Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

ges válna az pkatás. a többi felső osztályt pedig diferenciálni lehetne. Mitrovics Gyula debreceni egyetemi tanár helyesli a három­féle típust és véleménye szerint sokkal többet lehetne elérni a pedagógia terén, ha nem a mostani javaslatot valósítanák meg, hanem az osztályokban engedélyezett hatva­nas létszámot negyvenre szállítanák le. Csenaeru János szegedi egyetemi tanár Wj- vid felszólalása után az ankétot félbeszakí­tották és azt ma, hétfőn este hat órakor folytat iák. ALTA HA. HAJ ró CSOKOLÁDÉ JB.í. WANDER GYÓGYSZER- ÉS TÁPSZER GYÁR R.-T. BUDAPEST __________ • ki, ezeket jegyzet alakjában magyarázzuk meg és igazítjuk helyre. A még élő fordító­kat, — mint Rákosit, — akkor még .— Lé- .vayt, felkérjük, hogy maguk vegyék revízió alá fordiásaikat. Egyes jeles fordítóknál, kik már nincsenek az élők sorában — mint Szász Károlynál. — hozzájuk családilag leg­közelebb álló szakavatott műfordítókat kér. tűnk fel a revízió végrehajtására; végűi az uj kiadásra alkalmatlanoknak találj, el­hunyt íróktól való fordításoknak mással való pótlására elismert, jeles, uj műfordító­kat kérünk fel. Ez elvek következetes alkalmazása mel­lett indult meg 1914-ben a Kisfaludy-Társa- «4Z Shakespcare-bizottságának uj Shakes- jiéare-kiadása és két év alatt hat kötetet hozott: Hamletet Arany Jánostól és Corjo- lanust Petőfi Sándortól, mindkettőt válto­zatlan, de jegyzetes szövegben; a Makrancos hölgyet Lévay Józeftől s a Windsori vig uszonyokat és az Ahogy tetsziket Rákositól; mh-dkét kitűnő iró azzal lepte meg az iro­dalmi világot, hogy revizió helyett egészen uj fordítással állott elő. Végül megjelent a Velencei kalmár is, az Ács Zsigmond ré­gibb fordítása helyett Radó Antal fordítá­sában. Bevezetéseket irtaik az egyes dara­bokhoz: Heinrich Gusztáv, Alexander Ber- nát. Radó Antal és Ferenczi Zoltán. Mire a hatodik kötet is megjelent, a vi­lágháború kellő közepén voltunk; a kez­dődő drágasággal a könyvkiadási viszonyok is megnehezedtek s kiadónk kényszerítve érezte magát a további kötetek megjelen­tetését felfüggeszteni, amihez hozzájárul­hatott az is, hogy a megjelent kötetek ke­lendősége — Shakespeare népszerűsége mellett nehezen érthető okokból, — igen csekély volt. E sajnálatos fennakadás következtében, tőről már beszámoltak az illetékes tényezők­nek s legelsőbben pedig a belügyminiszternek. A 8 órai Uisáq munkatársa fölkereste Ál­dásai] József miniszteri tanácsost, hogv meg­kérdezze külföldi utjának tapasztalairól. Ál- dássv a következőket mondotta el munkatár­sunk kérdéseire: — Végigjártuk az összes nagyobb kikötöket. Voltunk Antwerpenben, Rotterdamban. Bré­mában, Hamburgban, Southamptonban és Clicrburgban. Bennünket magyarokat még most is azok közé az államok közé sorolnak, amelyeknek kivándorlóit veszteqzár alatt kell tartani tizennégy napon keresztül. Ez a tizen- négvnapi vesztegzár pedig a legkevésbbé sem kellemes a kivándorlóknak. — A legutóbbi időben az eddiginél is szigo­sürfl és vékonvfogu acélfésűkkel történik, hogv nemcsak a férgeket, hanem azoknak petéit is kiszedi. Ez a fésülés bezzeg nem jár minden fájdalom és kellemetlenség nélkül. Akin a leg­utolsó orvosi vizit alkalmával is akárcsak egv féreg petéjét találják, azonnal visszautasítják az orvosok. Ezekre a szigorú intézkedésekre j az ösztönözte az amerikaiakat, hogv néhány hónappal ezelőtt a kivándorlók közül néme­lyek kiütéses üfuszbetegséget hurcoltak be Amerikába. — Antwerpenben a kivándorlók elhelyezé­sének metódusa egyébként a következő: Előbb az úgynevezett „piszkos szállodába“ kerülnek a kivándorlók. Innen kerülnek néhány nap múltán, miután már fertőtlenítették és egész- j ségügyi tisztasági szempontokból megvizsgál- ! vehet* SS * ^ Kettőn ámtnmifarkai ey fsííidp&í. Mvfeovja hidefiió'l, ncsfrreyyéQfSi Cf fératfydgtót. s a beállott összeomlástól teremtett hely­zetben uj Shakespeare-kiadásunk úgyszól­ván egészen feledésbe merült s miután nem minden kiadó vélekedett úgy, hogy akkor, mikor Shakespearet a Nemzeti Színházban hetenkint kétszer telt ház előtt adják, Sha­kespearet olvasni senki se kívánja, szinte természetszerűen megindult a színpadi Írók köreiből egy másik ntbzgalom, mely — ta­lán tudomást sem véve a mi félbemaradt vállalkozásunkról, — uj . magyar Sha­kes peare-kiadást indított meg, a mieinknél sokkal kevésbé konzervatív kiadási elvek [alapján. ' E körülmény bizottságunkat arra indí­totta, hogy fennakadt irodalmi vállalatunk folytatása érdekében kiadónkhoz felszólí­tást intézzen, amelynek ez nagy örömünkre készséggel megfelelt és igy ma már jelent­hetem a t. közönségnek, hogy a Kisfaludy- Társaság második Shakespeare-kiadásának megszakadt folyama legközelebb folyta­tódni fog s meg fognak jelenni Julius Caesar a Vörösmarty, a Szentivánéji álom az Arany János, TI Rikárd a Szász Károly és 111. Rikárd a Radó Antal fordításában. Ezeken kívül reméljük, hogy a Rákosi Jenő uj fordításaiból is hozhatnak valamit Tekintettél e fordulaton, óhajtottuk volna, hogy a két párhuzamos vállalkozás most már bizonyos megegyezésre jusson s inkább egyesüljünk a lehető legjobb Sha- kespeare-forditás létrehozására, mintsem, hogy vetél/kedéssel osszuk meg az írói erőket és az olvasó közönséget. Ebbéli készségünk azonban nem vezetett célhoz s úgy látjuk, hogy tovább is más-más ma­lomban leszünk kénytelenek őrölni az ér­dekek és felfogások eltérései miatt­Bennünket kizárólag irodalmi érdek ve­zérel: az, hogy minél jobb magyar Sha­kespeareünk legyen, és hogy — épen a magyar Shakespeare jósága érdekében — az irodalomban és a játékszínen egyaránt iievált, mintegy szentesítést nyert fordí­tások helyett másokat ne adjunk ki csak jazért, mert a versengésben a meghaltaknál jaz élők birósabbaknal; szoktak bizonyulni. Ali tehát az elhunyt műfordítók szellemi örökét is védelmezzük az élőknek esetleg irodalmilag nem indokolt versenyével szemben- Egy további szempont, melyből nu nem engedhetünk s~'melyre nézve a Másik tábor úgy látszik más fjejfogást vall: i három remekforditó: Vörösmarty, Arany is Petőfi szövegének érinthetetleiisége. Úgy dalijuk, hogy a másik vállalkozás e tila­lomfa előtt megíffinTnem hajlandó; egy­előre csak a nyilvánvaló tévedésekre tör- jténik'Tiivatkozás. de ki hiheti azt, hogy a javító toll meg fog állni szoknál s a javítás nem fog modernizálássá válni? Vájjon mii mondanának Angliában, Franciaországban, Olasz-, Németországban hozzá, ha mozga lom indulna meg a Shakespeare, a Vol­taire, a Dante, Goethe vagy Schiller költői nyelvének megjavítására? Azt hiszem az ilyen mozgalom az egész nemzeti közvéle­ménnyel szemben találna magát; nálunk — úgy látszik, — csak a közvélemény nagy részével. A Kisfaludy-Társaság és Shakespeare bizottsága épen az ily felfogásokkal szem­ben kötelességüknek tartják megállapított Shakespeare-forditási elveikhez szigorúan ragaszkodni. Hallottuk azt is, hogy annál jobb, ha van egy versenyvállalkozás, mert majd igy annál biztosabban fog a legjobb Sha- kespeare-forditás kialakulni. Mi nem is akarjuk elitélni a versenyvállalkozást, de a „győzzön a jobb“ elvét ez esetben csak el­méletileg ismerhetjük el helytállónak. Gyakorlatilag előáll a kérdés: Jki—dönti azt el, hogy_roeIvik fordít ás. a jobb? Ezelőtt hatvan éyvel, mikor az első Shakespeare- kiadás megindult, az egész magyar közön­ség megnyugvással látta annak ügyét a Kisfaludy-Társaság kezeibe letéve; akkor még voltak irodalmi fórumok és irodalmi tekintélyek: ma nincsenekI Ma mindenki legfölébb önmagát ismeri el tekintélynek. Várhátjuk-e ily körülmények között meg­állapodott irodalmi közvélemény kialaku­lását valamely Shakespeare-forditás jósá­gára nézve? akkor, amikor éppen a színházi kérdések körül annyiszor látjuk a tisztán üzleti alapra helyezett reklámot, az anyagi érdekek beléjátszását a sajtó vélemények alakulásába? Mégis azt hiszem, hogy a kérdés gyakor­latilag nem lesz nehezei) megoldható. A Shakespeare-forditások között a pálmát a közönség körében is valószínűleg' ez fogja elnyerni, amelyet a Nemzeti Színház a maga előadásaira elfogad. A Nemzeti Szia- házra e szerint fontos irodalmi szerep is vár, s bár én függetlenségét készséggel elis­merem mégis reményemet merem kife­jezni arra nézve, hogy a Nemzeti Színház, — már hagyományaink közösségét is te­kintve cs'tékintve azt, bogy egész a leg­újabb időig mindig hiven ragaszkodott a Kisfaludy-Társaság Shake speare-forditá- sahoz, mélyeknek sikerei nagy részét is köszönhette, most, mikor e Társaság haj­landó Shakespeare-kiadását a valódi szük­séghez képest részben meg is ujitam. első játékszínünk nem ,fog .elszAkadm régi szö­vetségesétől, a Kisfaludy-Társaságtól,

Next

/
Thumbnails
Contents