Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz

November 27. A milliókban új életre támad: Vezesse zászlód' teljes diadalra Az igazságos Isten nagy hatalma, S haljon győzelmes munkazajba Az ős viszály, az áldatlan gravámen, / Pro patria et libertate! Amen. A költői szép ima elhangzása után Her­czeg Ferenc megkoszorúzta a dicsőséges fe­jedelem koporsóját. A társaság tagjai aztán Eder Ödön pol­gármesternél, majd dr. Fischer-Colbrie Ágost püspöknél tisztelegtek. Délutáni 1 órakor ebéd volt a Schalkház- szállóban ugyanazon helyen, a hol előtte való este a vacsorát tartották. Ez alkalommal is körülbelül ugyanannyin jelentek meg, mint a mennyin este voltak. Itt már beszédek is nagy számmal hangzottak el. Elsőnek Fodor Sándor kanonok szólalt fel. Őt követték Herczeg Ferenc, Éder Ödön, Jakab Ödön, dr. Baintner Hugó, Ferenczi Zoltán, Endrődi Sándor (ki közkívánatra a dómban már el­mondott imáját olvasta fel), Lekly Gyula, Kovács Zsigmond (ki „A Petőfistákhoz“ cimü ez alkalomra irt versét olvasta fel, melyet Endrődi Sándor el is kért a Petőfi-Társaság részére), Pósa Lajos, Kertész mérnök és dr. Pap Illés. Végül még Fodor Sándor kanonok szólt, reflektálva egyik-másik beszédre. Az el­hangzott beszédek legnagyobb része méltó volna arra, hogy szóról-szóra leközöltessék. Ily szép, tartalmas beszédeket csak igen rit­kán s kivételes alkalmakkor lehet hallani. De részint gyorsíró hiányában, részint mivel e lap tere nem engedi meg a hosszadalmas közlést, a közönség kénytelen azokról csak ily értelemben tudomást venni. Szép volt ez ünnepély nagyon. Mert iga­zán ünnepélynek lehet mondani. A Petőfi- Társaság nagy hálára kötelezte le úgy a Kazinczy-kört, mint Kassa város közönségét, hogy erre a zarándok-utra vállalkozott. Hisz- szük, hogy ez irányban nekik még sok köve­tőjük akad. Megemlítjük itt, hogy a Petőfi-Társaság nevében Herczeg Ferenc kijelentette, mikép a Meg voltak akadva a szegediek. Pósa Lajosnak az anyját csak nem helyezhetik el valami nagyon szegényes helyre. Végre Tömörkényi, a ki valamikor pati- kárus segéd volt, ki találta a módját a do­lognak. Elkvártélyoztatta magához s egyik szobá­ját lehetőleg egyszerűen butoroztatta be. Az öreg asszony azelőtt már sokat járt s fájtatta a lábát, mert kissé reumás is volt. Tömörkényi rábeszélte az öreg asszonyt: engedje a lábát megmassziroztatni. Valahogy ráállt. Vigyázva, óvatosan megkenegette. A mely műtét láthatólag jól esett neki s nyu­godtan töltötte az éjszakát. Másnap reggel azt mondja a fiának: — Igen becsületes, derék embernél kvárté- lyoztatok el. Oly jó volt hozzám, hogy még meg is kenegették a lábaimat. Hála Istennek most már jobban tudok járni! És azontúl, valahányszor összejött a fiával, mindig emlegette, hogy milyen jó szál­lása volt neki Szegeden 1 Áldotta az urat, vagy mi volt, a ki iránta oly jó indulattal viseltetett. A maga módja szerint az öreg Pósáné igen értelmes, okos asszony volt. Arra a gon­dolatra azonban, hogy ezt ő vele mind az ő hírneves fiáért tették, már nem igen jutott. Természetesnek tartotta, hogy az a jó bánás semmi más okból nem fakadt, mint az igazi, magyar szívességből. FELSŐM AGYARORSZÁG jövő év elején, február 2-án ismét felrándul- nak Kassára, a mikor is itt a Kazinczy-kör ren­dezésében felolvasó-ünnepélyt fognak tartani. Délután fél 5 órakor a Petőfi-Társaság tagjai kimentek a vasúti állomásra, honnan az 5 óra után induló gyorsvonattal utaztak haza. Tanitógyülés. — Saját tudósitónktól. — Kassa, nov. 26. Az abauj megyei tanítóegyesület ma dél­előtt 10 órakor Sudy K. János egyesületi elnök, kassai elemi iskolai igazgató elnöklete alatt a vármegyeház nagytermében népes ülést tartott. Az ülés iránt óriási volt az érdeklődés, mert napirenden a tisztujitáson kivül az október 17-én hozott azon határozat is sze­repelt, hogy a tanitógyülés szakszervezetté alakul és csatlakozik a szervezett munká­sokhoz. A gyűlés összes szónoka a lapokban fölmerült azon vád ellen tiltakozott, mely szerint az abauji tanítóság hazafiatlan és vallástalan. Herboly Ferenc maga is kijelen­tette, hogy tiltakozik az ellen, miszerint őt bárki is hazafiatlannak tartsa. Ezután elfogadták a következő határo­zati javaslatot: Az Abauj-Torna vármegyei általános tanítóegyesület november hó 26-án tartott közgyűlésében egyhangú határozattal elfo­gadja a beadott indítványt a következő szöveggel t. Az október hó 17-én hozott azon határozatot, mely szerint az Abauj-Torna vármegyei általános