Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

Egyes szám ára 2500 korona.

Vili, évfolyam. ___________________ Szekszárd, 1926 junius 5. , 22. szám.

T

OLNAMEGYEI ÚJSÁG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.

felefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona.

Előfizetési dij félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre

100.000 K (8 pengő).

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések kral: A legkisebb hirdetés dija 10000 korona. A hirdetés tgj <0 milliméter széles hssébon mllllmétersoronként 1000 korona. Közgyűlés! részvénytársasági stb. hirdetések 1200kor. — Állást keresőknek $0 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában,

Amen.

PefSEI-ünnep Boriidon.

— Emléktábla a Sass-kurián. —

1926 május 30.

Vig társaságban, szép holdfényes éjen, Ment, ment a költő négyökrös szekéren. Körülte ének, pajzán tréfa, lyány;

Az ő lelkében álmok és magány.

A négy ökör mig ballagdál előre,

Múzsák lován 6 száll csillagmezőkre,

Hol vár reá nem földi társaság És bús szivét sem gyötri árvaság.

Az égben jár, felejtve a világot,

Isten kertjében tépdes dalvirágot, Amelyből hir és diadal fakad.

S mig igy mulat magában, hallgatag,

A hold dicsfénnyel övezi alakját S egy lyány megkoszorúzza a kalapját...

A lyány: Sasa Erzsiké volt, a költő : Petőfi, a Sass István barátja, a romantikus fogat pedig Pesthy János uzdi kúriájáról özv. Sasa Istvánná borjádi kúriájára ballagott velük lassacskán, miközben csillagot is választottak maguknak azon a szép nyárvégi estén, 81 évvel ezelőtt. A költő akkor több hétig vendége volt a borjádi kúriának, ahol a jó Sass néni és István, Károly, Zsófi, Erzsiké gyermekei gyengéd szeretetóben szerelmi bánatára enyhülést és több gyönyörű költeményére ihletet talált, így került a kis Borjád a magyar irodalomtörténet egyik legfényesebb lapjára és igy fordult felé az egész magyarság lelke ismételten most vasárnap, amióta ott a Sassék díszes portájának faláról márványemlék aranybetüi hirdetik & költő borjádi napjainak dicső emlékét.

>A csillag vissza fog vezetni majd A múlt időknek boldog emlékéhez,

Ha elszakaszt a sors egymástul minket«

irta Petőfi „A négy ökrös szekér“ cimü versében. A kegyetlen sors, mely egyúttal a nemzet gyászos tragédiája volt, csakhamar el is szakasztottá őket testileg egymástól örökre, de leikeik bizonyára találkoztak a közösen választott csillagon, ahonnan boldog mosollyal nézhettek le az egykori kedves ház emlékünnepére, mely a májusi nap ragyogó pompájában oly szép volt, mint egy csodás Petőfi- költemóny . . .

*

A gyönki járás nagyagilitásu vezetőjének, Reich Oszkár főszolgabírónak a poétikus ötlete indította meg a gyűjtést s ennek eredménye és a Sass-ház fenkölt szellemű úrnőjének, özv. Sass Lászlónénak nemesszivü elhatározása tette lehetővé, hogy a borjádi kúrián Petőfi emléke márványban megörökittessék. Az ízléses mivü vörös-márvány tábla a főszolgabíró sikerült szövegezésében ezentnl minden arramenőnek tudtál adja, hogy:

Itt a borjádi Sass-kuriában élt és dalolt a nagy magyar halhatatlan

PETŐFI SÁNDOR 1845 nyarának végén.

E helyen születtek meg legszebb költeményei közül:

A négyökrös szekér A magyar nemes Gyermekkori barátnőmhöz és mások.

Petőfi azt mondta Sass Erzsikének: >Ne válasszunk magunknak csillagot?* És ő maga lett a legfényesebb csillag a magyar égen.

A leleplezés a To’namegyei Közművelődési Egyesület rendezésében, a vármegye előkelőségeinek, a magy. tudományos akadémia, irodalmi társaságok, a község és járás nagyszámú közönségének részvételével május hó 30-án országos jellegű ünnepi keretekben folyt le. A pesti és szekszárdi meghívottak még délelőtt érkeztek, akiket a rokonság és a főszolgabíró társaságában a ház bájos úrnője fogadott feledhetetlen szívességgel; mig a környékről az ünneplők zöme a déiután folyamán gyülekezett fái. Autók és úri fogatok hosszú sora szállította a vendégeket, akiket a háziak nyájas vendéglátása, az ünneplőhely elragadó természeti fekvése és a hölgyek pompázatos magyar szépsége s tüneményes toalettjei elkápráztattak.

