Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz
338 mondok, minek élnék egyedül, ha párostul is megélhetek ? megházasodom. Választottam is már magamnak, csak hozzám jöjön. Találd ki, Julcsa, kit választottam ? — Mondtam már, hogy nem tudok találgatni. — Megállj, elmondom, hogy milyen, aztán bizonyosan kitalálod; szép jó kis leány,... de hisz ebből még nem tudhatod, hát többet mondok : a világon legszebb és legjobb kis leány... most már csa^ gyaníthatod legalább ? — Nem is gyanítom, hisz én olyan kevés leányt ismerek... — Ezt jól ismered. No ? J L — Tudj’ Jsten , ki lehet ? — Már látom, hogy semmire sem megyek veled. Ki kell mondanom kereken, hogy ez a leány ... te vagy, Julcsa. — Én? — Te. —■ Hahaha! — Mit nevetsz, Julcsa? — Hahaha! — Ne nevess hát, mert mindjárt sírva fakadok.
/
