Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

»MBÄJU“ ---­l engyel sajtó ellenséges érzelmekkel fogadta a csész&rtalálkozást, az oroszfaló magyar lapok pe­dig aggodalmukat fejezték ki, hogy az autokratikus Oroszország közeledése Ausztria Magyarországhoz a magyar liberalizmusnak Í3 vesztére lesz.“ A magyar sajtó ez aggodalmát a varsói kor- mánylap teljesen alaptalannak jelenti ki. Szintoiy nyugodtak lehetnek a franciák is, mert Skiernievicében mit sem határoztak, a mi Franciaország ellen irányulna; sőt az ott hozott elhatározások meg hagyják erősíteni azt a politikai kombinációt, mely felé Franciaország miad jobban gravilál. Ahárom birodalom közeledése Franciaország jelen viszonyai mel­lett csak jó eredményekkel járhat a köztársaságra nézve. Egészen másképen áll a dolog — véli a var-ói újság — Angliát illetőleg, hiába mondják az fcKgol lapok, hogy Anglia nem fél a találkozás kö­vetkezményeitől. Hiszen felni végre nincs is ok, mert Anglia ellen mit sem tervezsek, de az csak természetes, hogy a hatalmak uj csoporto­sulása mellett nehezebb lesz Angliá­nak Egyiptom eleskamotálását foly­tatni. Végül még kijelenti, a Varsavskij Dnevnik, hogy a találkozás nem a cár kezdeményezésére történt, mit már az is bizonyít, hogy a fiatal orosz uralkodót sokkal idősebb m o- narchák orosz földön keresték föl. Az összejövetel orosz földön tör­tént — végzi a cikk — nemcsak Ferenc József, de az agg Vilmos császárié uralkodónk vendége volt. Ez a tény nem is igényel kommen­tárt. ügy tekintjük, mint politikánk neve­zetes vívmányát (krupcyj uspeeh), mint egy békés vívmányt, mely a külső hatalom és kül­ső fény uj aerájának képezi biztosítékát s melynek következményei ma még beláthaflanok. De legyenek bárminők a skiernievicei találko­zás politikai következményei, meg vagyunk győződve, hogy reánk nézve a békés fejlődés és külső hata­lom uj aeráját jelentik, melyet uralkodónkba vetelt határtalan bhalommal és azon reménynyel kezdünk lássál, mit a sziklaóriások határolnak, hol a nagy természet otthon van saját szentélyében, — szebb helyet nem találhatnak azok, a kik szeretnek. Eljött a kerület uj képviselője, a kis Pulszky, a Károly, a nagy művész politikus, nem rettegve saját választóinak „alkotmányos igényeitől“ sem s így mindjárt a választás után, — csakhogy nemi őül oldalán volt Márkus Emma, bizonyosan a legünnepeltebb képviselőnő. Itt volt Lendvayné issaz örök ifjú Pauli Rickhard és Bercsényi a nagy szónok. És most már befejeztetett a magyar szellem hódí­tása Poprádonés ez gyakorolta itt a hegemóniát. Este, mikor Pauli a zongorához ült és játszta, sőt — a mit normális viszonyok közt operisfa nem tesz — önként énekelte hozzá a magyar nótát: Nádaynét táncba repí­tették s az idegennek, a ki nem tudta a csár­dást, ugrált a lelke, a mikor elnézte. • * * * Az országgyűlés, törvényeivel sokat tehet a magyarosításért; de a miniszternél is többet egy szolgabiró, ha járásában tud módjával bánni a nemzetiségekkel és akar. Csska király jön? nem a szolgabiró? mondá az ado­mabeli cigány ; s hogy a szo'gabirói jus divi­num nem adoma a néppel szemben: mutatja befolyásuk a választásokon. De volt alkalmunk gyönyörködni benne, mily sikerre vezet a n ő i hatalom : Munkácson felül, Hársfáivá körül az egész határ rusznyák gyermekeit magyarrá ne­velte a szolgabiró neje, községi iskoláikat tá­mogatva, őket serkentve és istápolva. íme egy gyakorlati példa ezer közül: a földhöz ragadt 1 « i i i 1 1 é c n a s: u F 1 t< h s: n s 1< 8 8 2 j I t ] 1 1 w ---­--J >-■ J-X U OlVBUUJVnui szám ú közönség látogatja, jeléül, hogy meg vannak szegény orosz anya elküldené fiacskáját az is­kolába, de a kis rusznyáknak — mint a keleti rege boldog emberének — még csak egy in- gecskéje sincs testén ; vesz neki egész jó ruhát a szo'gabiróné, kitelik egyetlen forintból, s most már büszkén megy a fiúcska tanulni, — ma­gyarnak. Elismerés a derék magyar nő, B u- z á t h n é urhöígy nevének. A nők között is legtöbbet várhatna a haza e részben művésznőin ktől. Nem csak a színpadon: magán körűkben s ismerő­seik, tisztelőik, bámulóik nagy száma előtt is mutassák meg művészetüket! Hódítsanak az életben is a magyarságot k, sz nekik könnyű, s a mi babért ez által érdemelnek ki: nem hervadóbb a színpad dicsőségénél. * * * Nádayné időközben — talán, hogy még több ideje legyen itt magyarositó vendég- szereplésére — két hétlel meghosszabbittatni kívánta szünidejét, ezt az igazgatóság megta­gadta, szerződése felbomlott. Ha a fönn zengedező pacsirtát egy do­bással megriasztod : még feljebb repül és szeb­ben énekel. A vidám Katalin felszállott Bécsbe. Hanem itthon a vigopera szomorúan néz utána. A nemzeti opera legkiválóbb magyar tag­jából lett német énekesnő. Itthon pedig a magyar királyi opera németül, angolul és cse­hül áll. De ne féljünk : a kis Nádayné addig meg nem nyugszik bécsi habárain, mig viszont a császári operaházat nem magyarizálja. D. P.

Next

/
Thumbnails
Contents