Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
/ Vasárnap, 1926 december 5. NEMZETI ÚJSÁG Claude Farrére Budapesten „A magyar népet szeretem és becsülöm I“ — Pierre Benoit-val együtt egy Dumas-regény befejezésén dolgozik — Rövid idő múlva két másik nagy munkája jelenik meg — Nem ir több exotikus regényt és nem adna választójogot a nőknek, mert „a nők annyit értenek a politikához, mint a gyermekek“ A nagy francia iró nyilatkozik a Nemzeti Újságnak (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Claude Farrére iró nxa délután Budapestre érkezett: az újdonsült Fen Club rövid időn helül immár harmadszor vonulhatott ki B külföldi urodalom egv-egy reprezentál)« egyéniségének fogadására. A mostan1 vendég Claude Farrére egymaga .majd annyit utazott életében, mint Jules .Verne kalandos regényeinek hősei együttvéve. Úti élményei és impressziói adják Claude Farrére legnépszerűbb regényeinek a keretet, sőt sokszor a tartalmat is; és így azt lehetne mondani, hogy ő egész otthon ülő nemzete helyett utazott, mert a francia polgár kényelmes ka ross zekében, mint egy nagy színes riportból, ismerte meg Pierre Loti és Claude Farrére .regényeiből az egész világot. Most végre eljött hozzánk is a világot- jjárí nagy iró. A keleti pályaudvaron fogadására egybegyűltek: a francia követség tagjai, a főváros képviseletében Lobma ver Jenő tanácsnok, a Pen Club, élén jKeltái Jenővel, Germanus Gyük egyetemi tanárral és Radt Antallal, végül pedig néhány kiváncsi hölgy a „nyájas olvasók" nagy táborából. Lobmayer Jenő tanácsnok, Germanus professzor és Huszka Jenő, a Zeneszerzők Egyesületének elnöke üdvözölték Farréret, aki mindenkivel barátságosan ^kezet szőrit ott, az egyik szónokot, aki őt exoellenaiádnak szólította, udvariasan visszahagy elmes urazta, galambtürelemmel kiállta a filmoperatőrök ostromát és — miután egy rövid kis beszédben kiemelte, hogy kora gyermeksége óta szereti és becsüli a magyar népet — elrobogott a Gellért- szállóba. Itt fogadta a Nemzeti Újság munkatársát. Amint végigmegy a hotel halijában, önkéntelenül és ellenálhatatlanul magára .vonja mindenkinek a tekintetét. Az ótes- iamentumi próféták lehettek ilyenek. Vállal kimagaslik a tömegből, alakja szinte monumentális. Hófehér selymes szakálla és haja csak erősíti barna piros arcának egészséges színét és sötét szemeinek meleg ragyogását. A franciának .veleszületett élénkségével beszél, mindig egészen beleveti magát a mondanivalójába, a hangja néha kedvesen elvékonyo- dik. felszökik a magasba, valami enyhe jóindulatú gúnyolódással. Beszélgetésünk kezdetén rögtön elmondja, hogy első üdvözlő szavait nem az .udvariasság, hanem az igazság diktálta. Az a legendás dicsőség, amely a magyar népet a Szabadságharc után övezte, meg ragadta romantikus gyermekleikét. Amikor az egész világ szimpátiája és érdeklődése Magyarország felé fordult, az ő gyermeki fantáziájában az, igazságtalanul elnyoyiottak és a hősiesen bátrak szimbóluma lett a magyar nemzet. A múltból könnyen a jelenre terelődik a szó. Claude Farrére ezeket mondja: — Miután Magyarországgal szemben az ig az s ág tálán súg csak, növekedett, a szimpátiám nem csökkent. Kelet-Európába)] nemzetiségeken alapuló, igazságos territoriális határokat szabni egyenlő a lehetetlenséggel. Annyira egymásba ékelődtek, összekeveredtek itt a nemzetek, hogy bármiféle határmegái lapi tás egyiknek vagy másiknak a rovására menne. Épen ezért másképen kell ezen segíteni; fogvi- csorgatás helyett barátságos mosolygás, ellenségeskedés helyett megértő közeledés kellene. A régiek okosabbak voltak. Minden békeszerződésüket úgy szövegezték. hegy a két ellenséges ország és uralkodó között helyreállítják a békét és a barátságot. Béke és barátság. Ma és a jövőben Európán csak ez segíthet. Különben Claude Farrére bízik Franciaország és Németország igazi kiengesz- telődésében, sőt a messzi