Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
á NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1929 dece-rebeéx. tanácsnok üdvözölte az előcsarnokban, Ugyancsak ő köszöntötte elsőnek a vacsora után Claude Farreret, utána pedig ifj. Wlassies Gyula báró mondott választékos szép felköszöntőt. Pékár Gyula történelmi visszapillantásban méltatta a francia—magyar vonatkozásokat, üdvözölte a nagy francia nemzet kiváló költőjét és rámutatott arra, hogy a francia és a magyar szellem évszázadok óta számos közös kapcsolatban van egymással. Ezután általános figyelem mellett Claude Farrere válaszolt az üdvözlésekre. — Nem vagyok politikus — mondotta de azt hiszem, hogy a Népszövetség azt az üdvös célt szolgálja, hogy a nemzetek legalább tudomást szerezzenek egymás földrajzi helyzetéről. Magyarország egyébként neon ismeretlen előttem, mert ezt a nemzetet, amelynek fővárosa ma ilyen kitüntető és díszes fogadtatásban részesített, egy nagy és világhírű francia író, Jules Verne művéből ismerem- A Sándor Mátyás eimü regény volt az, amelynek révén megismertem a magyar nemzetet, amely meggyőződésem szerint nem lehet és nem is maradhat idegen a francia nemzet számára, A sors kegyetlen megpróbáltatásokkal sújtotta ezt a szerencsétlen nemzetet, de én azt hiszem, hogy a büszkén és becsülettel kiontott vér nem ömlött hiába. Azok az áldozatok, amelyeket Magyarország ezer esztendőn keresztül a nyugati kultúra érdekében hozott. Ízeli, hogy megérdemelt gazdag gyümölcsöket teremjenek a jövőben, Hiszek a magyar nép feltámadásában! Joggal hiszek benne, mert végigküzdöttem a háborút és megtanultam, megismertem azt, milyen szörnyű és végzetes csapásokat kellett elviselni ölt az európai államoknak. Ma békebarát vagyok, de nem pacifista és meggyőződésem, hogy semmi sem örökkévaló, csak, az igazság. Arra a nemzeti szellemre ürítem poharamat, amelyet a magyar és francia nemzet egyaránt m egtestes i lenek. A nagy költő Mikes éljenzéssel fogadott beszéde után a meghívott előkelő közönség a legjobb hangulatban még sokáig maradt együtt Claude Farrére-t vasárnap Bethlen István grófné látja vendégül Claude f'arrére, a kitűnő francia író, akit a főváros a. maga vendégének tekint, vasárnap délelőtt a francia követséget látogatja tpeg, délben Bethlen Istvánná grófné látja vendégül dojcuuerre. este pedig, felolvasása után a Pen Club ós a Színpadi írók Egyesülete rendez á tiszteletére a Fészek Klubban np.gy vacsorák — Igen, gyermekem, érthető a dolog. Az Örep-eVot. Vit-í-g! r> 1 — -, 1-, Nemzeti alap a magyar Hiúság megmentésére Irta : Hehler Antal, egyetemi prote&asc.ar séges szervezethez való asszimilálódás utján ktszütheLnek uj hivatásukra, tta sikerűi ne is hamarosan egy uj középosztályt talpraállítani, az a régi középosztály szerepét a nemzet életében nem tudná betölteni. A nemzeti történelmi öntudat folytonossága vele megszakadna. Éppen ezért a legmagasabb nemzeti és államérdek parancsa, hogy ne nézzük tétlenül a középosztálynak a következő generációban katasztróialissú váló lezül- iásét. Ne csodákat várjunk, hanem fogjunk, össze és cselekedjünk: mentsük át a magyar jövő cselekvésre hivatott éle (energiáit a jelen ingováuyain, mentsük meg a magyar ifjúságot! Mentsük meg azt az ifjúságot, melyben acélos élnlakarás halálos elszántsággal kötött vérszövetséget, mely a mindennapi megélhetés gondjaitól elgyötrötten is megőrizte nemzeti esz- ményaitónak tisztaságát, mely leikét a külső és belső fegyelemre nevelő tikáraikul túra iskolájában edssvé készül jövendő hivatására. Ebben az ifjúságban sokkal több a férfias önérzet és a lelki szemérem, semhogy panaszkodnék, dacos, szófián büszkeséggel járja mindegyik a maga életének