzá, hogy levelét a repülőpósta expediálja. Ez tény és semmiképen le nem tagadható. Valóban blamázs a posta részére, ha oly intézménynél, amelynek célja, hogy a vasúton küldhető expresslevelek 4 órai utazási idejét kb. 2 órára csökkentse, a feleknek a feladásnál 5—6 óráig kell várakozniok. A pósta fejetlensége annál elitélendőbb, mert a koronázási bélyegek kibocsájtása alkalmával már láthatta volna, hogy mily nagy nálunk az érdeklődés és kereslet minden új bélyeg iránt és a kitűnő alkalom nem szolgált okulására, holott mint a lapok írták, a repülőgép nyolcvan kiló súlyú levelet is elbírt volna. A repülő levelezés külseje és lebetűzése. Előírás szerint a címoldal felső részén vagy közepén feltűnő betűkkel a Repülőpósta kifejezés jön, ezt az első napon sokszor a pósta alkalmazott irta oda fekete, ceruzával. Ez alá kerül a címzett neve, a boríték hátára pedig (lapoknál persze a címoldalra a R. p. szavak alá) a feladó neve. A postán azután a bal sarokban rávezetik a küldemény folyószámát. Repiilöbélyeket a postán használatlanul egyelőre nem lehet kapni, úgyhogy amennyiben esetleg szívességből megszerezhetők, máris ritkáknak Ígérkeznek. A bélyeget maguk a póstaalkalmazottak ragasztják rá a küldeményre és pedig szigorú utasításuk van arra, hogy nem szabaá túlportózni. így tehát mint a két rep. bélyeg szabályos körülmények közt csupán Lembergbe szóló levelezőlapon meg, borítékon is csakakkorfordulhat elő, ha a levél súlya meghaladja a 80 grammot, amiért a rendes bélyegekben lerovandó mellékdíjakon kívül 6 korona (1 K 50 és 4 K 50) repülőportó jár. A lebetüzés a budapesti főpósta rendes lebetűzése; a felső fél- ivben Budapest, az alsóban a hivatal jelzése LFe 4 LFe, a középső hídon 1918. jul. 4 N 9. Bécsben a megérkezésnél ráütik a Flugpost betűiöt (az első napon 4. VII. 140) és a nem ajánfott levelezésnél még a Wien Telegraphenzentralstation-félét is. Mindkettőt bővebben lapunk áprilisi májusi számában ismertettük.
