Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

11 iskolás gyermekektől kezdve, az ország legszélesebb olvasóközön­ségének tápláléka legyen. Sikere nem is maradt el. A háború utáni idők legolvasottabb könyvévé vált hamarosan és minden­esetre egyik indítóoka volt a történelmi regények megújuló divatjá­nak. Amit a Hamueső Erdélyben elvégzett, azt tehát a Fekete vőlegények országos viszonylatban folytatta: egy egész kor tömegei­nek igényeit elégítette ki és irányt mutatott. Nem kisebb koncepció nyugtalanította Gulácsyt akkor sem, mikor újra hatalmas arányokat igénylő regénykoncepcióba kezdett. A Rákóczi kor igazában még megiratlan küzdelmeit választotta háttérül, azt a kort, amely természeténél fogva a legkevésbbé alkal­mas egységes alkotás anyagául. Gulácsy Irén az előtte járók sikertelenségét szerencsés ösztönnel vélte elkerülni, mikor a középponti eseményben szűkölködő Rákóczi kort bécsi centrum­ból írta meg. Kuruc históriáink legnagyobb fogyatékossága eddig abban' állott, hogy néhány görögtüzes epizódból akarták legtöb­ben az akciót kifejteni és a kuruc igazság mellett megfeledkez­tek arról, hogy volt egy labanc igazság is, azaz a nemzet fejlődése csak a kétféle pártállás összeegyeztetése árán jöhetett létre. Egészen új távlatokat nyitott tehát Gulácsy, amikor regénye nagy részét Bécsben játszatja le és a kor problémáit gyökerükben, az osztrák udvar politikai és gazdasági útvesztőiben keresi. A leg­újabb történelmi kutatások szerint ugyanis a szatmári béke ránk­nézve némileg kedvező eredményeit is csak egy magyar udvar- . hölgy, Pálffy Mária politikai buzgóságának és 1. József császár iránta való vonzalmánatr "kTTszöiitietjük. Ebből a magból fejtette meg Gulácsy az egész kuruckorszakot és tagadhatatlan, hogy ez az újfajta beállítás az ő mindig alapos történelmi tudása mellett rendkívül érdekes tanulságokkal jár az egész nemzetre nézve, amelynek irodalmában eddigelé egyetlen egy olyan könyv sem akadt, amely a négyévszázados uralkodóházat otthon, a saját udvarában mutatta volna meg. Gulácsy Irén ebben a legntaj^, voto“ című regényé­ben is erős koncepcionális egységre törekszik, azonban az úttö­rők végzete az, hogy nem haladhatnak mindig a legegyenesebb úton, mert ki kell tapogatniok előbb azt. Gulácsynak is az újon­nan felfedezett bécsi udvar annyi megírnivaló aprósággal szol­gált, hogy túlsókat időzik ennek az udvarnak, a bonyolult etikett szabályoknak, a lovagi tornáknak és az ünnepi játékoknak leírá­sánál, ami ha nem is töri meg regénye akcióját, meglazítani min­denesetre sokszor meglazítja. Regényének megoldási kulcsára, Máriának és 'József császárnak szerelmére is több eseményt épít rá, mint amennyit ez a kis történelmi mag megbir. A mellék alakok rajzolásában, különösen az olasz intrikus csoport jellem­zésében pedig helyenkint túlságosan rikító romantikájű eszközö­ket használ. Ezek mindenesetre elég súlyos fogyatékosságok, azonban ugyanilyen nagy írásbeli bravúrok ellensúlyozzák őket. Károlyi Józsefnek és Pálffy grófnak szatmári békealküdozásai, a leromlott ország nyomorának rajza és a kuruckor reális oldalai­nak beállításában művészileg is, történelmileg is kiváló képet rajzol. Ha nem is tudott olyan éles profilú alakokat teremteni, mint a Fekete vőlegényekben, ha sokszor az alakok külső leírá­sával elégszik is meg, Eleonóra császárné vagy Károlyi József alakja itt is a maga eredeti tökéletességében megfogott ember. Utoljára hagytuk az írónak azokat a kis műveit, amelyek a szívéhez talán a legközelebb feküsznek, az elbeszéléseit. A mai kor általában kirekesztette érdeklődése köréből ézt a műfajt, ha azok kötetbe vannak gyűjtve, különben pedig az újságlapok múlan­dósága a sorsuk. Gulácsy Irénnek azonban van egy két kötetnyi olyan elbeszélése, amely ezzel a közönyösséggel is meg tud bir­kózni. A Tisza hajlatainak küzködő szegény népét írja le bennük, a halász és kubikos emberek mindennapi kis bajait, hitüket, böl- cseségüket, meséiket, babonáikat, ahogy azt gyermekkorában látta. Innen ered talán ezeknek a kis minden más művétől elütő rajzoknak forró liraisága. A nyelvezete is egészen átváltódik itt az Írónak, mint a gyermekeké, akik néha titkaikat a felnőttektől egészen különös tolvajnyelven őrzik. Ilyen édes, a gyermekkor álmaiban fogant alkotásai ezek valószínűleg Gyulácsynak, amiket talán sajnál is megírni sokszor, hogy egészen az övéi maradhas­sanak. Ezek a kis alkotások azoknak súgják meg igazi titkaikat, aki szeretettel hajói feléjük, aki ezt nem teszi, eltévedhet a külö­nös szófűzésű mondatok útvesztőjében és nem értheti meg lénye­güket, amely a természethez nagyon közel élő emberek egyszerű hitét sugározza.