szomorú kálváriáját. Cs®k akinek megadatott, hogy ennek a mai ifjúságnak az életébe bepillanthasson, csak az tudja, hogy egy-egy sivár, füttetien diákszoba lakójának lelkében a lemondásnak és válogatást nem ismerő munka- készségnek minő heroiasmusa lakozik! Van sok, aki a legalantasabb fizikai munkát is elvállalja, csak bogy a maga tandíját és szigorlati költségeit előteremthesse itt rábízott kis öccsénck másnapi betevő falatjáról gondoskodhassék. S bányán vannak, akik lé]viz idején este a könyvek mellől fölkelve éjszaka havat lapátolnak Már Aristoteles megírta Politikájában, hogy legszilárdabb az állami élet s ieg- maradaudóbb ennek rendje, ha erős középosztályra támaszkodik. Ez az osztály az ellentétes oszíályórdekek kiegyenlítésére hívatva biztosítja az állami rend állandóságát és képviseli a forradalmi hajlandóságú szélsőségekkel szemben a nemzeti ,kouzervati vizniust. Ami a középosztályt erre a nagyfontosságu hivatására képessé teszi, az nem anyagi ereje, hanem lelkisége, mely generációkon át egybeforrott a nemzet sorsával s amelynek egész rugószerkezetét nem az osztályon tudat. hanem a nemzeti történelmi öntudat mozgatja. Ez a nemzettel való sorsközösség utján lassanként boidogzett és megacéíosodott nemzeti, történelmi öntudat buzi csak képessé a középosztályt arra. hogy az államrend köretén belül hivatásának megfelelhessen. Ha a közép- osztály megrázkódtatások következtében anyagi létalapjaiban megrendülve pusztulásnak indul, úgy ez nemcsak vagyonértékének romlását, hanem a nemzetegyé- ruiseg lelki katasztrófáját jelenti. A nemzett«;] való sorsközösség utján edzett lelkiség nemzé-tfentartó és irányitó értékeinek kihamvadáóa azáltal válik végzetessé, ^ hogy azokat máról-holnapra újakkal pótolni akarni: lehetetlen vállalkozás. A középosztály kifejlődése lassú, hosszadalmas folyamat. Mert ne feledjük el. hogy a középosztály kereteibe való külső Muleszkedtesel, a ezedlemi ós anyagi emelkedéssel az átalakulás csak megindult, A középosztály nemzetethikai biva- tottságu lelkiségének a kifejlődését csak évtizedek, generációk nemzeti élettel üsz- szoíorrott munkássága hozhatja meg. A középosztály értékét a nemzeti állam szerkezetében nem az értelmi és anyag', hanem a Mkj színvonal adja meg, az a múltba gyökerező és jövőbe látó történelmi nemzeti Öntudat, mély mint a bányák érce lassan képződik s amelyet Platon szavaival a nemzeti lélek aranytar- t-almáuak nevezhetünk. A középosztály problémája tehát mindenkor nem osztálykérdés, hanem nemzeti probléma s annak válsága egyben a nemzeti lélek válságát jelenti. Ilyen szemszögből kell megítélni a magyar közép- osztály mai szomorú helyzetét, azt a szánalmas. keserű küzködéssel tele lerongyo- Iódásí, mely a benne felhalmozott telki energiákat lássa írként felőrli. Aki a mai egyctV-.ini és főiskolai ifjúságnak ezernyi nélkülözésekkel tele. gondterhes éleiét közelről látja, annak a lelke megtelik mélységes aggodalommal, mert félő, hogy az életküzdelem szennyes árjában aMipeTüi az a norázedék, mely egyedül hivatott és képes arra, hogy az apák legszentebb örökségét.: a nemzeti, történelmi öntudatot átvegye és továbbfejlessze. Nagyon helyes az a törekvés, moly a gazdaságilag összeroppant régi középosztályt a gazda társadalom hói való fölemelkedés és föjssivódás utján akarja nj erőhöz juttatni. De ez a felszívódás csak akkor lehet a nemzeti lét uj erőforrásává, ha a fölkerült vándor»ejtek egy erős ős egészvértanú. Panaszkodott rám, még sirt is. . -I síén ovi ,1 ». Jo'oo» ’ vagy kemencét tütenek. És eoditsem-e azokat, akik a nyugatmagyarországi harcokban elsőkként siettek a zászlók alá, azután pedig hazatérve diplomával a kezükben eveken át ették a csalódások