Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
1 2 MAGYAEORSZAG Budapest, 1923 február 2. péntek közzel egymagában helyreállítani nem lehet, itt is több eszköz együttes alkalmazása szükséges, mégpedig először a pénzérték stabilizálása, másodszor fokozatos adóemelések, harmadszor a kiadások fokozatos erélyes redukciója, negyedszer: kölcsönök. — A stabilizálást illetően bizonyos, hogy azt mesterséges eszközökkel el lehet ugyan érni, de ez a stabilizálás tartós csak akkor lehet, ha a külkereskedelmi mérleg, illetve a fizetési mérleg egyensúlyba hozható. Ennek egyik eszköze lehet a külföldi kölcsönök kon- trahálésa. Ily módon lehetséges, de szükséges is az infláció megakadályozása. Az adóemeléseknél figyelni kell a politikai és a lélektani momentumokra, mert bármennyire mondjuk is arra az egyénre, vagy arra a társadalmi rétegre, amely védekezik a reáháruló adók ellen, hogy hazafiatlan, tény az, hogy minden gazdasági egyed igyekszik a reáhámló terhektől szabadulni, különösen olyan viszonyok között, amikor vagyonát és megélhetését nem látja biztosítottnak. Ezek tények, amelyekkel a pénzügyi politikának számolni kell. A pénzügyi politikának nem szabad kritizálnia ezeket a tényekek A kritika, a meggyőzés a közvéleményt irányító tényezők kötelessége. Az adóemelés sikerének egyik fontos feltétele a termelés, helyesebben az egyéni tiszta jövedelmek emelkedése. Minél nagyobbak lesznek az egyéni jövedelmek, annál többet lehet adó fejében elvonni anélkül, hogy a gazdasági egyed exisztenciája veszélyeztetve volna. A kiadások csökkentését illetően, amellyel pedig elkerülhetetlenül számolni kell, szinte kegyetlen kézzel kell végrehajtáshoz nyúlni. Kegyetlenül, akár csak egy operációnál. Ezt az ország érdekében feltétlenül meg kell tenni. Számolni kell a kiadások csökkentésének politikai ellenzésével is. Minden politikus kívánja ugyan a kiadások csökkentését, de viszont ugyancsak minden egyes politikus bizonyos érdekkörök, sokszor igen ideális és nemes érdekkörök képviseletében igyekszik valamely intézményt, vagy egyént, amely vagy aki iráni érdeklődik, védelemben részesíteni. Figyelembe kell vonni azt a szociális veszélyt is, ami az alkalmazottak nagyarányú elbocsátásából keletkezhetik, különösen a mi viszonyaink között, ahol az ipar és kereskedelem uagyobbszabású fejlődésének annyi akadálya van. Nem szabad elfelejtenünk, hogy 300.00O menekültünk is van és ekkora tömeg elhelyezése csak hosszú időn keresztül lehetséges. Ami a kölcsönt illeti, annyira tőkeszegény országban. mint Magyarország, számba jö vő belső kölcsönre álig lehet számítani. Nem marad tehát más bátra, minthogy külföldi kölcsönt kell szerezni. A külföldi állami kölcsön célja az volna; hogy bizo- 1 nyos számú esztendőn keresztül e kölcsönből legyenek fedezhetők a költségvetési deficitek és így hely-, rcállván az államháztartás ■ egyensúlya, pénzünk is stabilizálódnék ... A külföldi kölcsön kérdésénél, elsősorban azt kell számításba vonni, hogy vájjon a hitelező szempontjából kívánatos-e az ilyen kölcsön nyújtása. A külföld egyrészről a kölcsönnek a mai viszonyok közöt}, jelentékeny kafnatozásál, másfelől pedig teljes bizton- , ságá.t igényli. A külföldi tőke á ma iviszonyok között a külföldön is igen nagy — tíz-tjzenöt-húsz százalékos — kamatozást ic él tud érni, akár bent Angliá- bah is teljesen biztos üzleteknél. A külföldi, kölcsön-, szerzés első feltétele az, hogy azokat, akiktől tőkét akarunk szerezni, meg tudjuk győzni arról, hogy tőkéjük Magyarországon teljes biztonságban, van. Éhez — eltekintve a belpolitikai viszonyoktól, amelyekről a mai gazdasági előadás keretében nem lehet szó — feltétlenül szükséges az, hogy a külföldi tőkés szilárd elhatározást lásson a