jövő távolában még az Európai Egyesült Államokat is reméli. Európa rákfenéjének az általános választójogot és az általános hadkötelezettséget tartja. így beszél: — Ha a nőknek választójogot adnak, akkor adjanak a gyerekeknek is. Mind a ketten egyformán, értenek a politikához. A tömeg még a vezéreit sem tudja jól megválasztani és előnyösebb részére, ha nem választó. A másik kérdésben meg ezt mondja: „Csak a hivatásos, a professzionista katonának lenne szabad harcolnia, mert ez nem gyűlöl. A csata után nem haragszik többé ellenfelére. A háborúk után való gyűlölködéseket pedig be kell szüntetni." Eltérítjük a mestert a politikától, kérjük, beszéljen készülő müveiről. — Tavasszal jelenik majd meg egy mesegyűjteményem. Legnagyobbrészt fantasztikus történetek lesznek. Azonkívül Pierre Benoitval irok együtt egy regényt. Még pedig egy olyan regényt, amelyet jóval előttünk kezdett el valaki, de nem fejezett be. Ez a valaki nem volt más, mint az idősebb Dumas. Benoit meg én. mi ketten régi jó barátok és cimbo,rák, most írói kedvtelésből rekonstruál- <juk az egészet. Történeti regény lesz, a Anno: „Francia feltámadás“. Érdekes ————————a—ai Kincs sondíii n Karácsonyi alfindéltra, meri 10.000 lámpáválepjük meg a magyar nagyközönséget! Az Aladdin petróleum izzófényiámpa felUlmulha- tatlan szerkezetben, fényerőben, anyaamegiakaritás- ban, kezelésének egyszerűségében, tüzbiztonsigban, kiállításban és megbízhaióságban. Az egyedüli lámpa, melynek aibátlan m U ■ ödésé^rt a gyár Öt évi szavatosságot váltat. Páratlan alir dákozási akciókról azonnal kér je Ssérisienf esiiifi iügysnes ismertetőnket. Aladdin Kereskedem! SÍ Budapest, IV , Molnár-utca 23 b. wwaBaanMfa i w»i < mrnmBfammmmma együtt dolgozni, ez az első kettesben irt nagyobblélegzetü munkám. De ez csak szórakozás, pihenés. Igazán komoly feladat két, önálló regényem. Az egyiknek témája ÍB év óta érlelődik bennem. Ez egy szociálpolitikai és pszichológiai regény lesz. Problémája az ember magánéletének és benső érzéseinek konfliktusa az emberiség nagyobb rétegének szolgálatába állított munkájával és meggyőzö- d lsével. A másik regényem tisztára pszichológiai természetű lesz. Azt hiszem, nem fogok többé exotikus regényeket Írni. Ma már a háború és modern élet folytán felvetett szociális és pszichológiai kérdések Izgatnak csak. A mai Írónak egyszerűen kötelessége, hogy ezekkel foglalkozzék. Itteni felolvasásáról Claude Farrére azt mondja, hogy majd a pódiumon tudjuk meg, mit fog mondani. Sohasem készül előre előadásaira, mert az élő szó megkívánja; hogy a pillanatnyi ötlet formálja, A nagy iró most feláll és mind- annyiunktól egy-egy kedves mondat és bók kíséretében búcsúzik. Hófehér feje gyorsan tűnik el a bámuló tekintetek sorfala között. V. M. mHiszek a magyar nép feltámadásában !“ Claude Farrére beszéde a székes öváros díszvacsoráján— Viharosan ünnepelték a nagy magyarbarát írót Claude Farrere, a kiváló francia iró tiszteletére Budapest székesfőváros tanácsa szombat este vacsorát adott a Szent Gellért Szálló különtermében. A délszaki növényekkel díszített csarnokban előkelő díszes közönség várta a külföldi vendéget. A meghívottak közül megjelentek ifj. Wlassics Gyula dr. báró a kultuszminiszter képviseletében, Pékár Gyula volt miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár, Lobmayer Jepő tanácsnok és Baransky Gyula kormányfőtanácsos a főváros képviseletében, Gueyraud francia ügyvivő, Vregille francia főkonzul. Zi- lahy Dezső, az idegenforgalmi hivatal igazgatója, Radó Antal a Pen Klub elnöksége részéről. Heltai Jenő, Tolnai/ Ákos, Láng Zsigmond és még számosán a főváros és közélet előkelőségei közül. A vendéget elsőnek a kultuszminiszter nevében Wlassics Gyula báró, majd a főváros tanácsa részéről Lobmayer Jenő ——' HMHMUMBMI !■ IH H Wl —f « keserves tekintettel voltak o i mellett, sem félt a megházasodástól,
