Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
Világos ágos után Stahel Számvald Gyula Petőfi könyuárm barátja Irta: Pásztor Árpád A Potomac folyam partián, Washington városá- Éan van a* Ariingtön-temeiŐ. kz Egyesült-Államok hőseinek Pantheonja. Rászorulttal borítva ott pihen a névtelen amerikai katona, szimbóluma „a nép“ ön- feláldozásának — (hol a magyar „névtelen“ katona sírja?) —, ott ölhetnek Am"”»*'» oo«»v «emzctl hősei. És az igazi amerikai, ha Washingtonba viszi útja, elzarándokol az Arlington Cemeterybc ... 1912 december 6-ikán díszes katonai temetés vonult az Arlington-temető felé. Elől egy szakasz rendőr, utána egy őrnagy lóháton, két század gyalogság, két század lovasság, azután a halottas kocsi: egy ágyutalp, rajta érckoporső, a koporsón két koszom ölelkező szalagja... Az egyik szalagon az Egyesült-Államok elnökének utolsó üdvözlete, a másikon, egy furcsa, idegen, vörös, fehér, zöld szitum ez a felírás: „Huntfarv mourns bér sör“ fkía'Utar- ország gyászolja a fiát), a halottas koesit egy ágyú- üteg kisérte, azután jöttek a gyászolók. A sírhoz a koporsót tábornokok, admirálisok Vitték a vállukon, a gyalogos századok háromszoros sortüzet adtak, az üteg 21 ágyulövéssei búcsúzott s a közeli ,.Fort ■ Meyer“ erőd ágyúi komoran feleitek t rokonhar.vra. Vájjon kit temettek, vájjon milyen koporsón találkozott Wilson elnök koszorúja a magyar színekkel, , Stahel Számvald Gyulát kísérték utolsó útjára an Arlington nemzeti temetőbe.,. Hallották-e valaha a nevét, tudnak-e róla ? Ugy-e, hogy nem ... Pedig most, Petőfi évében, egy kissé az ő neve is aktuális. Számvald Gyula volt az a kis, pesti könyvkereskedő, akihez Petőfi Egri; könyvárus emlékkönyvébe című' versét irta 1848-baa : , „Szeresd híven feicbarátidat, Äfi XPßd íe| közied 3 más közt a hidat, A hon nevét, a drága szent hazát. Szivednek legtisztább helyére zárd, S imádd az istent, s mindenek felett Áruld erősen köIleményimcL“ Hitfe-e volna akkor, 1816-ban Számvald, hittö-e volna Petőfi, hogy a „könyvárus barátom“, a kis pesti könyvkereskedő a 11-ik hadtest parancsnoka íesz valaha az Északamerikai Status hadseregében, annak legemlékezetesebb és legvéresebb háborújában, — a polgárháborúban ? ... Hitte-e volna, áimodta-e volna bárki is, hogy Számvald Gyula, aki a nagy magyar Alföld szivében született 1825 november 25-én, valaha az Egyesült- Államok konzulja lesz Kokéban, Kiogoban, Sanghajban ? ... Kiszámíthatatlanok a Világos utáni emigráció utjai! Számvald Gyula 1848-ban, 23 éves korában, az izgalmas márciusi napokban és a forradalom első heteiben a „Rendfenntartó Bizottmány“ tagja, — Rottenbiller polgármester nevezi ki ennek, azután jelentéktelen, csaknem ismeretlen honvédhadnagy Guyon táborában, Branyíszkónál megsebesül, Világos után menekül, kibujdosik, 1856-ig Németországban, Angliában tanitóskodik, újságokba ir, reménykedik és csügged az emigrációval s amikor a magyar ügy mindinkább elhálváhyul és a közöny vizébe sülyed, amikor már remény sincs, Számvald Gyula otthagyja Európát és rüegy ki az Uj Világba.,. Uj Világ... uj ember! Feledni mindent, ami a régihez kötötte. Még a nevét is megváltoztatja. Már Angliában elhagyta a Szémvéld navet és lett belőle Stahel, egy- ideig Julius S. Staheinek írja magát, aztán Julius H. Stahel lesz belőle. Hogy mi az a H„ annak még ma sincs megfejtése. Mint ahogy megoldatlan Stahel Számvald Gyula egész belső élete, gondolatvilága. A kortársak kihaltak mellőle, és a haza tu első haza — érdeklődése későn ér sírjához. New Yorkban Leső „Belletristische Zeitungjának és az „Illustrated News‘‘-neU lesz a munkatársa. iS61-ben pedig, amikor Lincoln Észak fiaiból 75.000 embert szólít fegyverbe Dél ellen, Slahelben felélőd a régi honvédíiszt s a német Louis Blenkerrel, aki egyike lett <t háború legjobb katonáinak, megalakítja a „New-yorki 8-ik gyalogezredet“ s annak ezredese lesz. Még az év julius 21-én a szerencsétlen bull-runi ütközet visszavonulását ő fedezi ezredével, megmenti a hadianyagot és visszaszerzi a 11-ik massachussetsi önkéntes gyalogezred zászlaját A fövezérség Stahclt ekkor egy nehéz tüzér eared szervezésével bizla meg. A pesti könyvkereskedő ennek a feladatnak iá fényesen megfejelt, 1861 novemberében már brigádparancsnok, tábornok, a főparancsnokok színié versengenek érte, egy iovasdivizió élére kerül, 1863-ban altábornagy, a 11-ik hadtest parancsnoka, s 1864-ben a hires piedmonti ütközetben személyes lélekjelenlétével és bátorságával döntő győzelmet arat az unio- nistúk javára. Megsebesül s már a kötözőn van, amikor hallja, hogy a győzelmes harc megingott újra nyeregbe emelteti magát s hogy Hunter tábornok szembe támadhassa az ellenséget, ő sebesült véresen lovasdivizióját az ellen oldalának vezeti... És ezzel eldőlt az ütközet sorsa. A legnagyobb katonai kitüntetést kapta. A kongresszus megszavazta neki a „medal of honor“-!. Azután véget ért a háború s az ifjú, negyvenéves tábornokot az állam, —- az amerikai állam nem akörta elveszíteni. Konzulnak nevezi ki a japán Banngawába, Yokohamába, Kobeba, Hiogóba, majd a kínai Sanghajba, — s a pesti kis könyvkereskedő mindenütt mestere a rábízott feladatoknak. Amikor Stahel Japánba került, akkor a mikádó birodalmát Commodore Perry csak tizenkét éve nyitotta meg az amerikai és a világkereskedelemnek s az Egyesült Államoknak érdekében volt, hogy minél tehetségesebb diplomatát küldjön oda. A magyar születésű Stábéit választotta ki erre a tisztre. De az esötikus klíma, piedmonti sebesülésének atóbajai megtámadják egészségét, visszamegy New- Yorkba, ahöl az „Equitable“ bizlosiló-lntézet főLiszl- viselöje les*. A „general“ olt üldögél Íróasztala mellett nap- nap ulin, —- a régiek, a magyarok közül csak a New Orleanshau lakó gyulai Gaál Sándorral és Figyeimessy Fülöp ezredessel tart barátságot, — és egy fiatal magyar emberrel, Pivány Jenővel. Piványaak a 49-es emigráció Irodalma sóikat köszönhet. „Hungarians in the American elvié war“ cimü könyvecskéje alapvető forrásmunka, s a Nemzeti MűA Q fij //V
