Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

) MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1923 FEBRUAR 2. PÉNTEK XXX. ÉVFOLYAM 26. SZÁM A béke hírnökei Ä kereskedelemügyi miniszter mai- be« szédének középpontjában a külkereske* delmi, szabadkereskedelmi és vámtarifa* kérdések komplexuma állott. Ezekről a fontos, számunkra életbevágóan nagy* jelentőségű kérdésekről nagyon megszívle* lendő dolgokat mondott Walko miniszter. így hangsúlyozta többek között, hogy elsősorban szomszédainkkal kell gazda* sági megállapodásokra jutnunk. Azokkal az országokkal, amelyekkel azelőtt közös vámterületet alkottunk. A régebbi kapcso* latokat elsősorban itt kell felújítanunk és felhasználnunk egészséges gazdasági forga* lom megteremtésére. Azután az exports import egyensúlyának fontosságára muta* tott rá. A kötendő megállapodásoknál —■ mondotta — ügyelnünk kell arra, hogy az importáló országokban saját exportunk le* hetősége is biztosítva legyen. Általában pedig arra kell törekednünk, hogy egyide* jüleg mennél több állammal jussunk gaz* dasági összeköttetésbe. E tekintetben te* hát csak rokonSzenvvel kisérhetjük azt az akciót, amelyet Ausztria indított a né* pék szövetségénél s amely arra irányul, hogy a volt monarchiából alakult vala* mennyi állam között gazdasági kapcsolat jöjjön létre. Azt hisszük, nem szükséges külön ki* emelnünk, mennyire a gyakorlati élet igaz* ságát födik a kereskedelmi miniszter fen* tebbi megállapításai. Magyarországnak, gazdasági, kereskedelmi, ipari és pénzügyi szempontból egyaránt jövőbe kiható deke, hogy ezek a külkereskedelmi kapcso­latok minél előbb, mennél szorosabban fü* ződjenek. Csak hasznunkra lehet, ha a szabadkereskedelem s a nemzetközi gaz­dasági összeköttetések révén szabadon for* dúlhatnak meg nálunk a legkülönbözőbb országok kereskedői, vállalkozói, a külföld ipari és gazdasági érdekeltségeinek képvi* selői. Nem pusztán anyagi, hanem politi* kai, morális tekintetben is nagyjelentőségű ez, mert hiszen a nálunk megforduló kül* földiek így személyes, helyszínén szerzett tapasztalataik alapján cáfolhatják meg s szállíthatják le kellő értékére mindazokat a rágalmakat, amelyeket a gyűlölet röpített világgá felőlünk. A külföldet szabadon járó magyar kereskedők viszont odakinn lehet* nek hathatós propagálói annak, hogy a magyar gazdasági, politikai és társadalmi életről, a Magyarország belső konszolidá* ciójáról rajzolt torzkép helyét elfoglalja a valóságos helyzet igazsághoz hű ábrája. Fontos, nagyon fontos eredmények szár* maztatója tehát a külföldi gazdasági kap* csolatok felvétele s nyomában a békés, harmonikus gazdasági együttműködés helyreállása — Magyarország érdekében. A kereskedők, akik hozzánk jönnek s akik a külföldet járják, a helyreállott rend, nyu= galom, munkás, termelő élet legszavahihe* több, legmeggyőzőbb hírnökei. Ök azok, akik diplomáciánk minden erőfeszítésénél hitelesebben tesznek tanúságot arról, hogy Magyarország valóban a békés fejlődés és a törvényes uralom hazája, hogy itt min* den komoly feltétele megvan a gazdasági és kereskedelmi élet fejlődésének, felien* düléséfiek és kivirágzásának. Ezt a Széchenyiben gyökerező gondo* latot a való élet, a történelem, a leghang* zatosabb politikai jelszavak ellenében is igazolta. Annak tanulságát tehát mielőbb le kell vonnunk, ha csakugyan boldogulni akarunk! Meg kell becsülnünk a béke or* szágokat járó hírnökeit, akik Mercurius modern heroldjai. Hungaristák helyett szittyák Jl fasiszták belügyminiszteri utasításra megváltoztatták címüket. — Kállay és Teleszky elméleti küzdelme. — Gaal Gaszton belépett a pártonkívüliek közé. Interpelláció a numerus clausus miatt \ (A Magyarország tudósítójától.) Az egységes párt keddi értekezletének utó rezgései mára már elsimul­tak, azt azonban meg kell állapítani, hogy az öntu- datnsabb párttagok mindinkább elégedetlenebbek Gömbös eljárásával, aki tudniillik kemény rendsza­bályokkal kívánja az önálló vélemény kifejtéit el­hallgattatni s megfenyegette őket felügyelettel, eset­leg kiplakaíirozással is. Az egységespárti képviselők közül többen hangoztatták előttünk, hogy az ügyve­zető alelnöknek ezt a működését nem fogfák hang nélkül tűrni. A politikában egyébként érdemleges újság nincs. A képviselők egy réssé a külpolitikai eshetőségek­kel foglalkozik. Sokan ügy látják a helyzetet, hogy a feszültség egy kissé enyhült, kétségtelen azonban, hngf^a kisantant vezető poli­tikusai nem hagyják abba diplomáciai aknamunká­jukat. A magyar közvéleménynek és ko- uánynak mindent el kell követnie ■arra nézve, hogy akna­munkájukat siker ne koronázza. Az érdeklődés a külpolitikai kérdésektől el-te- kintvo a pénzügyi kérdések felé fordult. Egy jól értesült pénzügyi politikustól azt halljuk, hogy új pénzügyi politika Inaugurálását lehet a kö­zeljövőben várni és remélni. Nevezetesen a pénz­ügyi tanács elnöke, Teleszky János és Kállay Tibor pénzügyminiszter között úgylátszik vala­melyes nézeteltérés támadhatott a beruházási köl­csönökre vonatkozólag. Ugyanis amíg Teleszky azon az állásponton van és ennek az álláspontjának kifejezést is adott, hogy be­ruházásra a kormánynak egyelőre még nem szabad gondolnia, addig Kállay Tibor pénziigyminiszter az ellenkezőjét vitatta., és ezt a véleményét nemcsak han­goztatta, de szakítani is akart az eddigi elzárkózó politikával. Az új költségvetésben Inr szerint állami beru­házási célokra nagyobb összegeket vett fel. Ez természetesen — mondotta informátorunk — új pénzügyi politika megkezdését jelenti. Nemcsak pénzügyi, de politikai körökben is kíváncsian vár­ják, bogy milyen fejleményei lesznek ennek a do­lognak. Az a. hír, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter távozni akar, nem felel meg a valóságnak. A mi­niszter egyelőre Budapesten tartózkodik, későbbi időkben majd Nagykanizsára megy, onnan hevesi birtokára, ahol véglegesen össze fogja állítani a költ­ségvetést. A pártonkivüli képviselők csoportja ma délelőtt értekezletet tartott, amelyen megvitatták felfogásu­kat a tárgyalásra kerülő új törvényjavaslatokat il- letőleg.Góoí Gaszton ma közölte Szilágyi Lajossal, hogy csatlakozik a pártonkívüliek alakulásához. Itt említjük meg, hogy Meskó Zoltán ma interpel­lációt jegyzett he a kultuszminiszterhez a következő szöveggel: A numerus clausus ügyében tett nem eléggé, világos ős félre magyarázható nyilatkozata tár­gyába,'. Megemlítjük végül, hogy a belügyminiszter a magyar fasiszta tábor alapszabály all csak azzal a fel­tétellel hagyta jóvá, hogyha a Hungarista elnevezéstől eltekintenek és ehelyett a Szittyák elnevezést fogad­ják el. A fasiszta tábor vezetősége a belügyminisz­ternek ezt n feltételét elfogadta, ilyenformán a ma­gyar fasisztákat ezentúl szittyáknak fogják nevezni. Korányi Frigyes: „A pénz problémája az állami fennmaradás vagy fenn nem maradás problémája“ Az infláció orvosszerei: a korona stabilizálása, fokozatos adóemelések, a kiadások megszorítása es kUifóldi kölcsönök. — Ismerte» ma esti előadását a Magyarország olvasói számára. — „Történelmi beiátás, nyugalom és önfeláldozás.“ — Ä jóvátételről nem nyilatkozik Korányi Korányi Frigyes úttal az államháztartás hiányainak egyik főforrása, mert hiszen ennek következtében bekövetkezik bizton­sággal a külföldi fizetési mérleg deficitje is. Minél gyorsabban szaporodik a papírpénz, annál gyorsab­ban, mégpedig hatványozott aranyban csökken a neki tulajdonított érték. Csakhogy ennek nemcsak, gazdasági, hanem pszihilcai rugói is vannak, mivel általában gazdasági kérdések megítélésénél a. aazda- sági egyedek pszihikáját nem volna szabad sohasem ügyeimen kívül hagyni. Ha bekövetkezik a papír­pénz teljes elértéktelenedése, ez annyit jelent, hogy tél állam többet nem képes háztartásának egyen­súlyát papírpénz kibocsátásával tovább fentartani és ennek következménye az államszervezet teljes fel» bomlása lehet. Itt tehát egy végtelen komoly problémával állunk szemben: as állam fennállásának vagy fenn nem állásának problémájával. Hogy