-Gulácgv Irán rpa egyike legolvasottabb íróinknak, s hogy / az, azt elsősorban a munkái mögött meghúzódó lelki „arany- fedezetnek“ köszönheti! Romantikájában is mindig magasabbra < igyekszik emelni a lelkeket, sok mindent megszépít meséivel és gyógyító munkát végez sokszor ott, ahol más írók csak rombolni tudnak. Megérdemli tehát, hogy annyian szeressék.----POSSONYI LÁSZLÓ dr. V LÁGSZEMLE, ÖSSZETARTÁS CÍMMEL, KÖZLI-HORVÁT JÓZSEF DR. SZERKESZTÉSÉBEN egy,igen életrevaló és érdekes lap jelenik meg július óta Győrben. Úgy látszik sikerült megtalálnia azt a lapformát, amelyen keresztül a legszélesebb néprétegek közé be­viheti a szociális katolikus gondolatot és gátat vethet a vörös áradat terjedésének. Apró cikkek serege, mind népszerűén, nép­szerű stílusban megírva teszi feltűnővé és frissé a lapot. Bele­szól minden olyan kérdésbe, amely ma Magyarország népének legnagyobb részét érdekli, de különösen a faluval, a nincstelenek­kel és kiáltó földbirtok egyenetlenséggel foglalkozik. PÁRISI KATOLIKUS TUDÓSÍTÓ címmel ez év eleje óta egy igen érdekes havi folyóirat jelenik meg Kozma Ferenc párisi magyar lelkész szerkesztésében. Megható olvasni ennek a kedves lapnak minden sorát. „A párisi és lillei magyar katolikus missziók hivatalos papi értesítője“, ez áll a címlapon. Az augusztusi szám­ból idézünk. Számontartja a lap a franciaországi magyar katolikusokat minden vonatkozásban. Keresztelések, házasságok, kirándulások, bérmá­lások, hittanvizsgák ... Az észak franciaországi misszi­ók hírei között például olvassuk: „Július 24-én tartot­ták keresztvíz alá a Longinghen-ben született Szabó Jánost . . .“ 'Ebből tudjuk meg, hogy mindenütt, ahol magyar munkások vannak, megalakították és igyekeznek megalakítani Szent István, vagy Szent Erzsébet körö­ket. De beszámol a lap a francia katolicizmus minden fontosabb momentumáról. Egy egész oldalon keresztül emlékezik meg Kozma atya a Korunk Szaváról. Ez a lap missziót végez. Nívós, szociális és az igazi mélysé­gek felé mutató. Bizony csak meghatottan tudják olvas­ni. Az Isten áldása kísérje munkájukat. VAT1KÁNVÁROS. A katolikus akció kötelékébe tartozó néptanítók küldöttsége egy lelkigyakorlat alkalmával audencián jelent meg a Szentatya előtt. Ebből az alkalomból a pápa a taní­tói hivatás szépségéről és jelentőségéről beszélt. Krisztus maga is tanítói hivatást gyakorolt és mesternek nevezte magát és ez a fogalom a keresztény középkorban valamennyi nyelvben elter­jedt. A tanító többet jelent, mint tudóst, a tanító az élet mes­tere kell, hogy legyen. A család, az Egyház és az állam a taní­tóra bízza gyermekét s azt mondja, „a kezeidbe adjuk a mi sor­sunkat“. Olaszországban ma 2800 katekizmust tanuló csoport van és évenként katekizmus vizsgaversenyt rendeznek. A legjobb tanulókat pályadíjjal jutalmazzák. Amint az Osservatore Romano jelenti, az idei versenyek 22 győztese, a nekik ítélt díjakból 4000 lírát a szegények segélyezésére, 6000 lírát pedig a missziók cél­jaira adott át. A tisztelgő diákok előtt a Szentatya kijelentette, hogy törekvésük ne csupán a katekizmus ismeretére korlátozód­jék, hanem igyekezzenek a katekizmus szerint élni is. NÉMETORSZÁG. A birodalmi kormány egy iratban állást- foglalt a fuldai püspöki konferenciával egyetértve a radikálisok politikai terrorjával szemben. A radikális pártoknak hatalmasko­dásai ellentétben állanak a krisztusi parancsokkal. A politikai terror aláás minden tekintélyt, elsősorban az állam tekintélyét. Az ilyen üzelmek megrontják a felnövekvő ifjúság legszélesebb tömegeit és távoltartják őket minden erkölcsi neveléstől. OLASZORSZÁG. A lateráni szerződés alapján az apostoli szék megkapta az olasz államtól Szent Musztióla és Szent Kata­lin katakombáit, amelyeket egy archeológusokból álló pápai bi­zottság vett át. — Az olasz kormány ezer papot nevezett ki a fassista Ballila organizációk élére, hogy azok az ifjúság erkölcsi és vallásos nevelésével foglalkozzanak. BAJORORSZÁG. „A Bayerischer Kurir“-ban Rudolf Alt- mann röviden utalt az iparszabadság és a német középosztály gyors elszegényedése közti összefüggésre. Ezzel kapcsolatban utalt a kisipar túlzsúfoltságára, amely csakhamar a konkurrencia korlátlan elterjedéséhez vezetett, amely azután olyan egészség­telen fejlődést vett, hogy az egyes középszerű vállalkozásokat ki­szorította és egész sereg visszaélésre vezetett a gazdasági élet­ben. Az árúházak és a szövetkezeti társaságok ma a legnagyobb gazdasági veszélyt jelentik a kisiparra nézve, mert kedvezőbb gazdasági organizációjuk a gazdasági szabadságot jobban kiak­názhatják. Ezeknek az állapotoknak a jelentkezéséért nem az álla-

Next

/
Thumbnails
Contents