Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

10

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

i. szám. 1903. 50. óvfoly

sikereit, csakhogy ezeknek is inkább lírai, mint igazán drámai tulajdonságaival. Mint azoknak a drámaíróinknak nagyobb része, a kik vele egy időben keresték a színpadi hatás babérjait, ő is romantikus színezetű verses vígjátékokat irt a görög klasszikái vagy egy képzeletalkotta regényes világból s szintén versekben irta komoly színműveit a magyar történetből, hazafias érzéssel, festői hatásra törekedve. Yígjátékai inkább a párbeszéd fordulatos elmóssógével, tragédiái inkább a páthosz erejével hatottak, mint a cselekmény biztos felépítésével s a jellemrajz igazságával, de pályáján e tekintetben is jelentékeny a haladás. Gyakran szerepelt a Nemzeti Színház játékrendjén s nem egyszer méltó feladatokat tűzött egy-egy alakjával legjobb színészeink és színésznőink elé. Több félsikere mellett néhány nagyobb sikert is mutat fel drámaírói pályája, annak bizonyságáúl, hogy munkálkodása e téren sem volt haszon nélkül való.

Az irodalmi életben fáradhatatlan tevékenységével tűnt ki, különösen mióta a Petőfi-Társa- ság alelnöke lett. Volt benne kezdeményezési szellem s a mit megkezdett, azért tudott lanka- dás nélkül, az akadályok ellenére is küzdeni. Ő rendezte Petőfi halála ötvenedik évfordulójának országos hatású ünnepét, ő vetette fel a Petőfi-ház eszméjét s buzgólkodott a Petőfi- ereklyék összegyűjtése érdekében is.

1851 május 24-én született Erdődön, a mely helyet Petőfinek Szendrey Julia iránti szerelme s több itt irt költeménye tett az irodalomban emlékezetessé. Bartók, kinek atyja ügyvéd volt, Nagybányán, Szatmárt és Máramaros-Szigeten végezte iskolai tanulmányait, az utóbbi helyen Arany János barátjának, Szilágyi Istvánnak vezetése alatt. írói becsvágygyal eltelve jött jogot tanulni a budapesti egyetemre s itt nem sokára Jókai «Üstökös»-ének rendes munkatársa, majd szerkesztésének vezetője lett. Tóth Kálmán «Bolond Miská»-játis szerkesztette két évig. Később maga alapított élczlapot: 1878-ban megindította a «Bolond Istók»-ot, melyet haláláig szerkesztett. Mint politikai szatirili és élczlapszerkesztő, mindig ellenzéki ßz ben működött. E térről Faló első v «Őrtüzek» ^j877

fel. Ünnepi szónoklataival, melyeket a Petőfi- Társaság kösgyűlésein, irodalmi ünnepélyeken tartott, gyakran ért el nagyobb hatást. Költő carátja, Endrődi Sándor meleg hangú emlékezést irt róla, melyet fentebb közlünk.

. Halálával tartalmas, érdekes és tevékeny egyéniség múlt ki irodalmi életünkből. A kellő összhang hiánya miatt kétségkívül értékes adományait nem érvényesíthette teljes erejükben. Érezte ezt maga is s betegsége alatt mondta egy látogatójának: «Szerettem volna egy ekenyommal mélyebben szántani az irodalom földjén.» Az a mező azonban, melyet oly korán félbeszakadt munkásságával felszántott, nem egy virágával őrzi emlékét.

A PETŐFI-TÁRSASÁG DJ TAGJ.

BARTÓK LAJOS KÖLTEMÉNYEIBŐL.

tttT^oíI Tt ____

j

elentek meg. Nem sokára azonban aTEpmolyabb műfajok mezejét kereste fel; egymás után je lentek meg lyrai kötetei és drámái; különösei? a nyolczvanas években fejtett ki nagy tevékenységet.

1881-ben «Költemények» czímmel adott ki verskötetet, vegyesen szerelmi, hazafias, természetfestő költeményeket. Ezt követte az «Újabb költemények» kötete (1883) s két teljesen a természetnek szentelt, a Kárpátok regényes erdeit, hatalmas hegyeit és szép völgyeit lyrai reflexiókkal rajzoló könyve, melyekben szellemének legértékesebb adományait tette le: a «Kárpáti emlékek» (1885) és az «Erdőzúgás». Egy kötet elbeszélő költeményt «Téli regék» czimmel adott ki; legutolsó verskötete a múlt évben jelent meg «Bemény-emlékez et» czimmel.

