Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
) MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1923 FEBRUAR 2. PÉNTEK XXX. ÉVFOLYAM 26. SZÁM A béke hírnökei Ä kereskedelemügyi miniszter mai- be« szédének középpontjában a külkereske* delmi, szabadkereskedelmi és vámtarifa* kérdések komplexuma állott. Ezekről a fontos, számunkra életbevágóan nagy* jelentőségű kérdésekről nagyon megszívle* lendő dolgokat mondott Walko miniszter. így hangsúlyozta többek között, hogy elsősorban szomszédainkkal kell gazda* sági megállapodásokra jutnunk. Azokkal az országokkal, amelyekkel azelőtt közös vámterületet alkottunk. A régebbi kapcso* latokat elsősorban itt kell felújítanunk és felhasználnunk egészséges gazdasági forga* lom megteremtésére. Azután az exports import egyensúlyának fontosságára muta* tott rá. A kötendő megállapodásoknál —■ mondotta — ügyelnünk kell arra, hogy az importáló országokban saját exportunk le* hetősége is biztosítva legyen. Általában pedig arra kell törekednünk, hogy egyide* jüleg mennél több állammal jussunk gaz* dasági összeköttetésbe. E tekintetben te* hát csak rokonSzenvvel kisérhetjük azt az akciót, amelyet Ausztria indított a né* pék szövetségénél s amely arra irányul, hogy a volt monarchiából alakult vala* mennyi állam között gazdasági kapcsolat jöjjön létre. Azt hisszük, nem szükséges külön ki* emelnünk, mennyire a gyakorlati élet igaz* ságát födik a kereskedelmi miniszter fen* tebbi megállapításai. Magyarországnak, gazdasági, kereskedelmi, ipari és pénzügyi szempontból egyaránt jövőbe kiható deke, hogy ezek a külkereskedelmi kapcsolatok minél előbb, mennél szorosabban fü* ződjenek. Csak hasznunkra lehet, ha a szabadkereskedelem s a nemzetközi gazdasági összeköttetések révén szabadon for* dúlhatnak meg nálunk a legkülönbözőbb országok kereskedői, vállalkozói, a külföld ipari és gazdasági érdekeltségeinek képvi* selői. Nem pusztán anyagi, hanem politi* kai, morális tekintetben is nagyjelentőségű ez, mert hiszen a nálunk megforduló kül* földiek így személyes, helyszínén szerzett tapasztalataik alapján cáfolhatják meg s szállíthatják le kellő értékére mindazokat a rágalmakat, amelyeket a gyűlölet röpített világgá felőlünk. A külföldet szabadon járó magyar kereskedők viszont odakinn lehet* nek hathatós propagálói annak, hogy a magyar gazdasági, politikai és társadalmi életről, a Magyarország belső konszolidá* ciójáról rajzolt torzkép helyét elfoglalja a valóságos helyzet igazsághoz hű ábrája. Fontos, nagyon fontos eredmények szár* maztatója tehát a külföldi gazdasági kap* csolatok felvétele s nyomában a békés, harmonikus gazdasági együttműködés helyreállása — Magyarország érdekében. A kereskedők, akik hozzánk jönnek s akik a külföldet járják, a helyreállott rend, nyu= galom, munkás, termelő élet legszavahihe* több, legmeggyőzőbb hírnökei. Ök azok, akik diplomáciánk minden erőfeszítésénél hitelesebben tesznek tanúságot arról, hogy Magyarország valóban a békés fejlődés és a törvényes uralom hazája, hogy itt min* den komoly feltétele megvan a gazdasági és kereskedelmi élet fejlődésének, felien* düléséfiek és kivirágzásának. Ezt a Széchenyiben gyökerező gondo* latot a való élet, a történelem, a leghang* zatosabb politikai jelszavak ellenében is igazolta. Annak tanulságát tehát mielőbb le kell vonnunk, ha csakugyan boldogulni akarunk! Meg kell becsülnünk a béke or* szágokat járó hírnökeit, akik Mercurius modern heroldjai. Hungaristák helyett szittyák Jl fasiszták belügyminiszteri utasításra megváltoztatták címüket. — Kállay és Teleszky elméleti küzdelme. — Gaal Gaszton belépett a pártonkívüliek közé. Interpelláció a numerus clausus miatt \ (A Magyarország tudósítójától.) Az egységes párt keddi értekezletének utó rezgései mára már elsimultak, azt azonban meg kell állapítani, hogy az öntu- datnsabb párttagok mindinkább elégedetlenebbek Gömbös eljárásával, aki tudniillik kemény rendszabályokkal kívánja az önálló vélemény kifejtéit elhallgattatni s megfenyegette őket felügyelettel, esetleg kiplakaíirozással is. Az egységespárti képviselők közül többen hangoztatták előttünk, hogy az ügyvezető alelnöknek ezt a működését nem fogfák hang nélkül tűrni. A politikában egyébként érdemleges újság nincs. A képviselők egy réssé a külpolitikai eshetőségekkel foglalkozik. Sokan ügy látják a helyzetet, hogy a feszültség egy kissé enyhült, kétségtelen azonban, hngf^a kisantant vezető politikusai nem hagyják abba diplomáciai aknamunkájukat. A magyar közvéleménynek és ko- uánynak mindent el kell követnie ■arra nézve, hogy aknamunkájukat siker ne koronázza. Az érdeklődés a külpolitikai kérdésektől el-te- kintvo a pénzügyi kérdések felé fordult. Egy jól értesült pénzügyi politikustól azt halljuk, hogy új pénzügyi politika Inaugurálását lehet a közeljövőben várni és remélni. Nevezetesen a pénzügyi tanács elnöke, Teleszky János és Kállay Tibor pénzügyminiszter között úgylátszik valamelyes nézeteltérés támadhatott a beruházási kölcsönökre vonatkozólag. Ugyanis amíg Teleszky azon az állásponton van és ennek az álláspontjának kifejezést is adott, hogy beruházásra a kormánynak egyelőre még nem szabad gondolnia, addig Kállay Tibor pénziigyminiszter az ellenkezőjét vitatta., és ezt a véleményét nemcsak hangoztatta, de szakítani is akart az eddigi elzárkózó politikával. Az új költségvetésben Inr szerint állami beruházási célokra nagyobb összegeket vett fel. Ez természetesen — mondotta informátorunk — új pénzügyi politika megkezdését jelenti. Nemcsak pénzügyi, de politikai körökben is kíváncsian várják, bogy milyen fejleményei lesznek ennek a dolognak. Az a. hír, hogy Kállay Tibor pénzügyminiszter távozni akar, nem felel meg a valóságnak. A miniszter egyelőre Budapesten tartózkodik, későbbi időkben majd Nagykanizsára megy, onnan hevesi birtokára, ahol véglegesen össze fogja állítani a költségvetést. A pártonkivüli képviselők csoportja ma délelőtt értekezletet tartott, amelyen megvitatták felfogásukat a tárgyalásra kerülő új törvényjavaslatokat il- letőleg.Góoí Gaszton ma közölte Szilágyi Lajossal, hogy csatlakozik a pártonkívüliek alakulásához. Itt említjük meg, hogy Meskó Zoltán ma interpellációt jegyzett he a kultuszminiszterhez a következő szöveggel: A numerus clausus ügyében tett nem eléggé, világos ős félre magyarázható nyilatkozata tárgyába,'. Megemlítjük végül, hogy a belügyminiszter a magyar fasiszta tábor alapszabály all csak azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogyha a Hungarista elnevezéstől eltekintenek és ehelyett a Szittyák elnevezést fogadják el. A fasiszta tábor vezetősége a belügyminiszternek ezt n feltételét elfogadta, ilyenformán a magyar fasisztákat ezentúl szittyáknak fogják nevezni. Korányi Frigyes: „A pénz problémája az állami fennmaradás vagy fenn nem maradás problémája“ Az infláció orvosszerei: a korona stabilizálása, fokozatos adóemelések, a kiadások megszorítása es kUifóldi kölcsönök. — Ismerte» ma esti előadását a Magyarország olvasói számára. — „Történelmi beiátás, nyugalom és önfeláldozás.“ — Ä jóvátételről nem nyilatkozik Korányi Korányi Frigyes úttal az államháztartás hiányainak egyik főforrása, mert hiszen ennek következtében bekövetkezik biztonsággal a külföldi fizetési mérleg deficitje is. Minél gyorsabban szaporodik a papírpénz, annál gyorsabban, mégpedig hatványozott aranyban csökken a neki tulajdonított érték. Csakhogy ennek nemcsak, gazdasági, hanem pszihilcai rugói is vannak, mivel általában gazdasági kérdések megítélésénél a. aazda- sági egyedek pszihikáját nem volna szabad sohasem ügyeimen kívül hagyni. Ha bekövetkezik a papírpénz teljes elértéktelenedése, ez annyit jelent, hogy tél állam többet nem képes háztartásának egyensúlyát papírpénz kibocsátásával tovább fentartani és ennek következménye az államszervezet teljes fel» bomlása lehet. Itt tehát egy végtelen komoly problémával állunk szemben: as állam fennállásának vagy fenn nem