ez a felbomlás belső szétzüllés vagy külső ellenség megrohanása által következik-e be, az már más kérdés s a poli« tika körébe vág. A helyzetnek azonban van orvosszere, de az orvosszer alkalmazása igen nehéz, mert oly elhatározást kíván, amelynek előfeltétele az eszmé­nek erős és egységes átérzése és megértése. A küz­delemhez azonban mindenkinek csatlakoznia kell az ország megmentése érdekében. Megnehezíti az orvoslást az a körülmény, hogy itt tulajdonképpen Circulus vieiosusról van szó. A gazdasági élet yom- lása miatt nem lehet az államháztartás egyensúlyát normális eszközökkel helyreállítani, viszont addig, amíg az államháztartás ilyen rossz helyzetben van, erős nyomást gyakorol a gazdasági életre és akadá­lyozza annak fellendülését. A konkrét esetben, Ma­gyarország thai helyzetében éhez még hozzájárulnak g különböző külpolitikai veszélyek és nehézségek is. A diszkusszió, tárgya az, hogy mit kell előbb helyreállítani: a gazdasági élet fellendülését, vagy az államháztartás egyensúlyát, — pedig ez a disz­kusszió tulajdonképpen nem egyéb, mint tojástánc, mert. egyszerre kell hozzálátni mindkettőhöz. A gaz­dasági élet fellendülését ma leginkább a töke hiánya akadályozza. Tőkét saját eszközeinkkel szaporítani csak akkor lehet, ha a termelés jövedelméből meg­takarítható feleslegeink maradnak. Csak ezen a mó­don lehet rekonstruálni a tőkét, ez azonban igen hosszú ideig tart. Addig azonban ezt a hiányt más­képpen, mint külföldi tökével áthidalni nem leket, — Ami a biidsé egyensúlyát illeti, ezt egy es»­(A Magyarország tudósítójától.) báró volt pénzügyminiszter, a magyar kormáuy megbízottja a párizsi jóvátételi tárgyalásokon, az Országos Nemzeti Klub ma esti összejövetelén elő­adást tart a magyar pénzügy legnagyobb problé­májáról. Munkatársunk ma fölkereste öt, hogy fel­olvasásáról tájékoztasson bennünket. A volt pénz­ügyminiszter erősen meghűlt, az utóbbi időben tett gyakori külföldi utazásai egyébként is megviselték. Korányi Frigyes báró munkatársunk kérdéseire a következőkben fejletté ki előadásának lényegét: — Mindenekelőtt arról kívánok beszólni, hogy a normális gazdasági élet alapfeltétele a gazdasági és az állami pénzügyi szervezet egyensúlyozottsága. Ez az egyen súlyozóttság rendszerint hosszú törté­nelmi fejlődéá eredménye. Magyarország megcson­kítása, továbbá a háborít és forradalmak következ­tében felbomlott ez az egycnsúlyozottság, mert az ország határait szűk keretek közé szorították, ame­lyekben a gazdasági szervezetek maradványainak egymáshoz való viszonya teljesen aránytalan. A ba­joknak további forrása az, hogy nagy tőkevesztesé­get szenvedtünk, aminek folytán a termelés csök­kenésének is be kellett állania. — A pénzügyi helyzet két centrumnak kölcsön­hatásán alapozik. Az egyik az államháztartás, a másik a gazdasági élet. Az államot a nemzetnek kell eltartania. Ha bármily okból az államháztartást adókkal, kölesönökkel, nem-lehet egyensúlyba hozni, amely okok közé az is tartozik, hogy az adott viszo­nyok között az adók emelése vagy a kölcsönök kontrahálása technikailag sok időt igényel, az egyet­len segítőeszköz a papírpénz infláció. Az infláció sem jelent tulajdonképpen mást, mint adóztatást, A leg igazságtalanabb valami, mert ezt az adóztatást azok kénytelenek megfizetni, akikre tulajdonképpen az államháztartás jelentékeny terhei hárulnak és akikro amúgy is mindent áthárítanak. Beszélni fogok még az infláció, illetőleg a papírpénzhőség dermesztő hatásáról a gazdasági életre és a társadalomra. Ez a papír­pénz nem teljesíti az igazi pénznek azt a funkcióját, hogy értékmérő legyen és ezzel bizonytalanságot te­remt az egész gazdasági forgalomban. Ez a pénz a szó szoros értelmében nem is áru, egyetlen értékét az adja meg, hogy az értékforgalom lebonyolításának egyedüli eszköze, tehát bizonyos forgalmi, illetve haználati értéke van. A pénz elértéktelenedésének közvetlen eredménye tehát a további infláció, cgy­Egyes szám ára 20 korona

Next

/
Thumbnails
Contents