Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 40-es doboz

sadalompolitikai reformokkal, összefügg Ma­gyarország gazdasági függetlenségének a korszakos problémájával; És a kérdésnek győződve: tisztán érti és tudja, mi a lángelme. ; Bizonyára az agyalkatnak egyik nem minden­napi neme, mely különös gondolkozásra, kü­lönös munkára s eddig meg nem szokott alko­tásra képes. így értették a régiek is. Latin ne­ve génius, ebből ered a nyugati nyelvek jelző szava is. Eredetileg is bizonyára a nemzés, te­remtés, alkotás gondolatát akarták vele kife­jezni. De ez mindegy. Ma oly elmét értünk a lángelme, lángész alatt, amely rendkívüli, kü­lönös, szokatlan s rendszerint nagy becsű al­kotásra képes. Azonban akadtak elmélkedők, ifrfk, tudósok az utolsó nemzedék életében, a kik komolyan állítják, részletesén fejtegetik s valósággal bebizonyítani törekednek, hogy a lángelme egyik válfaja áz Őrültségnek s min­den esetre az agyaikat rendetlenségére vall. r- Minden érdekessége s fontossága dacá­ra se vitatom itt a kérdést. Bizonyos, hogy sok lángelme volt a világon, amelynél a szabályta­lan, rendetlen és hóbortos gondolkozásnak és cselekvésnek soha semmiféle nyoma nem mu­tatkozott. De száz példa van az ellenkezőre is. Saját nemzetünk kiváló férfiamat számából is egész sorozatot hozhatnánk fel bizonyságul mindegyik elmélet mellett. Tehát az, hogy valaki.elmebeteg lett, néni Bizonyítja, hogy ő lángelme volt s viszont az, hogy valaki lángelme, nem ok arra, hogy. most függetlenségi kerület, Ziska Pál heccKapian, a néppárt agitátora, akinek Lieber József ny. tan- felügyelő és Kada Mihály plébános a segítő tár­Én csak azt tartom bizonyosnak, hogy a lángelme agyalkata már eredetileg is némely részben más, mint a ném lángelméé s hogy amikor munkál, érez, gondolkodik és akar, némi részben másként mozog, mint a közön­séges rendes elme. Hogy Tyndall példáját folytassuk, közönséges rendes elménél az egy tál babfőzelékből soha se lehet Vörösmarty és Petőfi remek költeménye. Valami egyéb is kell hozzá. Vagy az agyaikat eredeti különbözősé­ge, vagy egyúttal az agy gondolkozó munká­jában némileg más módszer. De hogy az agyaikat különbözősége mi­ből áll s a gondolkozási munka más módja miként lehetséges: ezt ugyan teljes biztonság­gal soha meg nem tudhatjuk. Itt már a tudás határa áll előttünk. A lángelmében örökké megmarad valamely titok, amely teljesen so­ha föl nem nyílik előttünk. Ha azonban bármi okból az agyat afféle betegség lepi meg, amelyet mi elmebetegség­nek, tébolynak, őrültségnek nevezünk: előttem kétségtelen, hogy az az agy, amelyben láng­elme fészkel, a betegséggel is másként küzkö- dik s küzködésének más tünetei is mutatkoz­nak, mint történik annál az agynál, mely csak közönséges, rendes elmének fészke. A különb­ség pedig akként is niutatközliatik, hogy a lángelméjü agyat a betegség gyorsabban és biztosabban összetöri, mint a nem lángelmé- jüt íi ez esetben a lángelméjü agy alkatának tanácsnak élén Bezerédy István főispán üdvözölte a királyi biztost, ki néhány szóval köszönetét mop- dott. Szabadkáról Fembach Károly főispán és ,Joa­eredeti különössége s gondolkozási munkájá­nak másféle módja mintegy elősegíti és fokoz­za a betegséget. De mutatkozhatik a különbség akként is, hogy a lángelméjü agy sokkal nagyobb'erővel és szívóssággal tud a betegségnek ellentállani s annak minden irányban való elhatalmaso­dását s kifejlődését sokkal inkább meg tudja gátolni, mint a közönséges elméjű agy. Nagy mértékben látom én ezt Csermáknál épen úgy, mint Széchenyinél és Jókai Mórnál. Gondol­kozó és alkotó ereje, habár csökkent mérték­ben is, mind a háromnak megmaradt ha­láláig. Van még születéssel együtt járó agy al­kati különösség, melynek fölemlítését el nem mulaszthatom. Ez a fejből való számolásnak néha csodálatra méltó különös képessége. Ab­ban az élet és jelíemrajzban, melyet Káldy Gyuláról állítottam össze, már érintem ezt a kérdést s már ott fejtegetem azt a véleményt, hogy az alkotó s kivált az előadó nagy zene­művészek különös hóbortossága, amelyet oly sok esetből ismerünk, a számokkal való egy­oldalú és túlságos foglalkozásból származik. Furcsának tetszik egyelőre s minden esetre szokatlan ez az állítás, meg kell tehát világítanom bővebben. A számokká 1 való örökös egyoldalú fog­lalkozás kétségtelenül hatást gyakorol az ere­detileg akármilyen alkatú ágy és elme fejlő-

Next

/
Thumbnails
Contents