Lírai munkásságával egy időre esik drámaírói fejlődése is. Első vígjátékát, az «A legszebb» czíműt 1879-ben adták a Nemzeti Színházban. A verses darab, bár magán viselte a színpadi kezdő bélyegét, figyelmet keltett drámai tehetsége iránt s a hozzá fűzött várakozások nagy részét későbbi művei igazolták is. Darabjai: «Kendi Margit» (1884), «A méhek» czímű vígjáték (1889), «Erzsébet királyné» (1892) megállották helyüket a színpadon, egy pedig közülök, a «Thurán Anna», melyet az Akadémia is kitüntetett a Póczely-jutalommal, tartós sikert aratott s a Nemzeti Színháznak most is műsorán van. Legutolsó darabjában, a «János király »-ban, melyet a nyáron irt, a Mohács utáni kort rajzolja. A Nemzeti Színház érdekében mint a drámabiráló bizottság tagja is működött.

Bégebb idő óta tagja volt a Petőfi- és a Kis- faludy-Társaságnak. Az előbbinek, mint sok éven át alelnöke, fáradhatatlan buzgalommal igyekezett ügyeit előmozdítani. Még élete utolsó napjaiban, halálos betegen is érdeklődött a Petőfi-Társaság ügyei iránt, melyekkel úgyszólván azonosította magát. Á

A szónoki képességnek sem volt i híjával; egyidőben a kópviselőbáznak is tagja volt, a hol különösen művészeti kérdésekben szólalt

AJTÉL DÜHÖNG . . .

A tél dühöng á zord Kárpátokon, Hófergeteg tánczol a hegyfokon.

Fehér egen a téli madaraknak Gyász-sergei felhőként kavarognak Temetve a nyár emlékezetét.

Az éj világos, a nappal setét.

Bilineses karral a fenyves csörömpöl. Küzködve ég felé a hóözönből.

Némultan áll a megzüllött patak,

A völgy szellői elhallgatt-anak. Tündértavak leánya kék üveggel ^Fedett laka mélyébe rejtezett el.

Mint sírkövek, merednek rémítőn,

És tévelyegve szigorú, kietlen Birodalmában, szól ős Tátra-szellem :

«Viszonláiásra jöszte, jó barát! Elátkozott országom vár reád.

Itt fejedet zöld lombu nyár födözte, Temetkezésre jöszte ifjú, jöszte !

Ah, nefelejtsem, ibolyám oda,

Bokrétát Á-ni k^újefc^^^rívada!

AoUgyvl1jjJ^bérczi rózsám, adózám!

X

...^Mant;

: álma!

] nyár visszatér, ged már a tél! kiszárny a 1

agerel* jp^|jim>l.

Csak a reménység, mely továobfakad, Miként a repkény a mély hó alatt,

S csupán az emlék tanúsít hűséget,

Mint hű szine a fenyvek levelének.

Jőj! a zöld fenyves hű szerelmesed, Örök díszben vár, hogy fölkeresed,

S ha bús teled közötte ad nyugalmat: Zúgása lágy tavaszdalokkal altat I»

V

kgbuüz BOBDAL.

1(1650.)),

Villog' tüze, gyöngye_Tokajnak,

Tölts, lányka, vigadjon a nyalka kurucz ! Lángol szemed, ég piros ajkad.

Búsult daliát felüdítni te tudsz.

Bajta! Bajta 1 töröksíp hivogat, Tánczoltasd meg kedves galambodat 1 Szikrát üt a szemben, az ajkon a bor, Szívedben a hő szerelem tüze forr 1

Szikrázik h tűz a kupában,

Vulkánja Tokajnak a borba’ lobog, Lelket tüzel a katonában,

Pel, fel, hadi tánczra, erős kuruczok ! Bajta! Bajta 1 töröksíp hivogat, Tánczoltasd meg fényhTaczélódat! Szikrát üt a szemben, a kardon a bor, Szívedben a harcz lobogó tüze forr!

Pel, tánczra, pohárra, csatára! Sarkantyuz a bor, szerelem, diadal! Lány karjaiból paripára,

Hajrá, a labanczra, a ki magyar ! Bajta 1 Bajta I töröksíp hivogat, Tánczoltasd meg kedves labanczodat! Szikrát üt a szemben, a kardon a bor, Szívedben a győzödelem tüze forr 1

A Petőfi-Társaság deczember 28-ikán tart közgyűlésében bárom ríj tagot választott, lírai költőt s egy beszély- és regényírót. Mi a hárman régóta tevékeny munkásai az iroc lomnak.

