Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
1909 november 14. 270. szám. „Sötét törekvések járják be társadalmunkat. Sok rosszat okoznak, liamis, könnyelmű buzgalmakat keltenek az általános jólét megjavítása érdekében, radikális eszméket teremtenek és pesszimisz- tikus érzéseket; a hazafias érzésre bántó, aljas tanácsokból táplálkozó füzeteket, folyóiratokat, rajzokat hoznak életre. Másrészt megjelennek a szocializmus hirdetői, akik nem akarnak tudni nemzetünk alap-eszméiről és a belső békét kockáztatják veszedelmes elveikkel és megvalósíthatatlan elméleteikkel. Nagy a kisértés, hogy az ifjúság e hatások alatt a kétségbeesés és a kishitűség áldozatává lesz. Fölhívjuk tehát a tanítókat és igazgatókat, hogy a szülőkkel és gyámokkal egyesülten az általános er- kölcsiség megjavítására, a nemzeti erők nevelésére törekedjenek, a tanulókat az önmegtagadásra, érzéseik és gondolataik fékentartására és szorgos tanulásra neveljék.“ Két éve élek Japánban, de semmi sem ragadott olyan csodálkozásra, mint a japáni közoktatás rendszere. Harminc éve nem voltak még nyilvános iskolák az országban; ma a közoktatás majdnem tökéletes. Az iskolákat a tartományok és községek tartják fenn, de az állam hozzájárul a költségekhez. Hogy felépíthessék az iskolaépületeket és megszerezhessék a szükséges telkeket, úgy hogy a 1 e g - . kisebb falunak is meg legyen a mást iskolája, fölhatalmazták a helységeket és városokat kölcsönök felvételére, melyeket aztán az állam garantált. Ezek a kölcsönök három milliárd koronára rúgnak. Az állam maga, közoktatási célokra szintén négyszáz húsz millió korona kölcsönt vett föl. Éhez járul még: összesen két milliárdnyi közoktatási alap; ngy hogy a japáni közoktatás megalapítására fordított összeget 1 hatodfél milliárdra, több mint ötezer millió koronára lehet tenni. A japániak jöl tudják, hogy elért sikereiket elsősorban ennek a gyorsan kiépített kitűnő iskoláztatásnak köszönhetik. És mint a németek hirdették 1871 után, hogy a porosz-francia háborút az iskola- mester nyerte meg, úgy a japáni közoktatásügyi miniszter évi jelentésében is olvasható: „iskoláink tökéletesítése egyik fő oka volt a legutóbbi háborúban kivívott diadalainknak“ ... A japáni elemi iskola egyébként hatosztályos. A háború évében hosz- szabbitották meg négy évről hat évre. Mindenütt a falunak a tegszebb és legkedvezőbben fekvő, legnagyobb háza az iskola. A gyerekek úgy járnak’ i oda, mintha minden nap ünnepély volna. Egy angol kereskedő ismerősöm elvetődött mostanában a Csen-i des-Oceán egyik kis japáni szigetecskéjére. Földhöz ragadt szegény halászok laknak rajta. Egy dombon azonban, kies kert közepén, majdnem pompás ház áll, amelybe vidáman sietnek a szigetecske és a környékbeli szigetek gyerekei. A környező nyomor közepette ez a szép iskolaépület kétszeresen feltűnő és imponáló volt. Ä japáni elemi iskoláknak azonban egy nagy terhük van. A kínai irás tanitása, amely az idő jórészét lefoglalja. Gondoltak már rá, hogy nx elemi iskolákban elhagyják ezt a tantárgyat, de később belátták, hogy a békés hódításnak erről az eszközéről le nem mondhatnak. A kínai nyelv révén Japán érintkezhet egész Kelet-Ázsiával és Kína fölött domináló helyzetet foglal el. Viszont azonban, a kínai kultúrának ugyanolyan, vagy talán még erősebb hatása van Japánra, mint a japániak politikájának és gazdaságának a szomszédos óriás birodalomra. Annyira, hogy ha Japánt degenerációtól féltjük, ennek a fenyegetése nem Európa felől, hanem a szomszédos Kína felöl int. A középiskolák fejlettsége arányban áll az elemi oktatáséval. 1903-ban még csak ezerkilencszáz középiskola volt az országban, száztizezer tanulóval, 1907-ben már négyezerötszáz iskola, kétszáztizen- j hétezer tanulóval. A középiskolák mindenfelé teknikai szakban erősen specializálva vannak. Sok a keres- í kedelmi iskola, amelyek tanulói az ország vala-| mennyi vasúti vonalán és az államtól szubvencionált társaságok hajóin, bármikor ingyen utazhatnak. Ez a csodálatosan fejlett közoktatási rendszer, azt hiszem páratlanul áll a világon. És ha az egyetemi oktatás még nagyon kezdetleges is, ha a tudományok művelésében Janán méz nem is közelítette1 'meg az európai színvonalat, ez bizonyára csak a i rendszer múltjának rövid voltában leli a magyará- i zatát. Nem sok idő múlva Japán a tudományokban is ott lesz a legelsők között. A. V. j