A többszázra menő résztvevők közül ki kell emelnünk a kormányt képviselő Pesthy Pál igazságügyminisztert, a szomszédos Űzd szülöttét és nejét, Jankó Ágoston főispánt nejével, Éri Márton alispánt nejével, dr. Eerenczi Zoltánt az Akadémia és Kisfaludy Társaság, Bán Aladárt a Petőfi Társaság, Sziklay Jánost az Otthon írók Köre képviseletében, a szekszárdiak közül Bodnár Istvánt, dr. Kramolin Gyulát, Kovách Aladárt, Schneider János szerkesztőt, dr. őrffy Lajost nejével, Bonyhádróí Fáik Henrik reálgim. igazgatót és vitéz Zerin váry tanárt, a vidéki birtokos csalá dókból Simontsitsékat, Csapóékat, Sztankovánszkyékat, Vizsolyiékat, Vajdáékat, mig a rokonság köréből ott láttuk özv. Kibling Bélánét: a háziasszony nővérét, özv. Sass Ele- mérnét, Sass Elemér min. osztály- tanácsost nejével, özv. Mattioni Já- nosnét: a Sass Erzsiké leányát, Ha- lassy Erzsikét: a Sass Zsófi leányát, Haypál Sándort nejével és leányával.

Talán nem véletlen, hogy a hazája szabadságáért életét áldozó költő emlékművének a felavatása egybeesett a világháború magyar hőseinek emléknapjával és igy a borjádi hősök ünnepe, melynek jelentőségét a Sass- család sírhelye mellett az özv. Sass Lá8zlóné úrnő áldozatos kegyeletéből emelt kőoszlopnál költői lendületű beszédben Reich Oszkár főbíró méltatta: fennségesen stilszerü nyitánya volt Petőfi ünnepének.

A kis hegyi temetőből visszajövet déli 1 órakor a vendéglátó nagyaszszony a park mentén emelt hatalmas nyitott szin kellemesen dekorált termében gazdag lakomát adott, melyen 42 en vettek részt, úgymint:

Dr. Pesthy Pálné, dr. Éri Márton, dr, Ferenczy Zoltán, özvegy Sass Lászlóné, Jankó Ágoston, dr. Éri Mártonná, Fáik Henrik, Reich Oszkár, Kibling Bélánó, Hajpál Boriska, dr. órffy Lajosnó, dr. Szmolenszky Jézsaf, Fülöp Jánosné, Bán Aladár, Halassy Erzsiké, Bodnár István, özv. dr. Sass Elemórné, dr. Pesthy Pál, Jankó Ágostonná, dr. Sziklay János, özv. Mattioni Jánosné, dr. Kramolin Gyula, Kovách Aladár, dr. Sass Ele- mérnó, Hajpál Sándor, Szamolányi Gyula, Bors József, dr. Sass Elemér, Kovách Lajos, Blázsik Ferenc, För- dős Mihály, Pesthy Béla, dr. Haypál Sándorné, Schneider János, Reich Oszkárné, Kotsits Miklós, Markovits Erzsébet, Nagy Barna, Fülöp Magdi, Mattioni József, vitéz dr. Zerinváry János, Murgács Kálmán.J

Az ebéd első szónoka Jankó Ágoston főispán volt, aki Petőfi géniuszának hódolva, egyúttal hódolatát fejezte ki a ház úrnője, mint a Petőfi emlékének tettekkel is lelkes ápolója iránt. A család nevében a főispán szép szavaiért színes beszédben Sass Elemér mondott köszönetét, utána ötletesen és kedvesen köszöntötte Ferenczy Zoltán a hölgyeket s közöttük a Sassok jelenlévő nőtagjait. — Reich Oszkár beszédében rámutatott arra, hogy a mai naptól kezdve a Sass-kum megszűnt közönséges ház lenni, a Petőfi emléktemploma lett az s az ég áldását kérte arra. A lakoma befejezéséül PeBthy Pál igazságügy- miniszter meleg szivü pár szóval aposztrofálta Sass Elemér osztály- tanácsost, s közéleti jövőjére emelte poharát.