Szávay Gyula kapta a bárom megválasztó1 közül a legtöbb szavazatot. 1861-ben születő Zentán; a középiskolát Szegeden, a jogot akkor még fennállott győri jogakadémián vé gezte. Győrben telepedett le, mint lapszer kesztő. «Garaboncziás Diák» czímmel élczlapo szerkesztett és megalapította a «Győri Hírlap» czímű napilapot. Elénk tevékenységet fejtett ki Győr város közéletében; egy ideig a várcp alkapitánya, később pedig a kereskedelmi és iparkamara titkára volt. Ez utóbbrininőségó- ben néhány év előtt hosszabb amerikai tanulmányútat tett, melyről nagyobb munkában számolt be. E mellett mint költő is termékeny, több kötet verse jelent meg, nagyobbára lírai költemények, dalok, hazafias versek. Több műkedvelői előadásokra alkalmas kis verses színművet irt, melyeket gyakran s tetszéssel adnak országszerte a műkedvelők. Elnöke a vidéki hírlapírók országos szövetségének. Jelenleg a debreczeni kereskedelmi és iparkamara titkára.

Kabos Ede, a második új tag. 1864-ben született Nagy-Károlyban. A budapesti egyetemen modern filológiai tanulmányokkal foglalkozott s a tanári pályára készült, de hírlapíróvá lett. Jelenleg a «Budapesti Napló» munkatársa. Első beszély-kötete, melylyel a realista irány hívének mutatta be magát, «Elzüllöttek» czímmel jelent meg 1885-ben; azóta több kötet beszélyt s néhány regényt adott ki. Három darabját elő dták a Nemzeti Színházban.

Zempléni (családi nevén Imrey) Árpád a Petőfi-Társaság harmadik új tagja. 1865-ben született Tállyán s a sárospataki ősi kollégium tanítványa volt. 1891-ben adta ki «Költemények» czímen első kötetét; azóta még két kötet brai verset s egy «Dido» czímű lírai verses regényt adott ki. Költeményei brai szépség^’’ kel a közönség előtt is tetszést keltettek s t kiadásban forognak közkeze^. A^yjlahi Wes Tényi-szobor leleplezésére irt Xjdája, njel lapunkból ismer a közönség, a Risfaludy-Tár- saság pályadíját nyerte el. Egy kötet elbeszélést is adott ki, jobbára a magyar népéletből vett- tárgyúakat, nemkülönben irodalmi és társadalmi czikkeket is irt a lapokba. Újabban számos sikerűit műfordításával keltett figyelmet ; főleg újabbkori olasz és franczia költőket fordít sikerrel.

YILAGITO MIKEOBAK.

Sokáig nem tudták elfogadható magyarázatát adni annak, hogy a tenger némely helyein olykorolykor csodálatos módon fénylik, mintha csak milliónyi lámpa ragyogna hullámai fölött, most azonban már a tudomány kétségtelenül kiderítette, hogy ezt a rejtélyes világosságot apró tengeri állatkák, főkép pedig a parányi mikrobák okozzák, melyek olyanféle fényt lövelnek testükből, csakhogy sokkal erősebbet, mint a mi szent János-bogaraink.

Ezekkel a világító mikrobákkal különösen behatóan Dubois Bafael franczia természettudós foglalkozik, a ki egyszersmint arra nézve is kísérleteket tett, hogy nem lehetne-e ezen mikrobák fényét világításra felhasználni ?

Azt ugyan, legalább eddig, nem sikerűit neki elérni, hogy a mikrobák fénye a gyakorlati életben is használható legyen s versenyre kelhetne a petróleummal, gázzal, vagy v llamossággal, hanem ki-, sérleteinek eredménye mégis meglepő s ne:<n kis mértékben felkeltette az érdeklődést.

Szerkesztett többek közt egy lámpát, mely t^sz^ tán a mikrobák világításával oly erős fényt áraszt, hogy mellette a betűk is könnyen olvashatók; a mint az egyik képünkről látható, hol a rlukroba- lámpa alá épen Dubois egyik munkája van téve, melyben ide vonatkozó kutatásait tárgyalja. A könyv, czímlapjának betűi, valamint a tudós tintatartója és irótolla jól láthatók.

A lámpa különben egy lapos üvegedényből áll, mely egy fémállványra van erősítve, oldalt, valamint felülről pedig csővel van ellátva, mindkét cső vattával van elzárva, de úgy, hogy azért a levegő mégis közlekedhessék rajtuk át. Ha azt akarják, hogy a lámpa világítson, akkor az oldal-csőre egy edényt erősítnek, mely mikrobákkal telt olyan tápanyaggal van megtöltve, a melyen e parányi teremtmények megélhetnek. Most egy kaucsuk-körte

Á

s'

A