Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
éves; eddigi életéveinek számából negyvennel Petőfi kultuszának áldozott. Szülővárosában, a szicíliai Notoban él. Gyógyíthatatlan betegségtől lenyűgözve, a világtól elzárkózva, de azért a hazájabeli és külföldi barátaival élénk szellemi érintkezésben; —■ hajlott kora és lábbaja miatt roskatagon, de még mindig ifjú szívvel, élénk képzelőtehetséggel és fényes értelmi erővel; — gyakran bánatosan, csügge- tegen, de mások vigasztalására mindig készen; — igy éldegél negyven hosszú esztendő óta őseitől öröklött nótói házában. Gyermekkorában vidám, fürge fiúcska volt. Jómódú, szerető szülei gondos házi nevelésben részesítették. Ifjúkorában, 1860-ban, rövid ideig gari- baldista volt Szicíliában, majd egyetemi tanulmányait megszakítva, csaknem három éven át a nápolyi ezredbe besorozott közkatona, s azután hadap- ródnöveoidék a torinói akadémiában, mig egy véletlen eset, egy csekélységnek tetsző napszurás 18G7- ben örökre meg nem nyomorította. Az ifjú tisztjelölt a napszurás következtében elveszítette hallását és jártányi erejét. Szomorú életére ezentúl csak a költészet derűje vetett egy-egy • vigasztaló sugarat. Foglalkozott irodalmi tanulmányokkal, bölcselettel és történelemmel, de leginkább a világirodalom nagy költői vonzották; igy történt, hogy a latinon kívül megtanult franciául és görögül, németül é3 oroszul, kissé, angolul és végre magyarul. Sok szép eredeti költői alkotása van, sokat fordított franciából, németből, oroszból, de ezenkívül sok történelmi, bölcseleti és esztétikai tanulmánya, akadémiai fölolvasása jelent meg. Ez a sokoldalú működés a külföldön is híressé tette nevét és sok kiváló férfiút szerzett meg barátjául. Különösen szoros baráti viszonyba 'léptek vele és befolyással voltak irodalmi működésére is Amiéi Frigyes, genfi egyetemi tanár, költő és bölcselő, a nemrég elhunyt Melizl Hugó, kolozsvári egyetemi tanár, mint az összehasonlító irodalomtörténeti folyóirat szerkesztője, továbbá Kertbeny és Helfy Ignác, a ki egykor a milánói és később firenzei Alleanza cimü folyóiratnak szerkesztője volt. Az idegen költők és irodalmak tanulmányozása közben, a hatvanas évek politikai viszonyainak hatása alatt mind élénkebben ébredezett benne az a vágy, hogy a szabadság nagy költőjével, Petőfivel, kinek nevét diákkorából és katonáskodása idejéből