Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

8- --- - ----------------------;--------------- ■ ......- -- - -------- ---- m

ond tanítónak kellett volna elmondania. Az orosz hatóság azonban olyan rövidre szabta a temetés ide- jét, hogy ennek a beszédnek az elmondására már nem jutott sor. Pajzs Elemér dr. azonban leközli ezt a beszédet Is, ékesén szóló bizonyítékául a szeretetnek, a mellyel Gyóni Gézát a fogoly, magyar tanitók, az önkéntesek1 és a legénység körülvették. íme az újság tépett volta miatt töredékes beszéd:

jllagyar dicsőség ragyogó egéről ahüullott üstökös

(Itt. a lap alsó fele le van tépve.)'

tyaszál. A liáboru tett naggyá; a háború indítottéi halhatatlan pályádon, de rettenetes áldozatot kívánt viszonzásul tőled,-a legnagyobbat, a mit ember adhat; földi életedet.

Megdöbbenve kérdezzük: mi lesz velünk, ha1 a nagy szellemek is elhomályosulnak; mi lesz, ha az üstökösök-is lehullanak, kihűlnek? Ki világol nekünk fogoly,életünké kietlen pusztaságában?

Lehulltál üstökös, de szellemed fénye nem aludt ki's nem is, fog kialudni sóba, mig a Kárpátok ölén, a .Puha—Tisza táján ma'gyár lesz a dél.-Halhatatlan lelked sugárzó fénye beragyogja előttünk a .listavezető utak simagunkkal'visszük a szent hazába kitörölhetet- ' ten ■■ . ,f

(Itt a lap also fele kitépve.)j , r f *

Mélységesen megindulva olvastuk a gyűrött, tépett ujságlapokra rótt tudósítást, a mely a rab magyar lelkek mélységes fájdalmával és egy igazi magyar tehetség iránt érzett rajongó szeretettel örökíti meg a világháború magyar Tirteuszának —lélekben, sorsban Petőfi hasonmásának — fájdalmas tragédiáját. S mi kivisszük a nyilvánosság elé ezt a lopva hazahozott érdekes történeti emléket, a magyar lélek mély érzésének dokumentumát, hogy emlékeztessük a szenvedő magyarságot sok mártírunk közül az Egyikre és hogy a fájdalmas, méla hangú Írásból is elővillogó magyar lelkesedés tüze megmelegitse az elemit esztendődgyötrelmeitöl elfásult, kihűlt sziveket.^

........ L- y'

A hágai konferencia. /

Hágai jelentés szerint azt a francia javaslatot, hogy Oroszországba albizottság küldessék ki, Anglia és Olaszország végleg visszautasította. A delegátusok köreiben azt hiszik, hogy a konferencia mindinkább egyszerű tanulmányi bizottság jellegét ölti.

Az orosz szovjetdelegátusokat egyébként mára várják Hágába. Hír szerint az olaszok megkísérlik, hogy ismét tárgyalásba bocsátkozzanak a szovjet képviselőivel egy orosz-olasz egyezmény megkötése - ügyében,-a mely, pótolná! a szovjet készéről Rapat- lóbame elvetett szerződést; -i :e..'

t \

Wilson tábornagy meggyilkolása

— Nagyszabású összeesküvésnek jöttek a nyomára. — De Valera érthetőnek találja a merényletet. —

' Londoni jelentések szerint Wilson angol tábornagynak a sinn fenek által történt megöletése változatlanul nagy izagolmban tartja Londont és az uls- teriekel. A londoni rendőrség a nyomozás során szétágazó összeesküvésnek jött a nyomára, melyet szélsőséges Írek szőttek s melynek célja volt az angol közéletnek számos kiválóságát eltenni láb alól és általában megszervezni az angol fővárosban az ir terrort. Több egyént le is tartóztattak.

Érdekes, hogy De Valera, a színűiének vezére, Dublinban elítélően nyilatkozott ugyan a gyilkosságról általában, azonban kijeleli tette, hogy meg lehet érteni, ha valamely, az -angolok által legyilkolt írnek hozzátartozója elkeseredésében arra adta a fejét, hogy boszut álljon azon, a ti az Írek ellen vezetett hajtővadászatnak a szervezője és lelke volt.

Az angol alsóházban nagy idegességgel tárgyalják a merényletet. A vita' folyamán Chamberlain kénytelen volt beismerni, hogy az ir-kérdés kedvező alakulása következtében több kiváló személyiség titkosrendőrökkel való őrzését abbahagyták. Hozzátette azonban, hogy számos politikai személyiséget és közhivatalt ismét tstkosrendőrökkel őriztetnek.

A sajtó hasábokon foglalkozik WHsQn meggyilkolásával. Maguk az Írországi lapok is a legnagyobb részvét hangján Írnak az áldozatról és cles szavakban elítélik a gyilkosok cselekedetét. A marsall özvegyéhez szakadatlanul érkeznek a világ minden részéből a részvét-táviratok. A király is meleghangú táviratot küldött. A francia köztársasági elnök és a belga király táviratot intéztek az angol királyhoz, a melyben megrendülésüknek és gyászuknak adtak kifejezést. Valószínű, hogy Wilsont a Saint Papi székesegyházban fógiják eltemetni, a hol Wellingíónnak hamvai nyugszanak.

Lady Wilson, a meggyilkolt Wilson tábornagy felesége kijelentette, hogy nem ellenzi többé Lloyd Georginák és minisztertársainak férje temetésén való részvételét. A tábornagy felesége eredetien azért kifogásolta 1 Lloud George megjelenését, mert a parlament, ülésén a közelmúltban rendkívül élesh'angu szóváltás folyt. le az elhunyt tábornagy és Lloyd George közöttBudapesti Hírlap 043.«.)

Deümen a tilos szavalás Bürüsei Kéri.

— Küldöttség: a miniszterelnöknél. —

A nemzetgyűlés mai ülése alatt Debrecen városának százhusztagu küldöttsége jelent meg Bethlen István gróf miniszterelnök előtt. A küldöttséget, a melyben resztvettek1 Kondor Kálmán főszáimvevö, Rostás István kerületi elöljáró, Vásáry Islváhi tanácsos. Varga Elemér dr. főjegyző. H orvát András gazdálkodó, Balog István, Pálffy Béla apát, Urag Sándor református lelkész, Csiszár István, Polgári Miklós, Nagy Sándor, Balassa Sándor, Olchváry Zoltán, Piszkálj Árpád, Ultirik Béla, Ekli József, Veszfer Béla, Vásúry József, Jéna János gazdaság; egyesületi elnök1, Pdpp Sándor, id. Polgári • István, Deák István, Őri János, Őri István, Szélesházi János, Ungvári József, Mester András, Láng 'Sáindor dr. főorvos,. Prokesch Gy őző dr. főorvos, Matusovics Péter főerdőtanácsos, Bányai István, Szűcs Béla, Kövesdy Imre, Kertész Imre, Kertész László, Kertész István dr., Beznák Aladár igazgató, ifj. Beznák Áladat tanársegéd, Pauer István dr. tanársegéd, Szívéi Elemér, Bodnár László, Betzko Ernő tanár, Németh Aladár, Vértessy Gábor, Banovics László, Inga Gyula, rugonfalvi Kiss I®tván egyetemi tanár. Mitrovics Gyula dr, egyetemi tanár, Tóth István építész és sokan mások, Csóka Sárnál h. polgármester vezette és Miskojczy Lajos főispán mutatta be a miniszterelnöknek.;

Y Á Polgármester ielkeshangu üdvözlő’- beszédében kijelentette, hogy a debreceni választás a polgárság szervezetlenségének, a polgári öntudat csaknem teljes hiányának és a. polgárság politikai iskolázatlanságának a következménye. Kijelentette azt is, hogy a választás eredménye nem egyezik Debrecen polgárságának politikai nézeteivel. Tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, — fejezte be beszédét a polgármester, — méltózta'ssék a leghatározottabban állást foglalni a tekintetben, hogy oly választói törvény alkottassák meg. mely • az ország érdekeinek megfelel és olyanok ruháztassanak föl választójoggal, <7 kik a nemzet érdekeinek megbíráld- sóhoz szükséges szellemi képességgel rendelkeznek és u tömegek félrevéietéséíe alkatmás JitkósTszava- zás helyett isidét a iwilvánós szavazás állittassék vissza.

A miniszterelnök a kővetkezőkben válaszolt:

— Franciaországba'n a mikor a Bourbonokat hazahozták a nagy tőrre (alom után és egy idő múlva a nép széles koréven az elégületlenség újból tért hódított, azt mondták, hogy a Bourbonok semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak: Nem akarom azt mondani Magyarországról általában. hoglv semmit sem felejtett és semmit sem tanult. De mondanom kell ezt egynéhány vidékről és városról; mintha nem is lettek volna forradalmak, mintha nem is lettünk volna szemtanúi annak, ami 1918-ban és azután történt. Számoruan lepett meg a debreceni választási eredmény, mert azt a meggyőződést kellett merítenem ebből az eredményiből, hogy .bizonyos vidékeken a nép tényleg nem rendelkezik még azzal az iskolázottsággal, mely szükséges a választójog szélesebb kiterjesztésére, a demokratikus jogokkal való élésre oly módon, hogy a' hazának előnyére és hasznára váljék. De még sem szabad kétségbeesni.

— Szónokuk arra szólított föl, szűkítsük meg a választójogot és töröljük el a titkos szavazást. Ez nagyon, nehéz föladat akkor, a mikor olu képviselőket küldenek a parlamentbe, kik ez ellen küzdenek és én nem is akarnám a konzekvenciát levonni, mert hiszen az ország túlnyomó nagy többsége annak a politikának adott igazat, mely mérsékelt haladást, de haladást irt zászlajára. Ezai az utón meg akarok és meg is fogok maradni. I-— Ha a magyar polgárság nem ébred anríaN tudatára, hogy a haza sorsa az ő fegyclmezettségé- íől és attól függ. hogy mennyire törődik azokkal a néprétegekkel, a melyek most jöttek be a'z alkotmány sáncaiba, hogy azok jogaikkal élni is tudjanak: ha ez( a konzekvenciát most nem vonjuk lé, akkor lehet bármiféle kormány, ezt az országot megmenteni nem lehet. Tegyék félre azokat a párt. politikai különbségeket, a melyek megbontották soraikat, a melyék odavezettek, hogy niegoszolva, egymás ellen harcolva diadalra segítették a destrak. tiv irányt. Arra kérem önöket £- a kormány meg fogja tenni kötelességlét, mert mi is bizonyos konzekvenciát le fogunk vonni, mert le. kell, hogy vonjunk, — teljesítsék hazafias kötelességüket és meg vagyok győződve, hogy Debrecen meg fog gyó. ’gyűlni mert meg kell gyógyulnia cs olt uiból a liármasszinü: a piros-fehér-zöhl zászló fog lobogni. Ezt «Ätiiilfis munkával és akarattal el fojúuk érnh