Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

PETŐFI A TEMESVÁRI TÁBORBAN.

Közli: EGERVÁRI P. ÖDÖN.

Mindaddig, mig a temesvári cs. kir. őrség szabadon mozoghatott, a bánáti három megye: Torontál, Temes és Krassó, az osztrákok kizárólagos birtokában maradt, miért is a magyar kormány e nagyfontosságu erőd körül- zárolását határozta el, s a 7-ik hadtest parancsnoka, gróf Vécsey Károly tábornok rendeletet kapott Temesvár felé indulni, de oly föltétel alatt, hogy az erdélyi nagy hősnek, Bem altábornagy- nak legyen alárendelve.

A 7-ik honvéd-hadtest tehát 1849. /

évi ápril 20-án 0-és Uj-Aradról Temesvár felé indult s 25-én, Csernegyházá- hoz közel, a temesvári őrséget rövid heves harez után hátrálásra kényszerítő.

Mi, a 14-ik huszárezred három százada, Mészöly Farkas alezredes parancsnoksága alatt ép azon erdő szélén foglaltunk állást, melyből az osztrák csapatokat elüz- ! tűk, midőn egyszerre ott termett Bem apó dö- I czögős vén lován, gr. Vécsey tábornok, Petőfi őrnagy és nehány huszár kíséretében, ép akkor vizsgálta az egyes csapatokat, s nyargalta végig a csatáiért.

Gróf Vécsey bemutatta a veres zsinóros j Lehel-huszárokat s annak jeles parancsnokát | Mészöly Farkast, a kivel az ősz bajnok nehány barátságos szót váltott s megdicsérte.

Petőfi, a kit kihajtott inggallérjáról azonnal fölismert minden tiszt, a ki életében nem is látta az előtt, csaknem Bem oldala mellett foglalt állást még akkor is, mig az Vécsey tábornokkal beszélgetett, s igen komolyan, katonásan viselte magát.

Legelső volt Niszner Antal századosom, * felénk fordulva, Petőfire figyelmeztetett, mondván: «Ugy-e bár, hogy most is kihajtott inggallért visel?»

* Niszner Antal pécsi születésű, mint osztrák clievaux-legéres főhadnagy jött átal hozzánk, később őrnagy lett, szép jellemű, jó hazafi és kitűnő katona volt; a fegyverletétel után az aradi várba szállították, a hol 20 évi várfogságra Ítélték, onnan pedig Munkácsra vitték, a hol nemsokára meg is halt.