Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
PESTI NAPLÓ arty — a sz Jellemzése Laborfalvi Rózáról, Egressyről és Megyeryről Mi a hibája a mai kritikának ? (Saját tudósítónktól.) A nagyközönség nem Igen ismeri Vörösmarty Mihályt, mint színi birálót, holott ő a magyar szinibirálat mestere. Kritikai módszerét Gyulai Pál sem ismerte fel, pedig Vörösmarty teremtette meg nálunk az Ügynevezett „leiró“ kritikát. Minden kritikus feladata elsősorban, hogy a művész alkotását fölfogja, értékeit fölismerje, csak azután lehet szó a hibák észrevételéről. A szülészeti kritikánál ehez járul nrég különösként a sziuészettörténetirói hivatásnak kötelességteljesitése, vagyis a biráló a művész értékének fölismerésével azt mindjárt igyekezzék meg is örökíteni. Egyetlen módja ennek a Vörösmarty leiró kritikai módszere. A leiró bírálatban a kritikus a színpadon történtekből: a szinészek játékából valamely sikerült hangfestést, arcjátékot, mozdulatot, pózt s más kifejezésmódot vagy egész jelenetet leír, körülír, úgy hogy az olvasó agyában — akár a jelenés — reprodukálódik, megelevenedik a játék e mozzanata. Vörösmarty az egykori „Athenaeum“-ban 1837—1841-ig oly tökéletes bírálói művészettel örökítette meg a szinészek alkotását, hogy aki ma olvassa, szinte az akkori nézővel élvezi a játék megmaradásra érdemes részét. E kritikai remekekben, melyek 5gy egyúttal a magyar szinészettörténet pompás adatai is, a szinészek játékáról Írott taglalás egyenlő hosszá a drámáéval, sőt ha a darab silány, akkor arról csak néhány sor áll és akár egész hasáb szól a sikerült játékról, miként az igazságos is. így örökíti meg jellemezve, elképzelhetővé leírva a színész játékát: „Megyery (Shyloeh)... Antonio bukásán betegen sivitó kacagásban tört ki“. A jellemzésre pompás példákat találunk Vörösmarty kritikáiban, pl. Egressy fájdalom-kifejezéséről Írja: „Az ő fájdalma mindig kin, kínja testi szenvedésnek, betegségnek bélyegét viseli, panasza egy ügyefogyottnak sopánkodásai..." Megyeryről szólva: . . hebegése nem azon nemű volt, mely nevettet: attól inkább irtózni lehet“. S bármily rövidre fogja is megállapítását, mindig elképzelhetően jellemzi a j^tél^ot; pl, Egressy . . néhol tvo- vaglásos kitöréssel játszott“. Már ő küzdött nálunk az ordító, színfalba- fogató színjátszás ellen (akár csak Shakespeare ,,Hamlet“-ben), amit csak a mai modern játéknak sikerült elnyomni a nagyobb színpadokon. Általában a szó igaz értelmében vett modern kritikus volt, ki szüntelen harcolt a „régi iskola“ fonákságai ellen. „Volt idő, midőn délceg termettel, sebes mozgásokkal, pompás Öltözettel, harsány s ha nem a nézőket, de legalább a színházat . . . megrázó hanggal föllépni érdemnek s a művészetben főnek tartatott.“ Lendvayt pl. félti, hogy a síró iskola hibáiba esik“. Megrója Miskolczy Lila ......édesde d és sixalmaska hangját, mit valaha tán szépnek tartottak . . .“ s másutt „a régi iskolának természetien éneklő modorja , , .“ ellen emel szót. Bírálataiban töredékesen helyezte el a színjátszásra vonatkozó vezérelveit, szempontjait a rendezésről, sőt sokszor valósággal rendezői 'utasításokat adott. Már használta az összevágó, egybevágó és összjáték kifejezéseket s a játékot, a rendezés munkáját legalább annyira szemmel kisérte, mint a színészeket. Főelvét ebbe a mondásba sűríti: „Játszani és játszani hagyni, törvény a színészetben“ s szerinte a beszéd . . végtére is a legtöbb dolog a szülészetben“. A színpadi valószeriiségről is meg vau a maga esztéta felfogása, mely szerint „. . . a természeiet sohasem kell egész a kellemetlenig. visszatetszőig utánozni . . Int a sűrűbb próbákra, mert bántó......a készületlenség a csöp ortozatokban, hol több sebesen s néha elmésen összevágó beszédet kellene hallanunk“. A mozdulatokról is okos szót ejt, mert izlésí, stilus- érzéke mindig helyes irányba segíti meglátásait. A ......frakkos, vagy kapatos darabokban a hajdani szoborszert* állások gyakran igen fonákul ütnek ki“. Az öltözésre is kiterjed a figyelme és sokszor kirója a fölöslegesen, vagy a szerep jelleméhez nem illően pompázó öltözködést, sőt még hírlapi polémiába is keveredett emiatt Dérynével. A feltűnő hibákat is feljegyzi elrettentő példa gyanánt, ízléstelenségekért s más miivé-, szel ellenes vétségekért kipellengérezi a színészeket. Ellenben az igazi művész olyan, mint Egressy, ki „ . . . egészen élni, nem játszani látszott“. Kiemeli az apró szerepek fontosságát. Dicséri Laborfalvi Rózát, aki „legyőzte elődjei szinészetellencs hiúságát s ifjan jól játszotta a vén szerepét“. Sajátos biráló kifejezései is vannak, melyek ma sem közhasznalatuak, pedig valóban találók; igy a gesztust (az arcjáték szó párjául) „tagjáték“-nuk nevezi! Vörösmarty módszerének erényeivel szemben a mai — megállapításaiban általánosságokat, semmitmondó jelzőket használó — kritika legtöbbször csak névfelsorolás, meg nem okolva, hogy a kritikus miért dicséri vagy gáncsolja a játszót. A mai szinikritikának ez a belső baja. A mai kiváló színművészek alkotásából ezért nem jut semmi az utókornak. fineft választójoga máris érvényesül SZÖllŐfi és fiáimén .selyem-és szövetáruházában IV. Hajó-u. 16, ahol feStünS cteső árak sneíáett váissxt- haí a legkülönlegesebb kosztüm« és ruhaszövetek-, teea, valamint párisi és lyoni selyemujdsitságokban. Htv sok pémzt akar kapni wlsamlt &TzfcMj&é&ü, hívja és Petöfi-aica 7. ff- 94-49 ISMÉT MAGAS ÁRAT FIZETEK BRILUANS ARANY, EZÜST ÉS GYÉMÁNTÉRT Schwimmer, Sólyom-utca 22, földsz. 1. Tel. 171-3J SS FŐVÁROSI ORFEUM Ä Ma, vasárnap d. u. */*4 órakor * FJUSAG1 ElJlBAS SPARBE« Qi.LV tizenkét éves tánc- művésznő felléptével. Az esti előadás J .-8 órakor kezdőiül: í Elegéiis férfiruha késiül valódi angol s z ö v e te i ni b ő 1, ßzaűé&ny&s Művészi szabás. /. íérfiözaoú, ;V., Yárc~ház- :. 20 Telefon S5-7fi olcsóbb és jobb mint bárhol, szolid j kiszolgálás, díjtalan csomagolás j BEHR mBfiSZtaKtt, Andrássy-ut 60. Csengery-utea sarok i Fióküzlet nincsen, ügyeljen a cinire! | Kam!sfo$at 112 K°i& Brilliánsi a t» tanyai, Ustűt legmagasabb napi áron vesz: MENDELSQKN ékszerész, Rékőczl-ut ÖW Csiszoló korongokat az összes iparágak U smirS,ilíBPenyeine,t részére szállít. n« mOZOgepetV javítását és újonnan való bélelését elvállalja: Varga Ottó Lajos csiszolóarugyár Budapest, IX. kér., Koppány-utca 13-15 szára. Telefon: József 52-tl agEBv in se ama .«fife 3SZ&3\ a legegyszerűbbtől a legfinoitf " h íf gSwágg TO&gSgp gg"®w| bútorcsarnokában, Budapest', öEKJsSrs' R»rnfi«-ii.Q. VfilÁUro rcmmartnlás bútorcsarnokában, Budapest, Baross-n. 9. Vidékre csomagolás fyjíi ftyi I PESTI NAPLÓ könyvkereskedései LSJ ÍZŰ ! Budapest. VII., Erzsébet-körut 18. szám! —^1 J Ccurths<Hahler műméi sz órait oatiattó, az olvasó érdeklődését mindvégig regények. lekötő A fogadott leány — — — — — i— A szilaj Orsolya— — — — — *— Szeg:ény kis Annié — — — — — — Gsiítegofc felié ’— — — — — —- — Lolo hercegnő — — — — — — — \Vaa-nsj.e#en Lena — — — ■— — — Boe-sá« meg Lóri — — — — — — Piros rózsák —■ — — — — — — Konzul felesége — — — — — — —• Lva — -1— — — — — — — — Az ü felesége — — — — — — — A. fejedelem asszony nyakéke —• — — A szép miss Lilian — — —• — — — A kertészek.-Kaiúja — — — — — — (»0. — GO. — r,o. — c*. ,50 K .50 K K K ,50 K .50 K 50 K — K JC ,50 1C ,50 K K K — K — IC — K Most jelent meg! lit ess^@fsw! Ára: &&*— k o r o n a. Most jelent meg! Szifelsfuat megszerez, értékesít minden államban ÍÁRON ÉS MOLNÁR szabadalmi Iroda, Budapest, VIII., József-kdrut 9. fz. >
