Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
Igazán nem is firkálok és pedig hej be sokat tn- ] dók! jer hozzám, fecsegjük ki magunkat isten igazában! Addig is isten veled igaz barátod Tompa. Néhány nappal utóbb, hogy a levelei rompa Uiinaszécsrc ment. A gömörmegyei ott szervezkedett: Tompa lett a zászlóalj tábori papja, t agy két hónapig maradt a seregnél, de a balsikcrü schwecliaii ütközet után hazamenekült. Petőfire még csak most várakoztak a sors igazi megpróbáltatásai. Tompa tört szárnyakkal ül fészkén, amikor Petőfi a viharmadár vijjogásával sikongat bele a véres napokba. megírt:!, zászlóalj Weigl Géza. A Rajnavidéket akarják elszakítani a franciád A német birodalmi gyűlés ma tiltakozott a .íeia megszállás ellen és mindenben magáévá ette Cuno. kancellár álláspontját, aki « Versailles'! izerzödés megszegésének tekinti a franciáknak a Tuhr-vidékrc történt behatolását. A franciák így an ekkor a jóvátételt bizottságban sakkhuzást lövettek el, amennyiben teljesen külön akarják ‘áiasztani Essen megszállásának okát a január 5-iki jóvátételi esedékességtől, miután ök a zankciókhoz való jogosultságukat arra alapítják, ogy Németország a űrszállítások kérdésében kö- etett el mulasztást. A franciák akciója folytán i jóvátételi bizottság ma kimondotta, bogy a ja- luár 15-én esedékes német tartozások fizetési lapját január !U-ében állapítja meg, amennyiben i német moratórium kérdésére addig nem tud vá- aszolni. A francia kormány ezzel körülbelül két- icli idol akar magának kapni arra, hogy a jóvá- étel kérdésében mégegyszer a megegyezés lebe- I ősegét próbálja meg, amennyiben Franciaországnak lie kell látnia, hogy a Ruhr-vidék megszállása egyáltalán nem jelenti a pénzügyi sikert. Francia- országnak pedig elvi igazságainak elismerésén túl mindenek fölött pénzre van szüksége és ma már a franciák is belátták, bogy Anglia és Amerika a tartozás kérdésében a legridegebb álláspontra hajlandók helyezkedni. Ez az oka annak is, hogy már az olasz kormány is békeközvetitésre hajlandó, holott a lranciák elhatározásaiban mindeneseire része volt Mussolini túlzó jóvátételi követeléseinek is. Cuno kancellár és Stresemann beszédeikben ma azzal vádolták meg Franciaországot, liógy a megszállás igazi célja az a be nem vallott törekvés, hogy a Rajna-vidéket elszakítsák Németországtól. Feltűnőek voltak a birodalmi gyűlés elnökének, a szocialista Loebe-nek szavai, aki azt hangoztatta, hogy a francia erőszak végzetes következményekkel fog járni, amelyeket a franciák és utódaik fognak viselni. A német birodalmi gyűlés tiltakozása A német birodalmi gyűlés épületének zászlóit ma élárbócra eresztették. Loebe elnök rövid beszéddel lyilolta meg az ülést, amelyben kijelentette, hogy a ■irodalmi gyűlés ma állást foglal a felháborító francia atonai erőszak ellen. Kijelentjük az egész világ zine előtt, hogy ez a csapás, amely országunk békéét, népünk szabadságát és jogait sújtották, mérges ulánkját éreztetni fogja nemcsak velünk, hanem aindazokkal, akik a békés fejlődést kívánják és az gesz világra végzetes következményekkel fog járni. íz elnök végül ezt a felhívást intézi a francia nemeihez : — Megadjatok ! Tegyétek jóvá az igazságtalanjáét, amelyet velünk szemben elkövettek, mert ti és tódaitok fogják annak következményeit viselni. Cuno birodalmi kancellár ismertette a franciák és i belgák fegyveres bevonulását. Ezt a fegyveres be- örcat elkövették olyan országgal és nemzettel szénijén, amely végrehajtotta leszerelését és békés munkája itán jár, amely nem gondolhatott és nem is gondolt fim, hogy a belga-francia hadsereggel egyetlenegy ■mbért vagy egyetlenegy fegyvert állítson szembe. A rancia kormány eljárásának megokolásául a ver- •aillesi szerződésre hivatkozik, amelyet ezelőtt három évvel irtunk alá, hogy szilárd, igazságos és állandó ékét léptessünk a háború helyére. A német nemzet »ecsületesen arra törekedett, hogy szerződéses kölelc- Mtségeit teljesítőképessége határain belül teljesítse, .érdem az egész világtól, volt-e nemzet, amely többet ehetett, műit ez a nemzet, amely a világforgalomtól ncgy évig elzártam a háború csapásai íolytáu eler- nyedt ? Hogyan mondhatta Poincaré a kamarában, hogy nem bizhatik többé Németország álnok Ígéreteiben? Németország gazdaságpolitikai téren mindent el akar követni, hogy a jóvátételeket teljesítse. A francia kormányt azonban rendszabályainál csak hatalmi politikai szempontok vezérelték. (Élénk éljenzés.)^ Az tűlitólag hiányzó német fűrészelt fáért és távirőpóz- Qákért Poincaré katonai akcióba fog, amely beláthatatlan költségeket okoz és a jáociéieli fizetéseket improduktív célokra fogja fordítani. Poincaré szavai Senkit sem ejtenek tévedésbe a Ruhr-vidéken lévő francia katonák fegyveres reális valósága felöl. A kancellár sorra vette Poincaré érveit és azután így folytatta: Az idegen csapatok bevonulása a Ruhr- terütetre jogsérelmet és szerződésszegést jelent (Élénk helyeslés a többségi pártoknál. Felkiáltások a kommunisták padjain: Kzt tőletek tanulták ! Pfuj- kiáltások a többség padjain.) A német nemzet az egész világ színe előtt ünnepélyesen tiltakozik az erá- szak ellen, amelyet védtelen néppel szemben alkalmaztak. (Élénk helyeslés.) Érmek következményei Rzokra a kormányokra hárulnak, amelyek a bevonulást ajánlották. Amíg ez a szerződés,ellehes állapot fennáll, egyetlenegy német kéz sem fog megmozdulni. hogy ezeket a rendszabályokat támogassa. Vajmi kevés, amit külsőleg az erőszak ellen lehetünk, sokkal több azonban az, amit bensőleg tehetünk és teszünk is ellene. Ez az a szilárd akarat és eltökélt szándék, hogy ezekben a súlyos napokban rendületlenül ragaszkodunk a német birodalom egységéhez. A francia kormány legújabb akciójánál nem jóvátételekről van szó, hanem arról a brutális terjeszkedési politikáról, amelyet XIV. Lajos kezdeményezett és amelyet republikánus utódai is folytattak és amely a Rajna-vidéket minden áron el akarja szaki- tavi Németországtól. Gyászosan és fájdalmasan gondolunk testvéréinkre, akik most az idegen megszállás alatt szenvednek, de épp ezekben a pillanatokban felszólítjuk őkel, őrizzék meg nyugalmukat és higgadtságukat, 'mert egyes ember meggondolatlan lépése végzetes következménnyel járhat az összességre. Jogtalanság, Ínség és nélkülözés most a sorsunk, jog, szabadság és béke a célunk, összetartás az utunk. (Viharos helyeslés a többség padjain.) Stresemann képviselő a polgári pártok nevében kijelenti, hcigy Franciaország a Rajna-tartományt el akarja szakítani Németországtól és a Ruhr-vidéket gazdaságilag ki akarja fosztani. Franciaország célja Németország elpusztítása. Azt hiszi,'hogy a német terület megszállásával, gazdaságunk megfőjtásánfl megbonthatja a német egységet. Ez nem fog «kerülni. A szónok íejszólilja a jnegszálloU területen »élő testvéreket, hogy tartsanak ki, mert a német haza velük él. Helyesli a kormány eljárását és a kormányt támogatásáról biztosítja. A birodalmi gyiilés Mülier-F remeken, Graefe, Fröhlich és Braun képviselők beszédei után munisták 12 szavazata ellen 283 szavazallal .-cde • a következő indítványt: > tuláá — A birodalmi gyűlés ünnepélyesen 14 \ Ruhr-teriilet erőszakos megszállásával cJkö\\ ycroi és szerződésszegés ellen. A birodalmi gyűl« c0^o Hiányt az erőszakos aktus elhárítására có'\ m mutatkozó intézkedéseiben teljes erejéből ts\ v . fogja. ' -'iv Rochuniot Is megszállják A franciák egyelőre abban bíznak, hogy a nóáA bányákból sikerülniük fog szenet szerezniük, ug£, hogy ma Essenben újra tárgyaltak c. rajna-m est fóliái szénszindikátus igazgatóival. Poincaré be is jelentette ma a francia minisztertanácsban, hogy a nagyiparosok és a munkások előzékeny magatartásunk. NéA németek készpénzért újból A szövetségközi ellenőrző-}' nyaigazgatók közt folyó tárgyal nöklő Coste tábornok felve te\ hogy miért helyezték el a Thyssen a szénszindikálus nevébe hogy a szindikátusra csakis a nérp mértékadók. Ettől az álláspontjuk' telessel való fenyegetés sem fogja Coste kijelentette, hogy az entente: digi módon való szállítását követeli, jegyzésére, hogy. ha a szenet nem vállalatok nem fizethetnek mr széntermelés megszűnik, a báni pénzért készek Franciaország Inni. Coste azt felelt,» Lno,-
