Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 46-os doboz
—fr VUlrJtV. «JOJtUttbiU JL KJíUll yit, UU Illegóvta a párt jogait, melyek .szerint a rendszabályok szükség esetén való behozatala pro- grammját is képezheti a pártnak. A jobboldal a miniszterelnök nyilatkozatát élénk helyeslésekkel fogadta, mig balfelöl zúgtak és egy percre ott a harci kedv föl lángolt. A szabadelvű párt részén Kulinyi Géza (kire Polónyi hivatkozott) erélyesen védekezett a pártkörben mondott beszéde félremagyarázása ellen és az ellenzék is helyesléssel fogadta szavait. Azután pedig, hogy Polónyi ne üljön egyerendelte, mikor meteor-pályát irt elébe a földön. Legendaszerüen jött és tűnt el az emberek közül. Amilyen rejtelem e lángész születése, olyan titokzatos maradt sírja is, ahova a segesvári síkon ismeretlen kezek, ismeretien halottak közé földelték. A missziót teljesen betöltötte. Lángeszével oda állt a magyar nemzeti renaissance nagy prófétái közé és szólt e nemzet nyelvén oly hangokon, ahogy előtte soha senki más. Szólt a nemzethez, mint maga a teremtő géniusz, aki a nemzet lelkében lakik és életét táplálja, vágyait dajkálja, bűneit feddi vagy haraggal bünteti, eszményeit kijelöli, sorsát intézi. Szólt a magyar ész, a magyar szív szavával, annak egész eszmekörét, ennek minden hangnemét dalokban kifejezve. És szólt azzal a művészi varázslattal, mely gondolatot és érzést átoltani, lelkeken velük áthatolni, sugárvetödését idegen világokra is kiterjeszteni képes. Tőle hallottuk először: a népünk őserejében megnyilatkozó sensus hungaricust, az első hiteles szöveget a dalvirágokhoz, amiket ez ös- erő a magyar zene melódiáiban kifejez; e dalok az ö ajakán Europa figyelmét megragadták, __ ő lett a magyar érzület dalos tolmácsa, aki nem zetét mindenekkel összekapcsolni tudja, akit ínindenek megértenek. pincérhez: — Hozzon nekem olyan szeletet, mint amilyet Beöthy Aldzsinak szokott hozni. A pincér kihoz egy szeletet. Krajcsik azonban visszaküldi: — Ez nem olyan, hozzon másikat. — De épen olyan! — Mondom, hogy nem olyan. Próbálják úgy vágni, mint azt. Talán tudnak vágni egy olyan szeletet. Másodszor is hozzák a szeletet. De másodszor is visszaküldi. A korszakhoz, melyben élt, ez a költői pálya szükséges volt. Petőfi nélkül a 40-es évek s a következők is, lefolytak volna ugyan, de máskép. A nemzeti lendület e lendítő, szent háborúja e tüzelő, kergető erőt nem nélkülözhette; s mi lett volna a nemzetből az epopoeja után, ha ez elnémult lantos hagyatékában nem maradnak ránk az elmúlt fény, dicsőség, erő, amiket dalai örökítettek meg és terjesztettek világgá, hogy a magyar nemzet önérzete idegen köztudatból is visszasugározzék a nemzetre, mig fölötte gyászos éj borong. Vátesz volt, Isten küldte és adta a magyarnak. A gondviselés őrködő szeretete és isteni akarat rendelkezése nyilvánul a lángelmékben, akik egy nemzet szolgálatára születnek, hogy közéletét emeljék. Jaj a nemzetnek, melyet Isten a zseniktől meddőn hágy, nem engedve, hogy hozzá fölemeljék; és jaj a nemzetnek, melyhez Isten nem száll le, lángelmét küldvén neki. A magyarok Istenét dicsérje a hódolat, mely ma Petőfit a segesvári csatatéren, halála évnapján, ünnepelte. A vatesz ott csak alkotni szűnt meg, halhatatlanságának ez a nap minden időkre születésnapja lett. bp. törvényjavaslatról. A jelentés kinyomatását és szétosztását a ház elrendeli. Következik a cukoradójavaslat általános elfogadása tárgyában a szavazás. j . Először Lepsényi Miklós ama határozati. javaslata fölött szavaznak, mely a javaslat tárgyalásának elhalasztását indítványozza. Minthogy névszerinti szavazást kértek, ezt az elnök elrendeli.- Szavazás után jelenti az elnök, hogy 453 igazolt képviselő közül az indítvány mellett szavazott 36, ellene 159, távol volt 257 s igy az indítványt elvetették. A ház a többi határozati javaslatokat is elvetve, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik > a részletes tárgyalás. Az 1 §-nál fölszólal Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Már a múlt alkalommal jeleztem, hogy a részletes tárgyalás rendjén egy pótlást szándékozom javaslatba hozni, melynek célja az, hogy bizonyos fölmerült aggályok eloszlattassanak az által, hogy kimondassák a törvényben, hogy amennyiben Ausztriában az 1896. XIX. t.-c.-nek megfelelő törvénynek hatálya a jövő évi julius 31-ike előtt bármely okból megszűnnék, a mi törvényünk is elveszti érvényét, illetőleg az ország szabad rendelkezési joga e kérdésben visszaáll. E toldást vagyok bátor most javaslatba hozni. Minthogy azonban időközben az következett be,' hogy a törvényjavaslatból kellő időben, augusztus 1-ig, nem lehet törvény, ennélfogva, hogy az államkincstár indokolatlan megkárosodástól megóvassék, szükséges már most oly intézkedéseket tenni, hogy a jelenleg fönnálló 1896: XIX. t. c. hatályának lejárata összeessék az uj törvény hatályának kezdetével, ami úgy érhető el, hogy kimondatik, hogy az uj törvény 1897. augusztus 1-én lép életbe. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezért szükséges azt az intézkedést is fölvenni, hogy a kormány hatalmaztassék föl az iránt, hogy amennyiben augusztus 1-e és a most életbelépteténdő törvény életbelépte napja közti időben a cukorgyárakban vagy szabad raktárakban bizonyos mennyiségű cukor megadóztatás végett bejelentetett, e cukormennyiség után a 2 frtos. adó a 11 írton felül beszedhető legyen. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennélfogva a törvényjavaslat 1. §-ának következő szövegezését bátorkodom javaslatba hozni:
