Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

3

a hogy szikár, magas alakja nesztelen léptekkel az oltár mögül előlépett, hatóit ily végzetesen a felizgatott képzeletű szegény hölgyre.

Miss Bacon Delia Salter életirói röviden annyit jegyeznek még fül, hogy a missz Stratford upon Avonból távozván, c látogatás után nemsokára megörült. Rögeszméjévé vált kutatni a stralfordi templom titkát.

Ama bűvös erő, úgy látszik, ma sincs megtörve, melyet e végzetes sorok jelentenek a drámaköltő Prospero sírján: „Atkozott légyen az- a ki megbolygatja!“

Plátó filozófiáját? A vérkeringésről szóló leirása harminc évvél megelőzte a fiziológiát, a gravitáció fölismerése Newtont; a tökéletes jogi ismeretek légiója, a preciz törvényszéki orvostani tudás, a földrajzi ismeretek gazdag tárháza oly ember részéről, aki iskolába alig járt s lábát sohasem tette ki a szigetországból, komolyan föltehetök-e?

Autodidakta. De hiszen színész volt a Falstaf- fok és Böffen Tóbiások, Ben Jonson és korhely társai társaságában, aki játszott, rendezett, szerepeket másolt, javítgatott, irt. igazgatott.

Hogyan fordíthatott időt az ismeretszerzés munkájára is, ha csak mint Prospero nem hajtotta szolgálatába a szellemeket, az égi eredetű, légies létü Ariéit s Cglibant, Sycorax boszorkának az ördöggel nemzett fiát. Honnan ismerhette úgy az erényt, mely égi származású s a bűnös szenvedélyeket, melyek a poklok ölelkezéseiből eredtek.

De vájjon ki volt, ki lehetett hát akkor ez az uj Teremtő? Missz Bacon Delia Salter itt holtpontra •jutott.

De az okoskodás határain lul kezdődik az inspiráció birodalma. A missz Íróasztalánál ül. A lámpa szelíd lénye ráborul pedánsan simára fésült hajának gyár kontyára, melynek tükre azonban ridegen megtöri s redökbe vont homlokának ráncai sötéten elkergetik. A missz mélyen elmerül góndo- latáiba.

Egyikével azoknak a reflex-mozdulatoknak, melyek gépies megszokottságából erednek valamely gyakori mozdulatnak, Missz Bacon Delia Salter önkéntelenül leírta nevét mereven szabályos, kissé jóthikus betűivel.

Az iskolában számtalanszor tette ezt s most töprengéseiben elmerülve, automatikusan - ismétlődött amaz utált és rettegett mozdulat, melyre figyelnie kellett egy sereg ártatlanul báruész, értelmetlen gyerckszemnek. Az egyik szót mintha erélyesebben is irta volna, tartalmának öntudatlanul értékelt jelentősége miatt is.

Bacon. A missz amerikai volt, kissé excentrikus. A sors ujjmutatását, a rejtély megoldását Ufta egy önkéntelen névaláírásban. Bacon szelleme nyilatkozóit , meg, mint egy reveláeió. A szerző autogrammja ez itt.

Egy későbbi leutaló, szintén hölgy, ezen a nyomon -nduiva, spiritiszfikus szeánszon meg is idézte Bacon szellemét. 'A nemes lord megjelent s nyíltan plágiummal vádolta meg élelmes kortársát, Shaksperet. E nyilatkozatról jegyzőkönyvet vettek fel a jelenlevők, mely azonban elveszett.

Ez a megoldás újszerűségével s az informálok üagadhaiatlanul nagyobb" tájékozottságánál fogva eredményre vezetne sok-rejtélyes 'irodalmi kérdésié!; Találomra felemlíthető a Homeros-kérdés, sSdgar Allan Poe és Petőfi Sándor titokzatos eltűnése, melyeknek sűrű homálya így eloszlatható volna.

A nevében nyilvánuló ómen irányította tehát a missz figyelmét kiváló névrokonára. "Baconre. Egy rejtélyesen működő tudóstársaságnak tulajdonította az egvkoru források s Bacon müveinek alapos átkutatása és egybevetése után vrfiamennvi Sha-kspere nevével cégjelzett drámai müvet. E társaság feje verulanti Bacon lord volt. Egy u j filozófia?' rendszer költői kifejtését látta e müvekben, melynek felelősségét e’ökelő férfiak exponált állásaikban jónak látták a készségesen hajlongó szimházdirektor nyakába sózni.

A Novum Organum szerzője, az előkelő kancellár, természettudós, filozófus áfiamférfiu inkább megfelelt Bacon kisasszony követelményeinek, melyeket, kevéssé lévén bálványai megalkotásában, antropomorf hajlandóságú, méltán támaszthatott ideáljaival szemben.

Bacon leveleiben tálalt rejtelmes célzásokat a titok kulcsát felfedező okmányokról. Vájjon a megoldást Shakspere örökre sírjába vitte volna?

A stratfordi Szemtháromság-templombelí sir felírása ötlött eszébe: „Üdv annak, e követ ki tiszteletben tartja. Átkozott légyen az, aki ezt megbolygatja!"

Ah, ift valami lappang? Megvan. A titok kulcsát Shakspere valóban sírjába vitte nem mein, forice. hanem szószerinti értelemben. Az az okmány, amire a nemes lord leveleiben utal, Shakspere koporsójában van. iMért különben e szigorú tilalom a kis nemes részéröl, aki ambicionálhatta a West- minster-székesegyházat hamvai számaira? Persze, hogy halála után kultuszának nagyszerű színjátékot rendezzen a világ színpadán a becsapott emberiséggel.

Missz Bacon Delia Saller ie akarta leplezni a világ e legnagyobb plágiumát. E név hatalmába kerítette olyannyira, Ihogv törékeny, gyenge a®g- szüzi mivolta mellett sem átallott utrakelni az Óceánon át. Londonba jött’ fölkereste ez ügyben Car- lylet,

Carlyle figyelemmel Végighallgatta a missz. okfejtését, mely odakonldudáJt, hogy a stratfordi rejtelmes sirt fel kell nyitni. E határozott, praktikus állásfoglalás kissé megrémítette azonban a nagy ideálistát.

Minthogy a misszel végeznie kellett, némi meg- 4 on tolás után azt a bölcs tanácsolj adta, fejtse kiegy nagyszabású könyvben álláspontját ugv okoskodva, hogy ez a jámbor, árialmatlan működés fölemészti majd a missz lázas cselekvési energián.

A Ralph Waldo Emersonhoz írott levelében azonban eltérő véleménynek ad kifejezést akkor, a mikor epigramniatikus rövidséggel így jellemzi a kisasszonyt: „az ön honfi társnője örült“, 1

Missz Bacon Delia Salter négyévi fáradhatatlan munka után kiadta könyvének első kötetét, A tudós-véleményak megoszlottak, A puritán és tradíciókon épült angol kritika részben blaszféiuiának tartotta e kegyeletsértő eszmét s ez komolyan megsértődött, részben Carlyleyel amerikai hóbortnak minősítette s nem vette komolyan. A nemzeti akció elmaradt, a sirfelnyilás eszméjét elvetették.

A missz megsértődött. E' gondolat, melynek valósultáról megírandó második kötetében Ígért beszámolást, végleg hatalmába kerítette. Az ék’s kritika ejtette sebek csak a további küzdelemlhcz edzettek meg. Egy rémes ötlet villant át agyán komor fénnyel. Megborzadt belé először, de aztán megbarátkozott vele, mint az anatómus a halottakkal.

Minthogy a. stratfordi Szentháromság-templomot bucsujáróhcl 1 vő avatta a szenL’sir, késő nappal is seregos töl 'keresték fel a zarándokok, akiket ez a XV, század stílusában épült egyszerű, bájialan. kis templom jobban vonzott Szent Péter bazilikájánál,

A világ második teremlíöjét, a Géniuszt látták ök itt eltemetve e sírban, mely vetekedett szemükben a jeruzsálemi szentsir s a mekkai Kaaba-kő jelentőségével.

A missz ott settenkedett naphossza? a templomban. A márványlappal letakart sir az oltár alatt Shakespeare emlékszobrával, az ismeretes felirattal mágikus erővel vonzotta.

Mereven, mozdulatlanul ült egy padban, a mig a fehérszak állas egyházi férfiú, a többi kisvárosi templomok szegény egereivel szemben szokatja nul tekintélyesre hízott külsővel, nem figyelmeztette az ájtatosk odókat a záróóra elmúltára.

Alkonyodéit. A missz künn bolyongott egy- ideig az A Von partján’ melynek rejtelmes suttogásában akaratlanul is a szehltivánéji álom verseinek melódiáját hallotta zsongani. Az erdő, a hogy' sötéten, szinte fenyegetőiig elébe állott, a bírnám,; erdő misztikus képére emlékeztet«. Visszafordult. Kívánsága drámai erővel ébredt benne.

A templomi vikáriusa udvariasan hallgatta végig a messze idegenből jött ismeretlen miss? kívánságát.

— Értem — szólóit végül — kíváncsiságát. De hiszen holnap is nyitva áll a templom, s ha Isten remélnünk engedi, az idők végezetéig.

— röti’sztclen.dö ur. könyörgöm, adjon ima engedélyt, holnap Londonban keil lennem egy esküvőn, illetve temetésen. Ha tudná, mennyire vágyódtam megnézni ez emléket, megértené, mily gyötrelmeket okoz a késés, mely hibámon kivid az idő- pontot elmulasztani kénvszeri'ett.

A vikárius iát la. hogy ama kellemetlen hölgyek egyikével van dolga, a kik makessá-gukkal többet érnek el. mint a legkellemesebb hölgyek szemérmes gráciájukkal. Megadta az engedélytA l.Xztclet remélté egyházfi dohogva nyitotta föl az ajtót, nem mulasztva el ezúttal sem kárpótlásul magúval vinni a másnapi ádozatra szánt boritalból egy kevesecskét félbeszakított vacsorájához.

Miss Bacon Delia Salter egyedül maradi. Nem ltudta eltitkolni, hogy bizonyos izgatottság vesz rajta erőt. Az ablakét, megzörrentet’e a szél s az ’oltáron meggyújtást gyertya kékes lángja szeliem- Üázásra emlékeztette. Az emlékszobor a gyertya- vílágnál viaszsárga volt; a nagy, boltozatos homlok kifürkészhetetlen mozdulatlanságban márványlolt.

Egv pillanat, alatt végigsuhantak emlékezetében amaz árnyak, a pokol és az é.i szülöttei, a miket a drúmaköftő Prospero valaha megidézett. Flibbertigibbet a l.i bolvgót.üz alakjában ion, az arclintor- gatás és mekegés fejedelme. Smolkin, a gonosz lélek’ Paddock, a béke. Modo és Mahu, a sötétség fejedelme és a gyilkosságé, s Hobbididance, a némaság hercege.

A miss megborzongott. Éjszaka volt. a szellem- járások órája. Az egyik oltár angyala imára kül- csoll feliér kezeit tördelni látszott, mint lady Macbeth véres kezeit. A hold remegő sugarai a Piantagenet-ház szörnyű titkait. III, Richard véres álomképeit idézték fel; a világos kockapadló lielyen- kint sötét virnj'ék'fölüai vértócsáknak látszottak.

A míssznek eszébe jutottak a rémes versek, melyek a harang éjféli kondásához hasonlatosak: ,.a sir. melybe csendesen láttunk betéve, mnjtuyitá nehéz márványingét... és szóidéit csontjaid el- szaggaták viaszpólyáikat.... s feljársz a hold fakó fényére borzasztóan az éjt.“

!A! missz. bár minden idegszálában remegett, egy hősi, emberfeletti mozdulattal megragadja ar márványlapot, hogy lássa, megtalálja a szentelt csontok közt. melyeknek viaszpólyája régen élkor- had't. a kéziratot, melynek egv életet szentelt, egész falóját, lelkét, szüzességét mindent.

E pillanatban metsző sikollyal esett össze. Á vikárius, a kinek feltűnő volt a zavart viselkedésit idegen szokatlan látogatása az é.i óráiban, megrettenve sietett hozzá. “ ,

. Nem is sejtette, hogy éppen az ő megjelenése;