Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz
XIX. évfolyam 1900. 43/9712. szám. MEGJELEN MINDEN VASÄRNAP. Előfizetési feltételek: Egész évre ...... kor. 20.— F élévre ................ » 10.— Neg yedévre ... ... * 5.— Egyes szám ára 40 fillér. A HÉT POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE. Szerkeszti KISS JÓZSEF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII., Népszinház-utcza 22. sz. Telefonszám : 61 — 38. Hirdetések felvétele ugyanott. — Budapest, október hó 25. — Krónika. Petőfi-sir. — okt. 23. Petőfi és sir ! Meteor és hant, örökkévalóság és enyészet. . . Nem illenek ezek a fogalmak össze, a legendává magasztosult valóság kiirtotta nemcsak gondolatunkból, hanem még képzelmünkből is a szóösszetételnek ezt a lehetőségét : Petőfi-sir. Hiszen ő úgy jött, mint az üstökös csillag és úgy tűnt el, mint Illés próféta. Hiszen a föld gondolata a Petőfi-fogalomnak csak a hazaszeretet és természetimádás kapcsán függ egybe. Hiszen mi vagyunk az a kiválasztott nép, amelynek adatott Egy, akit nem lehet halottnak gondolni, nem lehet temetni, szentségtörés megsiratni. Hiszen él, hiszen folyton itt jár köztünk és ha kinyitom ezt a kopott kis bibliát, amely az ő szavaival van tele, egyszerre előttem áll, plasztikusan, elevenen, mozdulva, az élet hangján szólva. Hiszen ma beszél, holnap is fog beszélni, az örökkévalóságnak szól a szava, — van-e dőre lélek, amelyik azt hiszi, hogy meghallhatott ? Petőfi és sir ! Mi engeszteli egybe a végleteket, mi simitja el bársonykézzel a fenségesről a zordonat, mi találja meg, hogy a sirásban is van boldogság ? A kegyelet. A két, egymástól kietlen távolságra eső fogalmat, az örökké szárnyaló Petőfit és az örökkévalóságig mozdulatlan sirt engesztelőén kapcsolta egybe a pietás. Ennék a nagy érzésnek a révén tudjuk megérteni, hogy nem csupán a csillagoknak, a földnek is része van Petőfiből. * Temetés lesz holnap és a Petőfi testét, a Petőfi vérét temetjük. De, ime az örökkévalóság csodája mint szemünk előtt megvalósuló : ő maga tovább is temetetlen marad, büszkén kósza lélek eónokon keresztül, örök apostola a honszerelemnek, a szabadságnak, a szerelemnek. Ami testből vétetett s ami vérrel a földiek szerint, a természet törvényével volt rokon, abban temetkezik holnap ő a temethetetlen és természetfölötti. A legszeretettebb anyát, a legjobb apát, az annyira kedves testvért, az O szeretetétől megszentelt emlékű hitvest, az apja életének a tragédiáját felfoko- zottan magában hordozó gyermeket temeti holnap közös sirba, egy pihenőre, álmok beszélgetésére a kegyelet. A Petőfi-Társaság gyönyörű gondolattal, magasztosan Petőfihez ülő érzéssel egy földalatti házat, egy éjszakai beszélgetőtermet ád mindazoknak, akiknek a vérével érintkezése volt. * Mit fognak először beszélgetni ott a közös czin- teremben, az örök együttlét első éjszakáján? Boldog mosolygással közülük csak egy nézhet fel a márvány- koczkán keresztül a csillagok felé. »Anyám, az álmok nem hazudnak.« Ó nem, fiam, a te álmaid nem hazudtak, a te neved örökre él ! — A többinek a sorsa mind tragédia volt. Tragédia volt az apja élete, akinek a legsivárabb sorsot, a szegény és gonddal terhes öregséget juttatta a jólét után a végzet. Csendes, néma tragédia volt a testvéréé, aki lelkében a nagy, szabad mozgások ösztönét érezve nem talált levegőt a szárnya halk kibontására sem. Tragédia volt Szendrey Julia élete, az örök zaklatottság, örök nyugtalanság asszonyi tragédiája. És bus, Ananké bősz hangjával telt sorstragédia volt Zoltán élete, a lángelmét követő deka- dencziának ez a rövid, kinos, keserves fclyamata. Ó, mert áldás a lángelme az egész világra, vigasztalás az egész emberiségre, de aiskhüloszi erejű átok magára a hordozójára s mindazokra, akik részesek az életében. Nagy példák, rettentő sorsok mutatják ezt. Mert valami rettenetes kérlelhetetlensége a természetnek egygyé nivellál minden emberi életet. Boldoggá teszi az együgyüekét, keservessé, az örök zaklatottság folyamatává a nagyokét. És nemcsak magának a költőnek a szava a sorsharagról, hanem a régi példázat is igaz a gyöngykagylóról, amely könyből szüli a kincset. * A Petőfi-Társaság nagy kegyelettel és feladatának igaz megismerésével összegyűjt most mindent, ami heros eponymos-kra vonatkozik. A Petőfi-renesszánsz korát éljük, a lelkeket megújult erővel járja át a reá való emlékezés és a vele való együttérzés. A fetőfi-ház nagy emlékező tárává válik a költőnek, kegyelet, szeretet s talán az ő túl világi parancsa is egybegyüjtenek itt mindent, ami róla, ami tőle még megmaradt. Ami környékezte, amivel foglalatoskodott, ami rövid földi futása alatt meghittjévé lett, ami tőle való, amit a keze