cs a bizonytalanság keserű kenyerét, anélkül, hogy lelkileg csak egy pillanatra is mágián torodtak volna? A magyar ifjúság szeretetótől és a beléje vetett szilárd hitemtől vezérelve, a magyar jövővel szemben érzett felelősségem tudatában szeretném ma ojakíált amj a magyar társadalomnak: ütött az utolsó óra, segítsetek! Olyan feladat ez, amelyet a maga egészében az állam neon vállalhat és nem is képes megöldaaii, Azoknak a kezdeményezéseknek pedig, melyek eddig főként megértő nőezivek résrzéről a lárea- dáIo.ni<báu ' megindultak, nem volt mag a gyökeres orvosláshoz szükséges átfogó és átütő ereje. A sajtó és a propaganda minden eszközével „belé kell vinni a köztudatba, hogy a jövő nemzedék megmentése míi az írott, törvényeik parancsainál is szentebb állampolgári kötelesség, s meg kell értetni azt is, hogy a segítés módja egyszerű és senkitől som kivan erőit meghal «adó áldozatot. Ha akad ebben az országban -r és nem todom hinni, hogy ne akadjon! — csak százezer olyan férfi és no, aki napi, egyezer kororumyi. önkéntes adó terhét a magyar jövő érdekében hajlandó magára vállalni, úgy a „Nemzeti alap“ címen a postatakarékpénztárnál megnyh tr.tt f ol, mn?á:mlá;tt két- * ' Az emigránsok a] ftominuiitsia-sgitacióla Czlbor István a Hüllőidről Iráníjdoff nagu huaiamnisiopropogondo endorse volt (A Nemzeti TJjsóg tudósítójától.) Beszámoltunk már arról, hogy a főkapitányság politikai nyomozó osztálya hosszú megfigyelés után letartóztatta Czlbor István veszedelmes kommunistát, aki Budapesten nagyarányú konx- muuistapropagaudát akart megindítani ós élénk összeköttetést tartott fenn a külföldi emigráns, bolsevista és anarchista körökkel. Betényi Imre dr. főkapitényhelyettes. az állanxreudőreég politikai nyomozóosztálj-ánalk vezetője már október elején kapott bizalmas értesítést arról, hogy a /communisták világ- szervezetei a magyarországi uj proletárdácfalura előkészítése végett néhány kommunistát Budapestre küld, Betényi Imre dr. a megbízható értesítésre nyomban megtette a szükséges Intézkedéseket és azt az utasítást adta a ujomozóközegóknek hogy a külföldről hazaérkező omigrdusokat állandó megfigyelés alatt tartsák. \rtpiny nappal az utaöitás kiadása után Indoklására jutott a rendőrségnek, hogy elsőnek Czlbor István rendkívül veszedelmes kommunista agitátor Budapestre érkezett és Gon da, János álnéven bérelt hónaposszobát a Ver- sony-utcában. CziborróJ csakhamar kiderítette a rendőrség, hegy a gyilkosságot kivéve a büntetőtör vény könyvben foglalt, összes bűn- cselekményeket elkövette. (kibor Gonda János névre szoeiáldemokTíi'.a párti szakszervezeti igazolványt szerzett magárak s ennek segítségével végezte földalatti aki! a mim!; áj á t. Három pappal ezelőtt Setényi Imre dr, fő- kapitány helyettes elérkezettnek látta az időt, hogy az agitátor további működését njogaka- dályozza és kiadta a parancsot, hogy állítsák elő Czibort, akit a detektívek Verseny-utcai lakásából vittek a főkapitányságra. Kihal lg- tá?n három papon ker.-sztül tartott s az első napokban Czlbor őszintén be is vallott mindent, Szombaton délelőtt fejezték be Czlbor István kihallgatását, amikor ez,- úgy látszik, megbánta őszinte vallomását, mórt egyszerre csak Hetényi Imre dr. föl«'» fordult és halk bang-q» a következőket mondta: g-r Xféitóságos aram, vezekelni jöttem haza Magyarországba, hátat fordítottam a koinmu- alamusnak, meg utáltam az anarchizmust és békés polgára akarok lenni az országnak, amelyben élek. 'pennészetesen nem. ért semmi célt, mert Hetényi Imre dr. kihirdette előtte az előzetes letartóztatásról szóló végzést. A kommunista a«gitáttmt. nyomban át is adták a bűnügyi hatóságoknak. A speciális célú értékesítő SegiiseieK!
