Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
Budapest, vasárnap Athéni levél. Athén, november hónap. (Saját tudósitónktól.) Odafönn, a magasban az Akropolisz: a Partenon dőrikus férfias szépsége és az Erekteion jónikus nőiessége. A nap vakító fehér zománccal vonja be ezt a gyönyörű képet; az ember szeretné teljes szívvel átadni magát az élvezésének. De nem lehet. Itt mindenki a „helyzettel“ foglalkozik, mindenki a „helyzetről“ beszél. A szűkszavú Teotokisz, a többség szfinxje, Rallísz ravasz rágalmai, Z o r b a s z katonai ligája, a hajók legénységének emlékiratai, a tengerésztisztek korhatára: ilyen kérdések érdeklik ma a görögöket, Dániai I. György, a hellének királyának uralkodása alatt. Szomorú dolog. Typaldosz, a lázpdó még megjárja. Ez legalább valaki a sok senki között, akikből ennek az országnak a közélete alakul. Igaz, egy napos polgárháborút idézett föl amely csaknem elpusztította a görög flottát. Ha Görögországnak ma még vannak hajói, az tisztán annak köszönhető, hogy nem volt muníció. Rövid bombázás után elfogyott a muníció; ha lett volna még, vége lett volna a görög flótának. Sőt Pireusz is megsínylette volna a dolgot, mert a bombák oda is eltévedtek. Az egyik például a tengerészeti kórházat vetette levegőbe. Ez a Typaldosz egyébként későn született Alkibladesz ideiében híres hős lett volna belőle . . . Különben ki tudja? Mondják, hogy Kefalóniában, Typaldosz hazájában a hegylakók már is rajongnak és büszkén beszélik az ő hősük viselt dolgait. Idővel még legenda képződik körűié és héroszszá lesz emlékében, i Mi volt ez a forradalom, kérdezi az idegen, aki (Görögországba érkezik. A hazaszeretet apoteozisa, ,vagy egyszerűen előléptetési kérdések körül folyó Vita. Annyi bizonyos, hogy a hadsereg és a flotta nem lett népszerűbb általa. Sorsjátékot rendeznek a haiőraj újjászervezése javára. Egy ideig valósággal kapkodták a sorsjegyeket, amióta azonban a Tynaldosz-féle forradalom lefolyt, senki sem vásárol többé egyetlen sorsjegyet sem. Igaz is! Ki dobja ki drachmáit hajókra, amelyek aztán azzal mulatnak, hogy egymásba lövöldöznek. Meglepő az is, hogy arról, hogy antidinasztikus volna ez a mozgalom, szó sem lehet. Ennek a szónak: antidinasztikus, semmi jelentősége sincs Görögországban. Amikor a király népszerűségéről vagy népszerűtlenségéről beszélnek, teljesen értelmetlen dolgokat mondanak. Görögországnak nincsen királya abban az értelemben, mint a többi európai országoknak, ahol az uralkodó egy gondolatot, egy eszmét is képvisel. A mai Görögország Athén és Athénnek a legendás Kodrusz óta Bajor Ottóig nem volt királya. I Mindig köztársaság volt és valójában ma is a?. Amikor a hellének fölszabadították magukat a török járom alól, diplomáciai és politikai okokból király után néztek körül. Jónevü, elök.elö rokonságú király kellett nékik, fis elfogadták Bajor Ottót, úgy, ahogy elfogadtak volna mást is. Amikor túlságosan vastag angol barátsága miatt kellemetlen lett nékik, elküldték és ni királyt kértek Európától. Harag nélkül küldték el a régit és lelkesedés nélkül fogadták az uiat. Hivatalnok kell csak nékik, aki akülíölddel szemben kénviselie az országot. Erre a célra adnak néki civillistát, palotát, nyári lakokat. De lelkesedést, szere- ietet. dinasztikus érzést: erről sző sincs. Azzal, hogy a király a hercegeket elhelyezte a hadseregbe, hogv a trónörökös főparancsnok volt, a többiek pedig mind nagy rangot viseltek, ezzel tul!éo‘e a király a hatáskörét; beavatkozott a belső politikába és elvette a tisztek elöl az állásokat. Nem volt már lő király a görögök számára. El akarták tehát csapni; de nem forradalmi hangulat, vagy érzés alapján, I13- nem mint ahogy egy kormányt megbuktatnak és mást hoznak a helyére. Mihelyt azonban a király eltávolította a hercegeket a hadseregből, megint minden jó lett. Nincs ebben a köztársasági érzésű királyságban antidinasztikus hangulat! . . . Annyira természetes és magától értetődő a köztársasági érzés ebben az országban, hogy nincs is republikánus párt. Van egy republikánus képviselő; ez az egész párt is. Beszélik, hogy valami fogadtatáson a király megszólította a öztársasági képviselőt és megkérte, fejtse ki előtte ka novcniuer 1. i_/. — ^oiuv »•»iomv▼ >• — n nap kél reggel 7 óra 4 perckor, nyugszik este 4 óra 24 nerckor. — A hold kél reggel 7 óra 22 párékor, nvueszik
