Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

u \m?m % Vasárnap <d>­Petőfi Sándort állítólag Székely keresztáron temették el ZJjabb adatok Petőfi haláláról. — Az XJj Nemzedék tudósitójától. — A Petőfi-jubileum napvilágra hoz sok’ olyan legendát, amelyet eddig nem is­mertek. Az erdélyi Petőfi-iinnepségek al­kalmával élénken vitatkoznak azon, hogy Székelykereszturon emberi csontvázát temettek el 1002-ben gyászpompával s a koporsóra Petőfi Sándor nevét írták. Bá­lint Dániel székelykereszturi földbirtokos őrzi kegyelettel a csontokat. Bálint most nyílt levélben adatokkal igyekszik bizo- nyitani, hogy Székelykereszturon való­ban Petőfi Sándor nyugszik. Megnehezíti az igazság pontos megál­lapítását az. hogy Erdélyben a császári abszolutizmus ideje alatt nem lehetett a szabadságharc nagy halottja után ku­tatni. Gycdokny Lajos táblabiró, akit Pe­tőfi utolsó órái legmegbízhatóbb tanújá­nak fogadtak -el, évtizedeken keresztül nein hozott semmit nyilvánosságra abból, amit tudott. Bálint Dániel rendkívül érdeke® levelé­ből közöljük a következőket: Húsz évvel ezelőtt, 1902. augusztus elején, véletlenül kezembe került a Szs- ifeái ntriÜLo iuu£ julius 27-iki száma, melyben egy előttem teljesen ismeretlen ember, Gömöri Ferenc részletesen leírja a Petőfi halálának és eltemetésének tör­ténetét. Gömöri a Bach-korszak idején került Székelykereszturra, mint posta­mester. Egy alkalommal, midőn a ven­dégek az ivóban Petőfi haláláról beszél­gettek,' Lázár Márton félrehivta Gömörití és azt mondta neki, hogy abból, amit az embőrok beszélnek, egy szó sem igaz és Lázár akkor a következőkben mondotta el Petőfi halálának szerinte — hiteles történetét: — A segesvári csata rémes éjszakáján vak szolgám jelentette nekem, hogy két huszár és egy honvédtiszt az istállóban keresett menedéket. Reggelre hozzák a hirt, hogy a tiszt meghalt. Mikor meg­láttam a honvédtiszt halott arcát, meg­döbbenéssel ismertem fel benne azt, akit azelőtt való nap itt Székelykereszturon láttam: Petőfi Sándort. Megijedtem, mert borzalmas napok voltak akkor. Nem mertem senkinek szólni. Vak szolgám­mal a kertben sirt ásottam és titokban eltemettettem. A sirt kjöriilültettem borostyánnal és akácfákkal. Gömöri Ferenc csak Lázár halála után hozta nyilvánosságra, mind­ezt. A lapban közölt helyszíni rajz alap­ján hamar megtaláltam Petőfi sír­ját. Az ásatásnál jelen voltak; Gálffy Kálmán főszolgabíró, Jakabházy Samu főbíró, Jakabházy Gábor főjegyző, Bá­lint Dánielné, Balogh Róza tanítónő’, [Azár Róza (a Lázár Márton leánya), Wild József órás, Farkas Gábor, jelen­leg medezéri tanító és még többen. A koponyát és csontokat dr. Székely/ László katonaorvos lefényképezte. A! csontokat a hatóság ott a helyszínén megőrzés végett tőlem átvette: 1 Másnap Sipos Sándor nyolcvanéves öregember hozzám jött s az éppen ná­lam lévő Szász Ferenc, akkor siménfalvi, jelenleg budapest- erzsébetvárosi áll, igazgató tanító jelenlétében a következő­ket mondta: — Igaza van uram! Azok a hamvak Petőfi hamvai. Én akkor, amikor Pető- íiék Kereszturra jöttek „futkosó hűtős“ voltam. Másnap lementünk a segesvári csatatérre s mikor a csata vége felé járt, mint annyi' sokan, kik életben marad­hattak, éti is menekültem. Jöttömben, Héjjasfalva előtt még láttam Petőfit, a kukoricásban egy szekérlajtorjához tá­maszkodva. Nemsokára jött két huszár, akik Petőfit külön - lovon közrefogva, hozták erre Keresztur felé. Hogy mi lett velük tovább, nem tudom. Szentül hi­szem, hogy bejöttek ők is Kereszturra éjnek idején. Ezután leírja Bálint Dániel, hogy 1902. október 25-én gyászpompával temették el Székelykereszturon a községházán őr­zött csontokat. Kolozsvár, szeptember 7­ZOKG0RÁT, Budapest, Kiráiy-utca 58. sz. Régi zongorák vétele, cserélés«, javítása, hangolása. ne vegyen, mig Reméayi első­rangú zongoráiéi énét meg otm látogatta PIÁM

Next

/
Thumbnails
Contents