Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
* OTírc^re -rva&GjgVb .idl^uiauM tu^wir ___ p árisi Oeuvre és azt jósolja, hogy ha nem tudja magát mérsékelni, akkor elveszti a játszmát és teljesen magára marad. A helyzet egyelőre változatlan. Anglia és Amerika nyugodtan várják a Ruhr-vidéki akció fejleményeit és Franciaországnak a moratórium ügyében való végleges állásfoglalását. A megszállás ellen szaporodnak a tiltakozások, köztük oly éies- hanguak, mint a francia általános munkás- szövetségé, amely a Ruhr-vidék katonai okku- pálását gyalázatnak minősiti. Essen ben a néniét bányaigazgatók és a francia-belga mérnöki bizottság a szén ára tekintetében szombaton megállapodást létesítettek, a birodalmi kormány szénbíztosanak távirati rendeletére azonban valamennyi banya beszüntette a szénszállítást Franciaország és Belgium számára. A francia megbízottak Írásbeli parancscsal felszólították a bányatulajdonosokat a szállítások megkezdésére, de Thyssen a bánya sző vétség nevében kijelentette, hogy mint németek csak német parancsnak engedelmeskednek. Kétségkívül ennek megtorlásául a francia-belga csapatok ma megszállották Bochumot és valószínűleg bevonulnak Dortmundba és Barmenbe is. A vasárnapi gyásztüntetés Berlinben, ámbár több százezer főnyi tömeg vett benne részt, méltóságteljesen és rendben folyt le. A többi nagy város lakossága is tüntetett. Münchenben a kormány hivatalos gyászünnepélyén Kniüing miniszterelnök kijelentette, hogy j Bajorország mint hűséges társ áll a német birodalom mellett. Cuno kancellár a berlini népgyülós határozatának átvételekor hangoztatta. hogy a kormány a nemzet becsületét és méltóságát meg fogja óvni. Parisban d kommunisták rendeztek tiltakozó gyűlést, a rendőrség azonban szétoszlatta a közönséget, miközben iöbben megsebesültek . s néhány tüntetőt elfogtak. | Gyehonnás utakon indult Beychelfia, Damján s bslszeme helyén különöst érzett. Nem látott vele s njjni hideg-keményet nyúltak, ha odaért. Aki rabló, kósza pogány elébe tévedt, riadtan keriile félre, ha arcába tekintett; s mormogott valamit. Már sejteni kezdő sorsát a vitéz s mire azon szírnsi tenger partjára került, megbizonyoso- I dék. András altkor szállá hajóra seregeivel. ! Szörnyen megörültének jó Damjánnak, csak a i fél szemétől riadozának s hamarost uj nevet is ! adott néki maga a király nri — Tűaszemü Daniján. S százszor meg százszor szörnyű fejesóvál- gatás közepette mondatta el vala általa az utón. ami vele történt ... Szentőeske boldogan fogadta a tfizszeniü ; mátkát. Vigasztaló szép szókkal monda, | — Kern baj, dehogy baj! Most legalább igazi I rubiirtom vagy! Es a Szüzanya sem haragszik, hisz ő rendelte a szivét a szemedbe s ő küldte oda a magyar angyalt! A csodának hamar hire ment. Nagy férfiak jöttek bámulatára s mindenek jobban rettegtek a holt szemtől, mint az eleventől. Rávaló esztendőn jött pedig az igazándi csoda: Szentőeske tűzpiros szemű liat szült! S azóta tűzpiros szembogaru minden ivadék . . . Mindezideig. . ..... . , * így hullám ezt dédöregapámtól, ki ama nagy Hunyadi idején riaszthatta szemével g nem Kevesebbét, kardjával a törököt; és ide is irtani ezt okulásul; vallvaII ezeket 1551 die 8,Maii az ne.mes szók szine előtt, Kassai Nagy Demeter ellen tévén panaszt, aki szép húgomat, 0 rí lkot tűzpiros szeme miatt boszorkánykodóiiak kiáltó a nép színe előtt. Meg is nyerő fcnnye.n vétkezésért ő furcsa jutalmát: huszonhat nagy aranyakat íizettetének vele. ■ Mert mi semminö boszorkányságban részes- '» nek Jönni nem tudhatunk: de nézők vagyunk s szemünk erejétől a betegek friss vérre kapnak. Az hatalmas Isten legyen inindíinnyiünkkal. • 1551. die 1 Septem hr isLadislaus Bejlsrffy m. p. ugyan mi szükség Van akkor büntetőjogra s a Mr. bíróságok s kir. ügyészségek működésére?! A második alapvétő kérdésre;adott válasz mellett sem lehet szótlanul elmenni. • A belügyminiszter úr válasza szerint az internálásra az első felhatalmazást az; 1912:63, : t.-e. 6. 4*áuak 4-ík és különösen 5-ik bekezdése — továbbá az 3914 : 50. t.-c-10. Í-a s az J920. évi 6. t.-c. 1. 4-a adja meg. ■ Téved- belügyminiszter ur! A legutolsó helyen hivatkozott törvényről •nem kell beszélnünk, mert ez csak annyit je lent, hogy ha a. háború esetére szóló kivétele* hatalomról alkotott valamelyik törvényünk
