Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz

849 azt a legényt, kit úgy szeretett. El-eljárt hét­köznap ; Marczi eleinte kerülte a hogy lehe­tett, mert sehogy tudott meg barátkozni vele; később egykedvüleg fogadta, végre pedig min­dig szívesebben kezdte látni s úgy szólván, megörült, ha jött a fakó leány. Egészen elfe- hogy olyan furcsa kölsejü, mert hiszen rútnak nem lehetett épen mondani; aztán olyan kedves jószivü teremtés volt, a milyen kevés van ez életben. Biró Julcsát egyetlen egyszer látta Marczi nehány hónappal lakodalma után, és milyen ál­lapotban ! egészen megesett rajta szive, noha egykor olyan kegyetlenül bánt vele. A szom­széd faluban, hova Julcsát asszonynak vitték, katonák szállásoltak, a menyecske annyira be­leszeretett egy káplárba, hogy elment utána, a mint a katonákat máshová szállásolták. A fér/ | j utána rohant hiteszegett hitvesének s erőszak­kal vitte vissza.Ekkor látta Marczi egykori sze­retőjét , a szép Julcsát, a mint férje lóháton hajtotta végig a falun karikás ostorral. Sirva ment a szép menyecske a ló előtt, s egyaránt fájtak neki a férj ostorcsapásaí és a szégyen. — Ugv-e jobb volna most, ha hozzám , V'.'Ä

Next

/
Thumbnails
Contents