Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 46-os doboz

Petőfi és Emich szerződése. A budapesti tör­vényszék elé e lió 25-ikére érdekes irodalmi pör volt kitűzve. Aigner Lajos könyvárus ugyanis ki akarta adni Petőfi Sándor összes verseit, mi ellen az Athe­naeum részvénytársaság (Emich Gusztáv jogutóda) szót emelt, mivel a költemények az 6 tulajdona. Aig­ner Lajos hivatkozott arra a jogszokásra, hogy az iró halála után harmincz esztendővel a kiadó jog elévül s az iró művei közvagyonná lesznek. Az Athe­naeum ezután arra hivatkozott, hogy Petőfi Sándor 1847-ben Emich Gusztávnak «örök áron» adta el költeményeit s a harmincz éves elévülés nálunk különben sem törvény. Aigner Lajos — mint a Hon Írja, — erre kétségbevonta, hogy a szerződésben Petőfi Sándor aláírása hiteles, mire nézve a 25-iki tárgyalásra Arany Jánost, Jókai Mórt és Lauka Gusztávott hívták föl véleményadásra. A kér­déses szerződés 1847. junius 26-án kelt. Petőfi kötelezi magát, hogy Emich által 1847-ben kiadott költeményeit 1500 írtért örökre eladja. Kötelezi magát továbbá, hogy költeményeit egyes kisebb darabokban vagy kötetekben ki nem adja, hanem azokat összegyűjti, mig olyan kötetet képeznek, mint az első nagy kötet, s ezt is Emichnek adja el 2000 pengő forintért. — Az Athenaeum-Aigner-féle pörben a beidézett tanuk: Arany, Jókai, Lauka, Bellaágh József mind Petőfi aláírását ismerte föl a szerződésen. Aigner a törvényszéket annak kimon­dására is kérte, hogy mivel Petőfi halála után a harmincz év már elmúlt, külföldi gyakorlat szerint Petőfi műveinek kiadása másoknak is megengedtessék. Kozáry törvényszéki biró tehát kérdezte a tanukat, holtnak tekintik-e Petőfit s halála mikortól számittatik. Arany azt válaszolta : «Ez vitás kérdés. Hogy én mit vélek, tanúskodás és meghiteltetés tárgya nem lehet». A többiek Petőfi valószínű halálát hozták föl. A pörben még ítélet nem hozatott. Zé Jz-

Next

/
Thumbnails
Contents