Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
/ flÄ Budapesti Riruf <m3. *> Á szakértők ma délután beterjesztették véleményüket a felrobbant kézigránátokról. A szakértők véleménye szerint őt kézigránátot kapcsoltak egybe és pedig úgy, hogy a nyelüket először eltávolították. Egy-egy gránátban 300 gramm robbanószer, valószínűen dinammon volt, a melynek ily nagymennyisége (másfél kilogramm) igen __ nagy feszítő erőt fejt ki. 7%, >/**•■ .-víwBtíiaiufcw.tt» . Két Gyóni-relikvia. ' — HaxakerüU a Gyón* Géza przemysli verseskönyvének második dedikált példánya* —* A krasnojarssM fogolytábor kézírásba magyar újságának Gyónt Géza temetése atkáiméból megjelent példánya, — Szép, világos-zöld selyembe kötött, arany- betűs cimtábláju könyvecskét mutattak be szerkesztőségünkben. A könyv Gyónt Géza diadalmas przemysli verses-könyve, a melynek nem régen jelent meg az Athenaeumnál az ötödik kiadása, s a melyből eddig több mint harmincezet; példány fogyott el. Azért nevezetes ez a könyv, mert a második Gyónitól dedikált példány, a mely hazakerült. Az elsőt — mint Ismeretes — Rákosi Jenőnek küldte repülőgépen s ez lett alapja az itthoni kiadásoknak. Erről a másodikról pedig már 1913. január 20-án egy przemysli levelezőlapon irt Szolár Ferenc dr.-nak, a budapesti evangélikus főgimnázium tanárának, a ki régi barátja, sógora és könyveinek hűséges sáfárja. Gyóni Géza ezen a levelezőlapon megemlíti a Rákosi Jenőnek küldött példányt s azután ezt írja: „de sajnos, a nektek dedikált könyvnek várnia kell az ut felszabadulására.“ Hiába várták szerettei a könyvet, hiába vártuk kői- tőjét mindannyian. Junius 25-én lesz őt éve, hogy harmanicharmadik születésnapján a nemzet mártírjává dicsőült Szolár dr.-nak Gyóni derék fogolytársai jelezték, hogy a könyvecskét őrzik a többi ereklyével együtt Mert qiinden Gyóni-ereklye csak úgy menekült meg a pusztulástól, hogy szétosztódtak á rabteslvérek között, a kik azután, ha sikerült, hazahozták a csonka hazába. Volt olyan, a ki meghalt, volt olyan, a ki szökés közben elfogatván, hogy „legalább“ a rábízott ereklyét megmentse, fur- fanggal egy uj gazda kezére játszotta. így Járt ez a könyv is. Czeglédy Lajos volt az nj gazda, a ki szerencsésen Nógrádveröcére hozta. Innen az ő megbízásából Sperlitz Hajnalka kereskedelmi iskolai tanuló kísérelte meg az ismeretlen címzettet felkutatni. Sajátságosán hangzott az ő megbízatása: keressen egy Ferenc nevű tanárt Pesten. Hosszú ideig volt a leánynál « könyv, a inig végre á legjobb helyen, az evangélikus gimnázium tövében, kérdezte meg ismerősét, Gandi László vallástanárt. Az utóbbi révén jutott azután a könyv Szolár Ferenc dr-hoz, a kinek a költő azt egy kis verssel ajánlotta. Diákkorukig együtt tanult horáciusi mondattal jósolja bei e magának a halált és ___ j ogos önérzettel — a halhatatlanságot; „nem egészen halok meg“. A dedikádó igy szól; ■ í 'Sziklától sziklához mirt' a deszka szálat . 1,. ' Vagdos kegyetlen tajtékos vihar; Mig elnyel az ár, >— de Franciska* professor, ' Most már — non omnis mortar, ' f _ Alatyr 1915, ■'étikéi -V- Ee repcéknek szeretettel Gyóni Gésa, ffi másik' Győm-relikvia, a mely most hazakerült, a krasznojarszki fogolytáborban készült Lapforditások cimii magyar újságnak az a példánya, a mely Gyóni Géza temetésével foglalkozik. Ezt az értékes történeti emléket Arany György tanitójelölt, Gyóni nagy tisztelője kapta egy, a fogságból hazatért magyar tiszttől. Arany György eljuttatta az újságot Szolár Ferenc dr.-hoz, a kinek « szívességéből beletekinthettünk ebbe a távol keleten, a keserves fogságban, a magyar szivek össze- dobbanásából életrckelt Írásba. Negyedrétü, hét és fél levélre terjedő, lila tintával irt, tépett újság. Első oldalán tussal rajzolt gyászkeretben a lap címe: lapfordifásoi, a alatta: Gyóni Géza emlékének. Ugyanezen az olda- e. Ion a költő saját magának irt gyönyörű szőverse, 51 a jnely ekképpen szól: .. ;, SIRVERS. 4 Hazai domb lesz, vagy idegen árok f Bús sírom füve, a melyen kihajt, Kopott fejfámon elmosódó írás i Bolygó vándornak az hirdesse maját Boldog ki itt jársz, teérted is Megszenvedett, ki lent nyugszik, a fiolt; Véres harcok verték fel hírét, í)e csak a béke katonája volt, Krasnojarsk, 1916. Gyóni Gésa, A második' oldaton kezdődik Pajzs Elemér dr, megemlékezése Gyóni Gézáról és leírást a megható tlu^Maate»éatőLsA üilggl,«..raisasfc sám kóitőt Janas a fagyos szibériai főidben a szenvedéseit megváltó nyugalomra helyezték. —- Ezeken, a nagyvilág eseményeinek fönntart tott hasábokon — irja a tudósitó — a mi kis világunkban történteket leközölni nem lehet, nem szabad. A világrenditő eseményeket: a nagy csaták leírását, trónok bukását szárazon, az eredetihez hűen szabad csak lerónunk és mindazt, a mit hozzájuk gondolunk, a mit tőlük yárunk, magunkba’ fojtva, magunknak sírjuk el. — Gyóni Gézának, a legnépszerűbb magyar jőnek, a hadifogoly-tábor leghevesebb magyar* halála, a mi oly sokszor meggyötört, megalázott, érzéketlen rablelkünket is megrendítette, mély keserűséggel teli tíyászba borította. A saját sorsunkat, végzetünket látjuk halálában és gyászoljuk a nafty magyarnak pusztulását, ki oly sok dicsőséget szerzett máris « magyar névnek. Pajrs Elemér dr. ezután ismerteti Gyóni Géza életefolyását Szól a fogolytáborban töltött napokról és árról, hogy a muszka önkényből megalázott, szivü költő a maga emésztő, megbomlasztó lelki kínjai közepette is reményt, hitet, vigasztalást nyújt magyar testvéreinek megsebbzett, leikéből fakadt, szebbnél.szabii verseivel. Azután lefesti á megdöbbentő gyorsas á£> gal lepergő tragédiát, « mely Gyóni Géza szive has nőtt .becsének, Mihálynak elhunytéival kezdődött * a fájdalomtól lelkileg teljesen megtört költőnek megváltást jelentő halálával fejeződött be. Most következik Gyóni temetésének megható leírása. iWi : * 1 l — rA halottat vivő szerény külsejű, fehér kocsi, a melyet az előzetes rendelkezéseknek megfelelően az elhunyt barátai és ezredtársai vártak a tábor kanujában, két éra után néhány perccel érkezik meg. Könnyes szemekkel szorgoskodnak Molnár alezredessel az élükön a halott barátai, hogy a koszarukkal, szalagokkal tegyék díszesebbé a kocsit, * koporsót. Megindulunk. A gorodok, udvarán összegyűlt 2000 főnyi tömeg áhitatos,- néma csöndben várja, míg a kocsi a négyszög közepébe ér. t —. A birodalmi.német ev. lelkész megható b% szédc után a magyar tiszti dalájrda, a melyet Kasijv Ozmán hadnagy vezet, éneket el egy Beethoven- gyászdalt. Azután Zalán Gyula népföik.-főhadnagy, a magj’ar törvényhozás tagja, áll a koporsó mellé, hogy az egész magyar nemzet perében vegyen búcsút a nagy halottól. — Szeretett Bajtársunk! Homokórád porszem* lepergett s egy étet dicsőséges küzdelme után várod irgalma* Jézusod ítéletét. Itt állunk előtted! Itt állunk ,* elmondhatjuk néked mindazt, a mit irántad érzünk, a mit tereled gondolunk 1 Itt van tehát az a etomotv fájdalmas pillanat, mikor elmondhatjuk előtted, mennyi Őszinte igaz tiszteletet, milyen őszinte és igaz szeretetek ébresztett a te nemes egyéniséged a mi szivünkben és milyen mélységesen érzett gyász kiséri elköltözésed elvesztések vagyunk! Vesztesek g mélységesen érezzük azt az űrt, melyet eltávozásod hagy közöttünk . . . Mi mindnyájan, kik hozzád közel állunk, vagy a kik a« idők során ® te jósága® szivedhez közelebb jutottuni* mi mindnyájan érezzük életed és halálodnak targiku* máti,. J Géza bajtárs! Hazánk büszkesége! Isten .veleáSf, A magyarok Istene aegeljen útjaidon! — — Mindannyiunk szivébe markoltak e szavait. Nemcsak a szónok hangja (reszketett a meghatottságtól, sokan valánk, kik fel-felzokogtunk, A dft* lárda gyászdalai mellett megindul a menet és zno» gyünk a kapuig. Itt megáit a kocsi. Mig a dalárda mégegyszer, elénekelte a „Jer magyar, kit a rabéi el’* kezdetű dalt, a dezswcn.i nraporcsik hangosan olvassa a névsorát ama keveseknek, kiknek megengedték, hogy a halottat a temetőig elkisépjék. „Har-1 reichet. Rendben van“ — jelentik a praporcsikna k,-j — És megindul a kis társaság fegyvertelen! konvojok kíséretében, hisz szavunkat adtuk, hogy, ezt ez alkalmat sem szökésre, sem az orosz állam' elleni károkozásra föl nem használjuk. Máskor talán örültünk volna annak az ál szabadságnak, hogy kis időr,3 bár, de elhagyhattuk a Szűk fogolytábort- Most azonban nem üdit föl a régi jő időkre emlékeztető rét, hegy. Ma csak egy halottaskocsit és rajta egy koporsót látunk és nem azt, hogy, ezen az Istentől elhagyatott főlddarabon is szép a természet , v , Távolodik a kis társaság. A dalárda hangja a bajtársak bucsuzójaként hangzik, mindjobban elvész és mi megyünk s a muszka katonák kalap levéve nézik a szomorú menetet- Szibériái utolsó utjjüra kísérjük Gyóni Gézát. ) — Kiérünk a temetőbe. A koporsót leveszik a kocsiról és földrebocsátás előtt Gyóni Géza utolsó szibériai állomását lefényképezik. Weidel Anton, a németbirodalmi luteránus lelkész rövid imája után' Székely Lajos marosvásánhelyi tanár, főhadnagy, mond utolsó búcsúztatót — Elföldelik Gyóni Gézát. Közős sirdombja van Mihállyal, minket pedig megszámolnak, megvagyunk-e? Visszajövünk. Megszámolnak, megjö- tünk-e? Egy csomó érdeklődés, ugyanannyi válasz. És elvégeztetett' ■ 'j • 1 ,. ,.. Idáig tart Pajzs dr. beszámolója Gyoiii Géza le. metéséről. A Lapjordítások két utolsó tépett oldalán még egy kis közlemény van egy elmaradt beszéd-rőt,; : 3 ffitteSla »tésea,« loth
