Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

I AZ UJSÁGt iVasämap. 1922 január 22. tnatakészölék, mely ugyancsak Cher találmánya, igen elmés s működése teljesen önálló lóvén, semmiféle kü­lönleges kezelést nem igényel. Az automatán különböző gombok vannak, a malylyel a kopirozandö filmhez szük­séges fényt\ehet szabályozni. Egy műtermi felvétel má­solásánál azután erősebb világítással dolgozik az auto­mata, mintha egy éles, szabadban történt felvételt kell jkopirozni 1 A csengögombboz hasonlító billentyűk segítségével fahát csak a kellő fényt szükséges egyszer beáll: tani, s azután a villamos-motor bekapcsolásával önmagától má­sai akár tizenöt-húsz példány kést filmet is, a nélkül, hogy egyik film a másiktól a legkisebb mértékben is különbözne. S mindehhez esupáa egy ember szükséges, a ki a kellő megvilágítási fényt ellenőrizni tudja, i Az viszont, hogy a film minősége terén az automa­tikus rendszer által sikerül elérni az abszolút biztonsá­got, a leglényegesebb sikere a találmánynak. Tudva- Sévő, hogy eddigeló a íilmkopirozás bizonytalansága volt a rákfenéje a filmiparnak, mert a mai másolási rend­szer mellett állandó eshetőség volt, hogy ha húsz film készül, ntind más és más kivitelit lesz. Az egyik jobban sikerült, a másik kevésbé. Ennyi kópia között, akadt világos, sötét, sőt a lehető legkülönbözőbb árnyalata ennek a két varincziónak. Ez határozta azután meg a film minőségét, illetve magát az árút is. A legjobban sikerült példány került mindig a psóiuier-mozikba, a kövesbe jók a másodrendű helyekre és az ezután kö­vetkező példányok vidékre. Ezeket a hibákat azonban teljesen kizárja az Cher- féle találmány, a melynek egyik főpontja az is, hogy minden negatívról próbariUígitüst készítenek, hogy meg­állapítsák a Helyes fényt. Do a negativ film másolá­sának újszerű eljárását méltó módon egészíti ki az ugyancsak teljesen tökéletesített előhívást metódus. Eddig ugyanis ;.z előhívás oly módon történt, hogy a kidolgo­zandó filmet-faki.eetekre csavarva, hatalmas kádakba he­lyeztek'. Egj-egy ilyen előhívó-kádat, a mellett, bogy igen nagy helyiségeket foglalt el, százhúsz liier elöliivó folyadékkal kelleti megtölteni. Bár az előhívó folyadék folyton gyengült, a használat folytán, azt mégsem önt hették ki minden egyes film előhívása után. éppen nagy mennyisége miatt, mert százhúsz liter előhívó-folyadék nnk nagy értéke vau. Már most tehát ezt a folytono­san változó előhívót állandóan vizsgáikatni kell, há csak nem akarják kitenni a filmet az elromlásnak. Hogy segítettek tehát ezen! Eher konstruált: egy küllőformáju préri, a melybe a filmet tekercsalakban szólítják lie és ugv helyezik előhívóba. Xagyon termé­szetes, hegy. 'ez az eljárás jóval kevesebb helyet igényel, mert egy ilyen .filmtekercs c-gy nagyobb lábasban, vagy fazékbau, egyszóval, bárm iféle edényben könnyedén elfér, kisebb edény k* elegendő lévén, önként következik, hogy az ' ÍOiiivó folyadéknál is nagymérvű megtakarítást le­het elérni. Az u.i eljáráshoz valóban jóval kevesebb mindössze hét liter hígított előhívó szükséges, másfél li­ter abbéi az anyagból, a miből ina százhúsz litert hasz­nainak el. Azt a nehézséget viszont, 'hogy a felteker­cselt fildl egymásra ne ragadjon, úgy oldották meg, hogy az előhívandó film koré elromlott filmanyagból betétet helyeznek, a mely kellő távolságot tart fenn a fényér­zékeny anyaggal bevont Jllmszalagok között! Az uj eljárás mellett az előhívó anyag mennyisége és fa­radság csökkent, ellenben az előhívás időtartama emel­kedett, háromszorosát érte el az eddig szokásos előhivási időnek. Eddig ugyanis két pereiig tartott ez a folyamat, míg most ez pontosan hat perez fest. Kétségtelen, hogy ez szintén emeli a film jóságát. Igen érdekes megemlíteni, hogy az eddigi előhivási eljárás mellett vau már jegy ugyancsak méchanizált rendszer, az úgynevezett szalaghivás, a mikor film ál­landóan szalad egyik előhivó-kádbót a másikba. Elte­kintve attól, hogy ez a metódus igen komplikált és az előhivógép óriási területet igényel, azért sem czélszerii, mert a teljesül mén,y az IJher-taláimáüyhoz képest rend. kívül. csekély, A .szalagrendszer szerint- nyolca munka- óra alatt ugyanis 2000 méter filmet lehet előhívni, mig a legújabb három méter sugarú készülékkel 'ugyanennyi idő alatt Í8.000 Méter film előhívása történhetik meg. A feltaláló ezeken az apparátusokon kívül még több igen fontos filmipari gépet készített, a melyeknek az első példányai már működnek is. Az egyik az úgy­nevezett jelölő-gép, a mely a film szegélyébe a gyár nevét nyomtatja be. A másik igen ezélszeiü gép a por­szívó, a mely 4 wyersfilmet megtisztítja a portól, majd a perforáló-gép, u mely a filrnszalagb^ ezredrész pon- 1 ossággal apró lyukakat vág, hogy a. vetítőgép orsóján szabályosan lepereghessen s végül a. fümragasz tógép, a mely a filmgyárakban, kölcsönzőknél és mozikban egyaránt nélkülözhetetlen, hogy a könnyen szakadó filmet pillanatok alatt összeragaszthassa. Ezidőszerint tizenhét állammal tárgyal a zseniális fiatal feltaláló, a hol a találmány kiaknázására min­denütt részvénytársaságok alakulnak. A magyar ala­kulaton kivül már Amerikában és Németországban lé­tesült egy-egy társaság, mig az osztrák társaság most van alakulóban. Az anyavállalatnak az az elhatáro­zása, hogy a gépek gyártása- itt történjék Magyarorszá­gon 3 ezáltal nagyobb export fejlődjön ki. Még egy másik nagyszabású terve is van a feltalá­lónak- -Egybe szeretné gyűjteni' a külföld legkiválóbb kinoteehnikai szakerőit, akiknek közreműködésével re­vízió alá vennék a filmgyártás eddigi eljárását s ott a hol szükséges, módosításokat eszközölnének. A teljes gépberendezéssel, a tpolyhox nem kel) kü­lön gyárépület, esupíu három kis helyiség szükséges kétszer nyolezőrás mrmfcaiclő alatt tízezer méter kész filmet lehet előállítani. Az ára két és fél millió korona, a mi bár pékünk nagy összeg, külföldi vslntában csep­pet Bem számottevő summa. Égy-egy amerikai válla­lat például, egy ilyen teljes berendezést, a melylyel a filmgyártást lényegesen megkönnyebbitheti, a mai va- lntáris dífferencziák mellett kit és fél ezer dollárért sze­rezhet meg. A korszakalkotó találmányoknak a legelőkelőbb szakkörök is igen nagy jövőt jósolnak, mert ezek segít­Egy régi ház a Kerepesi*uton... Mindén nap elmegyünk előtte. Százezer em­ber szalad, el mellette gyalog, villamoson, vagy ro­bogó autón. A dübörgő és csúnya pesti élet. lár­más rohanása háborítja napestig és csak az éj­A Hákócsi-ut 22. számú ház, a hol Petőfi és Jókai lakott. szaka csöndjében marad magára emlékeivel a régi ház. Körülötte megváltozott az élet. Magasba nőttek a modern bérpaloták, aszfaltpánczélt ka­pott a poros Kerepesi-ut, a melyik még a nevét is megváltoztatta és lett belőle Kákóezi nagyságos fejedelmünk útja. Az élét elrohant égy ház korhadt barna falai mellett. Minden-minden elmúlt, a régi patriarchá­lis csönd, a poros országút, a krinoliuok és a. régi versek, — csak ő maradt a régi, csak őt felejtettek itt a múltból, a lármás, parvenü és ideges Pest közepén. Rúkóczi-ut 12. Kétemeletes, rokkant barna ház. Van egy frontja a Sip-ütezán, meg egy a Dohány-utczára is. A modern czégtáblák elbo­rították már öreg falait, tíe ha figyelemmel nézik a hatemeletes bérpaloták között meghúzódó fán- ezos anyókát, —- a ház nemes régi stílusát észre kell vennünk. Dór oszlopocskák az ablakok szélén; gótikus kapuból!. Ebben a házban lakott boldog­sága rövid idejélien az iJbu házas Petőfi... Akkor még a Donány-ntcza felől is volt bejá­rás. Átjáróház volt- ez a kétemeletes épület! A dobány-utezai kapubolt, a mely alatt Petőfi annyi­szor ment át, ma is- megvan,- bár a kapunak nyo­mát se leljük. A házinesterlakás plafonja most az empire-stilii boltozás. A lépcső feketére öregedett karfáján finom, illatos kezecskék emlékét keressük. A sokféle ke­még itt ábrándozik a vásári zajban! Most- ügynö­kök és más üzletemberek többnyire kövér és gyű­rűs keze fogdossa, a mint sietnek valami irodába vagy magazinba. ' , ... A dobány-utezai részen van egy nrnsik lépcső. Sötét, elhanyagolt, megviselt csigalépcső. A köreit kivájta, besüppesztette a millió és millió lépés, a melyeknek visszhangját mély sóhajjal adja vissza a sötét lépcsőház. Petőfiék, a kik a Dohány-uteza. felől laktak, inkább ezt a lépcsőt használták. Ezen futott le a piaezra Júlia ifiasz- szony, ezen ballagott gondolatba, ábrándokba me- rülten a halványarczu, borushomlolm költő ott­honába. A kis saroklakás bárom szobából állott. Az egyiket előszobának használták, a másikban lak­tak Petőfiék, a harmadikban Jókaiék. .1847 novem­berben költözött ide ifjú feleségével Petőfi Sán­dor. Itt élte rövid és tündöklő élete legboldogabb hónapjait. Az a Petőfi, a kit nyugtalan vágya tíz éven át városról-városra hajtott, most csaknem minden idejét ebben az otthonban töltötte. Gyön­géd, bü, szerelmes férj vált belőle. Ebben a lakás- bau irta a boldog, kielégült szerelem szépséges da­lait, Ebben a lakásban irta a kalálscjtelem borús rapszódiáját: Egy gondolat bánt egriemet... A lakást ma már átépítették. Irodai bútorok, polezok foglalják el a falakat. Semmi, de semmi nem emlékeztet a szóra, mely itt született, a gon­dolatra, mely itt viaskodott. A csigalépcső, a Mely Petőfi lakúidba tlícfiíi. ' zekét, a, melyefe^rá hullottak fáradtan, vagy szó­rakozottan a karfára egykor. Petőimé .'ifiasszony' ámbrás, puha fehér kacsója hányszor fogta meg ezt a korlátot 1 Es Jókai, Petőfi, Laborfalvi Róza. e ház porladó lakói hányszor,v hányszor ... Ük hol yannak rftár-és a bjs^apolitjmos öreg léncsjgifarlát Petőfiék ablakai a Dohány-utczán. ...De a két ablak még a régi. A két ablak. Az övé! Itt égett mögöttük a gyertyaláng egy ál­matlan éjszakán. És a sárgás derengésben egy lá­zas, nyugtalan arcz látomása jelent meg az alvó város felett. Egy kutató, látnoki szem nézett — nézett a budai hegyek messzeségébe. Odabenn sze­szélyes, regényeskedő asszony! gyermek bizarr szépségű feje pihent a párnákon. Lélekzése mint halk zene ostromolta a virrasztó férfi érzékeny fü­lét. És a kitárt ablakon át beáradt a tavaszi fu- valom. Valami különös, nyugtalan, halk zsongás, a mire fölfigyelt a lélek... Hová lett, hová lett mindez? Hóvá lettek a szavak, a gyöngédségek, az álmok, a szenvedélyek, a fehér kezek és a lázas homlokok? Hová tűntek a lépések? A lépések, a melyek itt a földön, itt e köveken kopogtak. De visszhangjuk zeng a szivek­ben az Örökkévalóságig... Az öreg ház omladozva, roggyant tagokkal kiizd hatalmas szomszédainak gigászi árnyékában. Egyszer csak majd összecsap fejé felett az ár. Elgázolja a kegyetlen, lármás Pest... Balassa Imre. Elhalasztották Beniczky és Gömbös párbaját. Megírtuk, hogy Beniczky Ödön és Gömbös Gyula párbajának időpontját holnap, vasárnap- délelőttre tűzték ki a két- fél megbízottai. Értesü­lésünk szerint a párbajt holnap nem fogják meg­vívni. Mindkét fél tagja volt annakidején a had­seregnek és igy az iratokat a katonai becsület*' ügyi választmány elé kellett terjeszteni. Ez az el­járás néhány napot vesz igénybe és e miatt marad el a holnapi párbaj. A szerb szkupstsna rémképeket lát. Belgráfi, január 21. A szkupstiuában Xiuesics kül­ügyié inisiter Iiukiufcs demokrata képviselő interpeliá-- eziójára adott válaszában kijelentette, hogy a beérke­zett jelentések szerint tényleg merültek fél oly kombi­nációk, a melyek Zita királyné visszatérésérevatta- nnk. A jugoszláv, kormány Megbízta budapesti köre­tét, hogy a cseh és román követtel egyetértőén figyel­meztesse a Magyar kormányt azokra a komoly követ­kezményekre, a melyeket ez az esemény maga ntún von­lait. A Habsburg-báz valamelyik tagjának a magyar trónra való visszatérése azonban európai kérdés, első­sorban Magyarország szomszédainak kérdése, a kik meg’ akarják akadályozni, bogy közelükben ismét felállítsák ezt az uralmat. Bajos elhinni, hogy Magyarországon még akadna ember, a ki az országot oly konfliktusba akarná belekeverni, a mely ezúttal katasztrófába jelle­get plthetn«. ‘' - ------- --T. •*<

Next

/
Thumbnails
Contents