nemzetben arra, hogy gazdasági életét és államháztartását még igen nagy áldozatok árán is helyre akarja állítani. Mindezeken a problémákon, circulus vitiosusokon és dilemmákon túl megnehezíti a helyzetet a jóvátétel kérdése. Itt megállóit egy pillanatra Korányi Frigyes báró 6s gondolkozni látszott. Azután kijelentette, hogy délutáni felovasáea alkalmával a jóvátételről ennél egy szóra! többet sem kíván mondani. Nem teheti ezt már azért sem. mert a jóvátétel kérdésében hivatalos funkciót vállalt és nyilatkozataival nem akar elébe vágni az eseményeknek. ■— Előadásomat azzal fejezem be — mondatta végül a volt. pénzügyminiszter —, hogy az ilyen viszu- i.yok oly bölcs belátást, nyugalmat és önfeláldozást követelnek, amilyent a nemzet csak a legnagyobb történelmi időkben tudott felmutatni. A mai viszonyokkal való megbirkózás nagy hősiességet kíván, mert harcunkat nem. fegyverekkel, hanem munkával és ésszel kel! megküzdeniink. _#■ ÉLE-MÉLE VI, Nagymező ucca 30. — Asztalrendelés 96—17 Szenzációs februári műsor! NESSTEw MAY prolongálva. ODEY7E and H. WELfiftOft vili .«urű néger énekesek. CHÜÜLOTTE KÖKIG KÜÍ5T WÜ1&&ESGHD Németország legnagyobb zongorahumorisíája stb./felléptével Keddig nincs ütés Tárgyi Javaslatok — tárgyilagos vita. — Watko miniszter a gaxáaságt szer• zöáésehröl és a vámtarifáról, — H nemzetgyűlés ütése (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11-kor nyitotta meg Szci- toyszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után a népszövetségbe való felvételről és a nemzetek szövetsége egységokmányának módosításáról szóló törvényjavaslatokat harmadszori olvasásban elfogadták. Az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink szabályozásáról. szóló javaslatot tárgyalták ezután. TValko Lajos kereskedelmi miniszter szólalt fel elsőnek, aki bejelentette, hogy most Németországgal, Svájccal és Bulgáriával van kereskedelmi megállapodásunk. Ausztriával e törvény életbelépte után lesz' megállapodásunk. Természetesen más államokkal is iparkodnunk kell gazdasági téren megállapodásra jutnunk. Szükséges ez azért, hogy érdekeinket meg- védhessük. Elsősorban a szomszédok érdekelnek bennünket. Egy olyan mezőgazdasági államban, mint Magyarország, különös súlyt kell fektetni az iparra. Éppen ezért megállapodásainknál az iparra különös tekintettel kell lennünk és még áldozatoktól sem szabad visszariadnunk. Két kérdés merül fel, egyik a szabadkereskedelem, másik a vámtarifa ügye. Ideálisnak a szabadkereskedelem tűnik fel mindnyájunk előtt, de mi nem tehetünk mást, mint a többi orszá"- gok. Mi mindig azon voltunk, hogy minél előbb minél szabadabb forgalom alakuljon, de ez kölcsönös légyen. Nagy készárú importra most nincs szükségünk. A Devizaközpontnak arra kell ügyelnie, hogy adja meg a lehetőséget a#nak, hogy nyersanyagot megfelelő mennyiségben lfnessen importálni. A másik kérdés az új vámtarifa kérdése. A tervezet körülbelül készen van, most fogják a szakemberekkel megbeszélni és hamarosan olyan javaslat lesz, melyet a nemzetgyűlés elé lehet hozni. Még nincs eldöntve, hogy kerettörvény legyen-e vagy felölelje az egész vámtarifát. Ö a maga részéről a kerettörvény felé húz, mert jó, ha meghagyják a változtatás lehetőségét. A most tárgyalás alatt álló javaslat alapján a kormány újból meg fogja kísérelni, hogy a szomszédainkkal megállapodásra juthassunk. Minthogy ez szomszédainknak is érdeke, meg van a reménye, hogy ez sikerülni fog (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) A Ház ezután a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta s elfogadta Görgey István tegnap beterjesztett határozati javaslatát is. A Dunára vonatkozó végleges szabályozás megállapítása tárgyában Párizsban kell egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot Moser Ernő előadó ismertetés után a Ház általánosságban és részleteiben vita nélkül elfogadta. Az állat forgalmi szavatosságra vonatkozó törvény- javaslatot Pesti Bál előadó ismertette Minthogy szólni senki nőm kíván, elnök a vitát bezárj a. Daruvár.g Géza igazságügyminiszter örömének ad kifejezést, hogy a javaslat nem talált ellenzőre. A javaslat nagyban hozzájárul az állatberes- kodelem fejlesztéséhez, amely az ország jelenlegi gazdasági helyzetében rendkívül fontos. Ajánlja a , javaslat elfogadását. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter a maga részéről is kedvező hatást vár a javaslattól és az állatkereskcdelem újbóli szabályozása kedvezően fogja befolyásolni az állattenyésztést és kereskedelmet. A voyö és eladó érdekeit egyformán biztosítani igyekszik.e javaslat, amelyet a maga részéről is elfogadásra ajánl. A Ház a javaslatot ezután elfogadta. Következik a földmunkás szövetkezetek állami támogatásáról szóló törv.tnyjavaslat tárgyalása. Temesváry Imre előadó ismerteti a javaslatot, amelynek célja a. szövetkezetek fejlesztése A javaslat kizárólag előnyöket jelent a földmunkások számára, nekik akarja juttatni azt a hasznot, amelyet eddig a vállalkozók élveztek. Ez nagy haladást jelent a szociális béke felé, lehetővé teszi a földmunkások számára tőke szerzését, üzemek berendezését és különböző kedvezményeket biztosít nekik az állami szállítások kiadásánál is. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Az első felszólaló Szeder Ferenc. A földmunkások a múltban — kezdi beszédét — mindig ötöd- liatodkézből jutottak munkához. A vállalkozó lefölözte a hasznot, mindenki keresett, csak a munkás nem. Egy munkán a vállalkozók egész sora gazdagodott meg, az ő apja pedig mindig rongyos ingben és gatyában járt haza a munkából. Volt a földmunkásoknak egy régi szövetkezetük, ez azonban támogatásban nem részesült és így összeomlott. A javaslat egy lépés afelé a cél felé, amelyet követnünk kell, de sajnos, hogy ez a lépés nem merészebb és bátrabb. A javaslathoz nem nagy reményeket fűz, miután eszközeit nem tartja kielégítőknek, A szövetkezetek támogatására nagyobb összegekre volna szükség. A javaslatot elfogadja. Perlaky György: Peidl Gyula legutóbbi beszédében azt mondotta, hogy a szociáldemokrata párt nem adja fel az osztályharcot mindaddig, amíg osztályok egyáltalán léteznek. Ez a felfogás a munkáskérdes megoldását nem Viszi előbbre. Az osztály gyűlölet hangoztatása csak árthat mindenkinek. A külföldi szocialisták ezzel már fel is hagytak. Az angol munkáspárt már nem áll a Marx-féle alapokon, szeretné, ha a magyar munkásság is ezt fenné. Csik József: Társadalmunk legégetőbb szociális problémája a mezőgazdasági munkások kérdése. Ennek a problémának az elintézésében nagy szerep jutott a nagybirtok aránytalan negoszlásának, amely még ma is tapasztalható. A háborúelőtti kormányok igen nagy közönnyel viseltettek a munkáskérdéssel szemben, egyáltalában nem törődtek ezzel a társadalmi osztállyal és ez a körülmény sok esetben turbulens kirobbanásokra is alkalmat adott. Ha már a múltban nagy- fontossággal bírt a mezőgazdasági munkáskérdés, ma a háború után még nagyobb fontossággal bír. A kormánynak erős kézzel bele kell nyúlnia ebbe a kérdésbe, mert itt az ideje, hogy ezt valamiképpen megoldják. Több út kínálkozik a megoldásra. Az egyik a földreform, amellyel a kérdés méreg-fogát ki lehetne húzni. Alkalmas mód a közmunkák megindítása is. Utat és módot lát a kérdés megoldására a szóbanforgó törvényjavaslatban is, melynek nem tulajdonít ugyan nagy jelentőséget, de mégis határozott lépést jelent ahoz, hogy végre is a mezőgazdasági munkáskérdés valamiképpen megoldassák Mint ellenzéki képviselő nem akar akadályt gördíteni egy olyan javaslat elé, amely egy számottevő és nyomorban sínylődő osztály felemelését célozza, tehát * javaslatot elfogadja. Schandl Károly földművelésügyi államtitkár: Örömmel látja, hogy a javaslat pártokra való tekintet nélkül tetszésre talált. Jól tudja, hogy segélyakciókkal nem lehet életexiszteneiákat biztosítani és éppen ezért olyan akcióra van szükség, amely az cxiszten- ciákat végleg biztosítani tudja. A reptxrúció kérdésének eldöntése utón nyftik majd alkalom a mezőgazdasági hitel megteremi, éré és ezzel, valamint a földreform befejezésével egy intenzívebb gazdálkodás megkezdésére, amely azután sokkal több mezőgazda- sági munkásnak tud kenyeret adni, mint a jelenlegi. A baj egyik oka, hogy az új határokat a földmunkások, sajnos nem tudják átlépni, pedig azelőtt, ott keresték kenyerüket. Arra vonatkozólag már több ízben történt kísérlet, hogy a kérdést megoldani lehessen, de a kísérletek eddig nem jártak sikerrel. A népszövetséghez is panaszt intéztünk, — mondja az államtitkár — de eddig nem tudtunk eredményt elérni, elismeri, — folytatja — hogy ez a javaslat még nem nagy lépés, azonban félénk kísérletnek nevezni nem lehet, mert meg van benne az elvi elhatározás. Tényleg úgy van, ahogy Szeder Ferenc képviselő úr mondja, hogy a mezőgazdasági munkások eddig nem jutottak hozzá munkájuk teljes eredményéhez. Ezuután a szövetkezeti eszméről és annak fontosságáról beszél és elismeri, hogy a szociáldemokrata tábor részéröl erős érdeklődés és vonzalom mutatkozik a szövetkezeti mozgalmak iránt. A javaslat egy új intézményt hoz be, amely a tőke és a munka kibékítésére iránytű. Ez azonban csak részletmunka. A tökét erőszakosan kisajátítani nem lehet, ezt már a kommunizmus is megmutatta. A tőkét csak békés úton lehet megszerezni. Ha fajvédelemről beszélünk, úgy ennek a véposztálynak megerősítése az igazi faj védelem. A muukásszövetkozeteknek igen nagy szerepük van az ország gazdasági életében. A külföldi példa is azt mutatja, bogy milyen nagy tevékenységet tudnak ezek a munkás építő és dolgozó szervezetek kifejteni. A milánói pályaudvart, amely sajnos loégett, szintén ilyen munkásszervezet építette fel. Olaszországban ezenfelül igen sok munkáslakás épül ugyanilyen alapon. A Bologna—Firenze közötti fővonal, amelyeken gyorsvonatok is közlekednek, szintén munkásszövef- kezetek alkotása. A ravennai tartományban két szövetkezet is dolgozik, az egyik semleges, a másik szocialista. Ne elégedjünk meg azzal, hogy csak földmunkát vállaló munkásszövetkezetek alakuljanak, hanem — mint ahogy Szeder Ferenc képviselő úr is mondotta — menjünk tovább az ipari vállalkozások felé. A nemzeti újjászületésnek és fajvédőimnek alig tehetünk nagyobb szolgálatot, mintha a földmunkások ügyét támogatjuk és a javaslatot elfogadjuk. (Taps a jobboldalon.) Az elnök: Az idő előrehaladottságára vüló tekintettel a vitát megszakítja és napirendi indítványt tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését folyó hó 6-án, kedden délelőtt 11 órakor tartsa és annak napirendjére a ma tárgyalt javaslatok harmadszori olvasását, továbbá a földmunkások váltakozó szövetkezeteire vonatkozó Jör vény javaslat folytatólagos tárgyalását, a mentelmi bizottság előtt letárgyalt mentflmi ügyre vonatkozó jelentést, valamint a sütőipari munkára, az éjjeli munka szabályozására, a mérnöki rendtartásra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalását tűzze ki. A Ház az elnök napirendi indítványát elfogadja. Az ülés néhány perccel kát óra előtt ért véget. BRITANNIA ma, csütörtökön TÁNCESTÉ.LY Záróra reggel 6 órakor A szalonban müvészeslék a m. kir. Operaház tagjai és EUGEN STREHN a wieni Carltheater komikusa felléptével