tanítóegyesület szak- szervezetté alakul és csatlakozik a szer­vezett munkásokhoz: hatályon kivül he­lyezi, illetve megsemmisíti. (Helyeslés! Éljenzés.) Megsemmisíti pedig annyival inkább, mivel a határozat félreértésen alapul. A hazafiatlanság vádja ellen már azért sem tiltakozik, mert önérzetét sértené meg, ha ez ellen tiltakoznia kellene. Nincs a megyében olyan tanító, a kinek a hazafiatlanság vádja ellen tilta­koznia kellene. A határozati javaslat elfogadása után felolvasták a 10 egyesületi tag által a fizetés­rendezésre benyújtott indítványt, továbbá arra vonatkozólag, hogy Apponyi Albert gróf kultusztminiszternek bizalmat szavazzanak s 30 tagú küldöttséggel memorandummal for­duljanak a miniszterhez sérelmeik orvoslása céljából. Halasi Fekete Péter kassai tanító az egész indítvány elvetését javasolja. A fizetés­rendezést illetőleg sokkal jobb a központ határozata, ahhoz csatlakozzék az egyesület; bizalomnyilvánitásra nincs indok, mert arra ez a kormány, a mely a nagyváradi tanítók­nak a törvényhatóság által megadott fizetés- javítást nem engedélyezte, a mely a Kassa városi tanítók fizetésjavitására vonatkozó tör­vényhatósági határozatot fiókban elzárva tartja, az a kormány nem szolgált rá a bizalomra. A deputáció menesztést teljesen fölös­legesnek tartja, annak célja nincs. Könnyen megtörténhetik, hogy a deputációból ad audiendum verbum citálás lesz s legjobb esetben sem lesz annak semmi eredménye. Herboly Ferenc ugyanily értelemben beszél. Zágróczky Gyula tanfelügyelő előadja, hogy ő kijelentette a miniszter előtt, hogy Abaujban egyetlenegy hazafiatlan tanító sincs. A fizetésjavitási indítványt a maga egészében elfogadja. A küldöttségmenesztés céltalan vol­tát el nem ismeri. Sudy K. János elnök kijelenti, hogy sen­kit sem akar kapacitálni. Mindenki szavaz, a hogy neki tetszik; de mielőtt föltenné a kér­dést, szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a deputáció küldés abszolúte nem céltalan, mert meg lehet kérni a minisztert, hogy azo­kat a törvényhatósági határozatokat, a me­3. oldal. lyek a tanítók fizetésjavitására vonatkoznak, hagyja jóvá. Ezután az indítványt három részre osztva, fölteszi szavazásra. Az első részt, a fizetésre vonatkozót, Fekete indítványának elvetésével, szótöbbség­gel elfogadták. Ugyancsak elfogadták a javaslat azon részét is — szintén szótöbbséggel — a mely a küldöttség menesztését javasolta, azzal, hogy a deputációban az önként jelentkező tagok fognak résztvenni. Ellenben elvetették a bizalmi nyilatko­zatra vonatkozó indítványt. Ezután mágválasztották a tisztikart, még pedig egy nehány kivételével a régieket, mire az ülés véget ért. A politika teréről. A képviseBőház ülése. Fővárosi tudósítónk telefonjelentése. Budapest, nov. 26. A képviselőház mai ülésén Justh Gyula elnökölt. A jelentések előterjesztése után át­tértek a belügyi költségvetés tárgyalására. Vajda Sándor nemzetiségi, a köz- igazgatást támadja és nemzetiségi sé­relmeket sorol fel. A szolgabirákat meg­vesztegetéssel vádolja. Emiatt elnök Vajdát rendreutasitja. Vajda beszéde végén határozati ja­vaslatot nyújt be, melyben sürgeti a nemzetiségi törvény végrehajtását. Nagy Dezső polemizál a nemzeti­ségekkel, a kiknek más a törekvésük, mint a mit itt az ország színe előtt beismernek. Az ország délkeleti részével határo­sán egy független román birodalom alakult s a magyarországi, ehhez az országhoz közel lakó románok, ezzel az országgal nemcsak kulturális szem­pontból, de politikailag is csatlakozni akarnak. Nagy zaj és tiltakozás a nemzeti­ségek padjain. Novák Aurél közbekiált: Isten min­ket úgy segéljen, hogy erre sohasem gondoltunk. Nagy Dezső beszéde további során a nemzetiségi törvény revízióját sürgeti. A költségvetést elfogadja. Ezután elnök 5 perc szünetet rendel. Szünet után Moskovitz Iván és Kovácsy Albert a költségvetés mellett beszélnek. Ezután Andrássy Gyula gróf bel­ügyminiszter reflektál az elhangzott felszólalásokra. Kijelenti, hogy az alkotmánybizto- sitékon dolgozik. Reméli, hogy a közel jövőben beterjesztheti a közigazgatási bíróság hatáskörének reformálására vo­natkozó törvényjavaslatot. Nem célja a nemzetiségeknek erőszakos elnyomása, mert ő csak az állampolgárokat védi. Nagy súlyt helyez arra, hogy a tiszt­viselők ismerjék azon nép nyelvét, a melylyel érintkeznek. De annál nagyobb erélylyel fog el­járni a nemzetiségi izgatókkal szemben. Nem ismer el nemzetiségi pártot mert

Next

/
Thumbnails
Contents