Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

Más helyen ismertetjük a Petőfi-Társaság mai ülésén történteket s ama sok uj Petöfi-relikvia sorát, melyeket Ferenczi Zoltán és Kéry Gyula bejelentettek (az utóbbi saját évtizedes buzgó kutatásának valósággal szenzációs eredményeképpen.) E helyen közöljük Petőfi ismeretlen költeményeit és prózáját.

Gróf Teléky Sándorhoz.

Te elfáradsz, mig őseidnek Végig tekintesz névsorán,

Én jóformán azt sem tudom, hogy Ki és mi volt a nagyapám.

Te fényes, csiliáros teremben Bársony pólyában születél,

Én szalmazsákon születém egy Kis mécs borongó fényinél,

Téged sétára cifra hintón Négy, öt szép drága ló ragad,

Én az apostolok postáján Viszem sétára magamat.

Bősége van mindennek nálad,

A mit kivan a száj s a szem,

Nekem ma még csak van mit enni,

Holnap talán már éhezem.

Szóval: nagy ur vagy és én koldus,

S mégis légy büszke rá, igen,

Légy büszke rá, jó gróf druszám, hogy Itten nyugodtál keblemen,

Mert, hejh, nem mindenik nagyurnak Jut a szerencse, elhihetd,

Hogy megöleljem s barátomnak Nevezzem, úgy, mint tégedet,

S miért tettem ezt? mert... de nem szükség, Hogy elbeszéljem érdemed;

Már az elég dicséretedre,

Hogy itt könyvemben áll neved.

(Koitó.):

Petőfi Sándor.