Három óra volt délután, mikor a közönség a felavatásra a virágfüzór- rel és szőnyeggel ékesített imléktábla elé vonult. A kép magávalragadó, a keret méltó a Költőhöz. Az urilak előtti kiskert zsúfolásig telt, kivü! az utat és teret a falusiak tömege népesíti be. Egyik oldalon a sárszent- lőrinci leventék sorakoznak, a másikon a helyi népdalárda helyezkedik el Bors József tanító vezetésével. A tábla előtt jobbra és balra egy egy megyei huszár teljes díszben, feszes állásban. Májusi napsugár csillog mindenen. Valahol a közelben gerlepár búg, a hegyo dalról, melyen Petőfi is mélázott és énekelt, idehallik a madarak dala. Fény a szemekben, megilletődés a szivekben, úgy érezzük, hogy haik léptekkel, láthatatlanul most közöttünk jár ő, akit nyughatatlan lelke mindenfelé bolyongásra hajtott, de itt e kies helyen valaha pár boldog napra megnyugvást talált.

Ebben a csöndben szép szomorú magyar dal csendült fel, a Bús magyarok imádkoznak kezdetű ének, melyet Bors karmester vezetése mellett az egyszerű falusi dalosok nyolc

hanga kara mély megilletődést keltve adott elő. Éry Márton alispán lépett ezután a pódiumra s ünnepnyitó szónoklatában elsőbben az egész vármegye háláját tolmácsolta özv. Sass Lászlónénak, az emlékünnep egyik létrehozójának, majd lelkesítő érzéssel ideálként állította elénk Petőfi lángoló hazaszeretetét, amelyet követve visszaszerezhetjük csonka hazánk integritását.

Pesthy Pál igazságügyminiszter, a kerület nemzetgyűlési képviselője beszédében az nzdi és borjádi lakossághoz fordult, mely előtt Petőfit mint szabadságharcost jellemezte, akit haláláig két cél vezetett: a független magyar minisztérium és a nemzeti egység megteremtése. Nagyhatású beszéde végén azzal az intelemmel fordult népéhez, hogy mai le- tiportságunkban tartsa fokozottan szem előtt az egységet és ebben mindenki segítse egymást a haza javára.

Feszült figyelem közt tartotta ünnepi előadását dr. Ferenczi Zoltán egyetemi tanár, Petőfi nagynevű kutatója s életrajzírója. E minőségében fokozott örömét és köszönetét fejezte ki Petőfi emlékének ez újabb megörökítéséért, amit Tolnamegye részéről természetesnek is tart, mert ez a vármegye válhatatlanul össze van kötve a költő életével, aki három- Ízben időzött hosszabban a vármegyében. Először mint a sárszentlőrinei algimnázium növendéke két évig, másodízben mikor mint kezdő vándorszínész bolyongott erre 1841 nyarán, végül 1845 szeptemberében pár hátig, mint hires költő, a borjádi Sa8S-kuria kedves vendégeként, mely időzése alatt irta többek közt a Gyermekkori barátnémhoz, A négyökrös szekér és a Magyar nemes költeményeit. Kifejtette azután, hogy Petőfi mint lángész, mint férfijellem s mint szabadsághős és vértanú egyaránt nagy volt s mindezért külön-külön is számot tarthat nemzete halhatatlan elismerésére, ő a világirodalomnak is egyik legnagyobb lírikusa, önfeláldozó hazaszeretete pedig nagy példa, és tanulság mindnyájunk, de főleg az ifjúság előtt, amelynek épen a mai korszakban a biblia mellett kell, hogy Petőfi müvei légy nek a legszentebbek, miket állandóé n olvasnia, átóreznie és követniea kötelesség.

A tetszés elhangzásával Bán Alá • dár, az ismert turáni költő a Petőfi Társaság köszönetét tolmácsolta, mely társaság kegyelettel tekint az úri hajlékra, ahol még virágzik az a régi család, amelynek tagjai szeretettel, gyöngédséggel megédesítették a sokat szenvedett költő éveit. Hirdesse ez a neki szentelt legújabb emlék a költőt megértő magyar nemesi nemzetiség dicsőségét. Árasszon e hideg kő hitrekeltő melegséget minden magyar szívbe. Befejezésül Bán Aladár Petőfi szellemének egy sajátszerzésü hosz- szabb versével hódolt, melynek két végső szakát ideiktatjuk: