Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

12 mot, hanem egyedül az iparszabadságot kell felelőssé tenni. A kisipart megsemmisítő fejlődés meggátlására csak az állam képes azáltal, hogy erős kézzel belenyúl a gazdasági életbe és ezt a fejlődést más útra tereli. HOLLANDIA. Jansen, utrechti érsek felhívást bocsátott ki, (Karitas kereszteshadjárat) amelyben felszólítja a társadalmat a nyomor leküzdésére. Akciójának eredményeképpen rövid idő alatt 2,000.000 márka gyűlt össze s az akcióban a legmagasabb társadalmi osztályok szerepeltek adományaikkal. — Az Osserva- tore Romano híradása szerint Hollandiában a legkiválóbb kato­likus tudósokból, írókból és publicistákból bizottság alakult egy katolikus enciklopédia kiadására. A 4 kötetre tervezett enciklo­pédiából az első kötet már elkészült. LATINAMERIKA. Az egyházpolitikai helyzet Bolíviában újabban ismét nagyon kiélesedett. A következő törvényjavaslato­kat nyújtották be az ottani parlamentbe: Az Egyház és állam szétválasztása, az idegen szerzetesrendek kiutasítása, az egyházi javak konfiskálása. Szigorú cenzúrát léptettek életbe. — Brazí­liában 24 nagyon ismert professzor az iskolák elvilágiasítását és a koedukácóit követeli. A püspöki kar erős akciót kezdett ezeknek a törekvéseknek leküzdésére. Lehme kardinális egy katolikus egyetemet nyitott, amelyet Brazília egyetlen katolikus főiskolájává akarnak kiépíteni. — Chiliében a kommunista agitá­torok nemcsak az állam, hanem az Egyház ellen is erősen izgatnak. Valparaisóban kísérletet tettek a székesegyház felgyuj- tására CSEHSZLOVÁKIA. A Csehszlovák belügyminisztérium a hatóságokhoz egy körrendeletét bocsájtott ki, amelyben elrendelte, hogy az egyházi ünnepek alkalmával a pápai zászló mellé a nemzeti zászlót is ki kell függeszteni. SZOVJET-OROSZORSZÄG. Az Osservatore Romano hír­adása szerint Moszkvában ma egy filmet forgatnak, amelyben 23 néger színész is szerepel. A film cselekményének középpontjá­ban egy amerikai vállalat áll, amelyben fekete és fehér munká­sok dolgoznak. A két faj között állandó és elkeseredett háború­ság folyik. Az ellentéteket a munkaadó szisztematikusan fűti. Vé­gül azonban a két faj egyesül a kommunizmusban. A filmnek vallásellenes tendenciája még élesebben lép elő. Az afrikai missziókat, mint a rabszolga-kereskedelem eszközeit mutatja be. A misszionáriusok állandóan úgy szerepelnek, mint a kizsákmányoló vállalkozók ügynökei. Ezt a nyers és durva beállítást, amint az Osservatore írja, a világ megszokta már, azonban némi önirónia van abban, ha a bolsevikok a kommunizmust, mint a szabadság rendszerét állítják szembe a kereszténység rabszolgatartó rend­szerével. Mert az egész világ tudja, hogy sehol nincs olyan nagy elnyomás és zsarnokság, mint Oroszországban. A film irányzatos­sága annyira kirívó, hogy Oroszországon kívül sehol sem számít­hat közönségre, mert tragikomikus vonásaival éppen ellenkező hcitást 0r 0I KÍNA. HANS DRIESCH professzor hosszú időt töltött Kínában, ahol a fiatal nemzedék vezető rétegeinek mentalitását tanulmányozta. A „Schlezische Volkszeitung“-ban számolt be útja eredményeiről. Ä kínai birodalmat régtől fogva az intellektuelek kis csoportja vezette, akik a születési előjogokra már a császár­ság korában sem adtak semmit. Ebben a tekintetben a köztársa­sági Kína nem változott. A nagy különbség a régebbi időkkel szemben abban áll, hogy Kínát most átlag alig 40 éves férfiak kormányozzák, nemcsak szellemi, hanem politikai és közigazgatási téren is. Csak a tartományi kormányzók, a miniszterek, a profesz- szorok és a diplomaták sorában találunk még egyeseket, akik még a császárság korabeli hivatalnokrendből kerültek ki és jutot­tak magas pozíciókhoz. A kínai ifjúság vezető rétegei szellemé­nek alapvonása a szüntelen előretörés. Mindaz, amit az úgyneve­zett nyugat, hozzáértve Amerikát is, számukra adott, csak egy része a nyugati műveltségnek: természettudomány, kritikai törté­net, filozófia és főképpen technika. A haladási vágy oly erős, hogy a múltról semmit sem akarnak tudni. Azonban a fiatal generáció legjobbjai híven kitartanak hazájuk nagy etikai tradíciói mellett, nevezetesen Kon-Fucse tanításai és Lao-Cse metafizikája mellett, azonban a mai kínai ifjúság egyáltalán nem vallásos. Nagyon találó Bertrand Russel angol filozófusnak az a megállapí­tása, hogy a mai Kína ifjúságának mentalitása a felvilágosodás korabeli francia ifjúság szelleméhez hasonló. Ennek ellenére, amint Driesch állítja, a kínai mindennapi élet erkölcse és szokásai érintetlenül, hagyományos formákban maradtak. A bomlás jelei csupán a nagyobb kikötővárosokban, mint például Sanghai, mutatkoznak. Á nők helyzete lényegesen megváltozott, amennyi­ben önállóbbak és szabadabbak lettek. A fiatal kínai generáció magatartásának iránya erősen nacionálista, azonban ennek nincse­nek imperiálista, támadó szándékai. Az idegenellenes mozgalom célja csupán az idegenek előjogainak megsemmisítésére irányul. A monarchia visszaállítására irányuló törekvések a fiatal kínai generációt érintetlenül hagyják. Az északi kínai ifjúság politikai magatartása a német baloldali demokraták törekvéseihez hasonló, a déliek azonban a radikális-szociálista törekvéseket támogatják. FRANCIAORSZÁG. A katolikus szociális akció vezető ré­tegeinek kiképzéséről Toulouse-ban az „Union des Ovres ouvrie- res“ kongresszusán tárgyaltak. Rámutattak a katolikus akció ki- terjesztésé érdekében annak fontosságára, hogy egy vezető réteg kiképzésére van szükség. A kongresszuson megbeszélték az elit­képzés különböző segédeszközeit, úgymint a kurzusokat, lelki- gyakorlatokat, eukarisztikus nevelést és az organizációk vezeté­sére való nevelést. A tárgyalások alapgondolata az volt, hogy egy tömegmozgalom, amely magából nem tud vezető réteget kiter­melni, terméketlenségre van ítélve és éppen nem elég ahhoz, hogy a klérus egyedül vegye kezébe a katolikus intézmények vezeté­sét. Az elitképzésnek éppen az a célja, hogy egy lehetőleg aktiv és szellemileg teljesen kiképzett vezetőket neveljen, akik a tömeg- mozgalmak centrumában állanak és a katolikus mozgalmakban az akaratirányítás szervét képezik. Az üléseken állandóan hangsú­lyozták, hogy a vezetők főképpen szociális és apostoli tevékeny­ség teljesítésére legyenek kiképezve, saját hivatáscsoportjaik keretein belül. Ennek az elitképzésnek alapelve a vallásos neve­lés. A modern civilizáció krisztianizálása nem utópia többé, ha sikerül egy katolikus elitet teremteni, amely a felsorolt célkitűzé­sek szerint az ifjúságot, a gyári munkásságot és a föld népét megszervezi. EGYESÜLT ÁLLAMOK. A „Schönere Zukunft“ érdekes adatokat közöl Páter Coxról, aki nemrégen 25.000 munkanélkü­lit vezetett Washingtonba és megalakította a munkanélküliek part­ját, amely őt elnökjelöltnek léptette fel. Pittsburgh külvárosában az elmúlt év folyamán mozgalmat indított a munkanélküliség le­HUMOR HELYETT. Rebben ,A ALLAS,- HALMOZÓ LAKIK! Ezt a plakátot többek között Berzeviczy Albertnek, a Magyar tudományos Académia, a Pen Club, a Kisfaludy Társaság stb. stb. stb. — és a Magyar Általános Kőszénbánya rt. elnökének ajtajára is kiakasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents