Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
lomholt, Szilaj Pista, Tündérálom, az Apostol, a Felhők; most készült el körülbelül öt évi gondos, cizelláló munka után a János vitéz, egyúttal sok kisebb költemény, a melyeket olyankor, mikor betegsége nem kínozza, gondosan rendezget, pótolgat, hogy a telies Petőfi kiadásával lephesse meg az irodalmi világot. A szép Olaszországban az elsőrangú költők közé sorolják Cassoné-1. Azok közül, kik elismeréssel szólnak működéséről, megemlítjük Antonio Tari-t, a nápolyi egyetem esztétika-tanárát, továbbá Giovanni Bovio-t és Giosué Carducci-t. Olaszország számos akadémiája tagjává választotta, a király pedig az olasz korona lovagrendjével tüntette ki. Nálunk is jól ismerik nevét: Meltzl, Szana Tamás, Radó és Erődi írtak róla, a Petőfi- és Kisfaludy-Társaság fölvette a külső tagok sorába s királyunk a Ferenc Jozsef-rend- del tüntette .ki. Cassone fordítása, az esztétikusok véleménye szerint általában hűségével és az olasz költői nyelv és verselés szépségével tűnik ki. A János vitéz ezenkívül, az eredetihez hiven, rendkviüli egyszerűségével és könnyedségével lepi meg az olvasót. A ki a mesebeli magyar vitéznek állhatatos szerelmét és viszontagságait a zengzetes olasz fordításban olvassa, úgy tűnik föl neki, mintha az egész költemény tartalma az olasz versekkel együtt és egyszerre fogant volna meg a költő agyában. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, a nagy könnyűség leplé alatt ott látjuk a költő finom reszelőit, ráspolyait, apró kalapácsait, melyekkel a költői láng hevénél kalapálja, majd reszeli, finomítja a munkáját, mig tökéletessé, egyszerűvé, könnyeddé és természetessé nem válik. Egy-cgy szó, mely az olaszban csak -a költői nyelvben használatos, egy-egy gondolatnak rokonértelmü szóval való megismétlése, néha egy- egy kis betoldás, vagy kihagyás rávall a költő aprólékos, gondos munkájára. Különösen érdekes, miként találja meg a sajátos magyar kifejezések olasz mását; például: „Kend sem volt jobb a deákné vásznánál“ (Cha al tempo tuo non fosti, certo, roha d'altare), vagy: „Egyet mondok, öcsém, kettő lesz belőle“ (Dissi unó e saran due, mio cadetto gennano), vagy: „Azt a bátor szented“ (Questo si chiama cuore!), vágj': „túrós lepény“ (focaccia incaciata), vagy: „A keserves voltát, rugaszkodj utána“ (A la malora! aff errata!) Néha meglep egy-egy szép inverziójával; például: Che proprio un hel sembrava peperone maturo,