állásának problémájával. Hogy ez a felbomlás belső szétzüllés vagy külső ellenség megrohanása által következik-e be, az már más kérdés s a poli« tika körébe vág. A helyzetnek azonban van orvosszere, de az orvosszer alkalmazása igen nehéz, mert oly elhatározást kíván, amelynek előfeltétele az eszmének erős és egységes átérzése és megértése. A küzdelemhez azonban mindenkinek csatlakoznia kell az ország megmentése érdekében. Megnehezíti az orvoslást az a körülmény, hogy itt tulajdonképpen Circulus vieiosusról van szó. A gazdasági élet yom- lása miatt nem lehet az államháztartás egyensúlyát normális eszközökkel helyreállítani, viszont addig, amíg az államháztartás ilyen rossz helyzetben van, erős nyomást gyakorol a gazdasági életre és akadályozza annak fellendülését. A konkrét esetben, Magyarország thai helyzetében éhez még hozzájárulnak g különböző külpolitikai veszélyek és nehézségek is. A diszkusszió, tárgya az, hogy mit kell előbb helyreállítani: a gazdasági élet fellendülését, vagy az államháztartás egyensúlyát, — pedig ez a diszkusszió tulajdonképpen nem egyéb, mint tojástánc, mert. egyszerre kell hozzálátni mindkettőhöz. A gazdasági élet fellendülését ma leginkább a töke hiánya akadályozza. Tőkét saját eszközeinkkel szaporítani csak akkor lehet, ha a termelés jövedelméből megtakarítható feleslegeink maradnak. Csak ezen a módon lehet rekonstruálni a tőkét, ez azonban igen hosszú ideig tart. Addig azonban ezt a hiányt másképpen, mint külföldi tökével áthidalni nem leket, — Ami a biidsé egyensúlyát illeti, ezt egy es»(A Magyarország tudósítójától.) báró volt pénzügyminiszter, a magyar kormáuy megbízottja a párizsi jóvátételi tárgyalásokon, az Országos Nemzeti Klub ma esti összejövetelén előadást tart a magyar pénzügy legnagyobb problémájáról. Munkatársunk ma fölkereste öt, hogy felolvasásáról tájékoztasson bennünket. A volt pénzügyminiszter erősen meghűlt, az utóbbi időben tett gyakori külföldi utazásai egyébként is megviselték. Korányi Frigyes báró munkatársunk kérdéseire a következőkben fejletté ki előadásának lényegét: — Mindenekelőtt arról kívánok beszólni, hogy a normális gazdasági élet alapfeltétele a gazdasági és az állami pénzügyi szervezet egyensúlyozottsága. Ez az egyen súlyozóttság rendszerint hosszú történelmi fejlődéá eredménye. Magyarország megcsonkítása, továbbá a háborít és forradalmak következtében felbomlott ez az egycnsúlyozottság, mert az ország határait szűk keretek közé szorították, amelyekben a gazdasági szervezetek maradványainak egymáshoz való viszonya teljesen aránytalan. A bajoknak további forrása az, hogy nagy tőkeveszteséget szenvedtünk, aminek folytán a termelés csökkenésének is be kellett állania. — A pénzügyi helyzet két centrumnak kölcsönhatásán alapozik. Az egyik az államháztartás, a másik a gazdasági élet. Az államot a nemzetnek kell eltartania. Ha bármily okból az államháztartást adókkal, kölesönökkel, nem-lehet egyensúlyba hozni, amely okok közé az is tartozik, hogy az adott viszonyok között az adók emelése vagy a kölcsönök kontrahálása technikailag sok időt igényel, az egyetlen segítőeszköz a papírpénz infláció. Az infláció sem jelent tulajdonképpen mást, mint adóztatást, A leg igazságtalanabb valami, mert ezt az adóztatást azok kénytelenek megfizetni, akikre tulajdonképpen az államháztartás jelentékeny terhei hárulnak és akikro amúgy is mindent áthárítanak. Beszélni fogok még az infláció, illetőleg a papírpénzhőség dermesztő hatásáról a gazdasági életre és a társadalomra. Ez a papírpénz nem teljesíti az igazi pénznek azt a funkcióját, hogy értékmérő legyen és ezzel bizonytalanságot teremt az egész gazdasági forgalomban. Ez a pénz a szó szoros értelmében nem is áru, egyetlen értékét az adja meg, hogy az értékforgalom lebonyolításának egyedüli eszköze, tehát bizonyos forgalmi, illetve haználati értéke van. A pénz elértéktelenedésének közvetlen eredménye tehát a további infláció, cgyEgyes szám ára 20 korona
