Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz
Petőfi Most kellene lantod Viharának zúgni, süvitni, S haragos lelked szilaj árjának Tombolni, Petőfi ! Most kellene sziveket rázó, Velőket tépő vad erőddel, Menydörgő dalaiddal Fölverned a népet S tüzelned a harczra, Az ujjá-alakitó, Megváltó harczra, Mely végre örökre leszámol . A múlttal, S a Pató-Pál-féle erények Mindent elölő gázzá között Széles, szabad utat nyit A jövendők igazának. A te szent hevülésed, Dalaid felséges riadója Dandárokat nőtetne a földből, Mennyei hadsereget, Nem karddal, kelevészszel, De villámló akarattal, Hóditó honszeretettel, S nem is az osztrák, az orosz Letörésére, — De a magyar ős-tunyaság, A rontó visszavonás, Az üres, buta gőg, A mihaszna duhajság S az áldástalan, ronda közöny Százados átkai ellen !
/
