Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 38-as doboz
Kassa, 1906. XXII. évfolyam 276 szám. Kedd, november 27. FELSŐ MAGYARORSZÁG KASSAI NAPLÓ. Szerketztöiég ét kiadóhivatal: | Elóflzetóil árak: KASSA, Kossuth Lajos-utcza 23. szám. Felelős szerkesztő : egész évre 20 kor., félévre 10 kor. Telefonszám : 18 <. MERÉNYI JÓZSEF. negyedévre 5 kor., egy hóra 2 kor. Megjelenik minden nap. _ Egyes szám Ara 10 fillér. Közösügyes „nemzeti“ politika. Kassa, nov. 26. A mig a szabadelvüpárt uralmon, a függetlenségi párt pedig kisebbségben volt, a mig, a közösügyes politika csak eszköz volt a függetlenség felé, a mig volt egy párt, mely népszerű volt az országban s a mely hirdette, hogy ha többségre kerül, megvalósítja az ország függetlenségét, addig a közösügyes politika még ismert hívei előtt is tűrt állapot volt s élt minden magyar emberben a remény, hogy az ország függetlensége előbb-utóbb megvalósul. Most mintha a remény kissé megcsappant volna. A függetlenségi párt többségre került s csinál hatvanhetes politikát. Pedig a hatvanhetes politika közösügyes politika. A negyvennyolcas politika azonban utálja, megveti a közösügyeskedést. A ki hatvanhetes politikai alapon áll, az: 1. hive a közös vámterületnek, 2. hive a közös hadseregnek, 3. hive a közös jegybanknak, 4. hive a közös külügyi képviseletnek, 5. hive a közös udvartartásnak. A ki ellenben negyvennyolcas politikai alapon áll, az követeli az önálló vámterületet, az'önálló hadsereget, az önálló jegybankot, az önálló külügyi képviseletet és az önálló magyar udvartartást. Tisza Kálmán is azt mondta, hogy a negyvennyolcas politika a messze jövő kérdése. Tisza Kálmán is azt mondta, hogy a mit a negyvennyolcasok követelnek, azt ő is akarja, de majd csak a messze jövőben, ha majd előbb a nemzet megerősödött. ^ ^ A negyvennyolcasok aflpnah akarták, a hatvanhetesek a rosszé jövő ideáljának vallották. Ez volt a régi helyzet. Az uj helyzet is ugyanez. Ám ugyanebben a helyzetben a negyven- nyolcasok a legnagyobb kisértéseknek vannak kitéve és ma már fúzióról beszélnek, még pedig olyan fúzióról, mely a negyvennyolcas pártot a hatvanhetes pártokba olvasztaná. Megszűnnék a Kossuth-párt, megszüntetné maga a Kossu th : kormánya s a szeplőtlen zászlót be akarják vinni a közösügyes tábor sárgafekete rongyai közé. Nekünk pedig a félhivatalos kormány- párti sajtó fejlődő hatvanhetes alapról prelegál és az álnokság azt akarja elhitetni a magyar nemzettel, hogy a közösügyes alapon is lehet érvényesíteni nemzeti vágyakat. Nem lehet, mert annak a kormánynak, a melyik közösügyes, Bécsben parancsolnak. Nem lehet, mert a közösügyes Magyarországot nem a független felelős minisztérium, hanem a titkos bécsi kamarilla kormányozza. Nem lehet, mert az osztrák császár parancsol ^magyar királynak. A kirpedig arról álmodik, hogy ezt a nyomorúságos állapotot a nemzeti kormány közösügyes alapon fogja megváltoztatni, az ne számítson arra, hogy ezt a kegyes álomlátást a nemzet leikébe is át lehet plántálni. Elhisszük, hogy a nemzeti kormány ragaszkodik a közösügyes hatvanhetes alaphoz, mert abban a szempillantásban, a melyben nyíltan ki merné mondani, hogy ő negyvennyolcas alapon akar kormányozni, olyant penderítenének rajta a Burgból, hogy a lába sem érintené a földet. Hát jól van. Ha a kormány ragaszkodik a hatalomhoz, ha ez jól esik neki, hát ragaszkodjék. Mi is tudjuk, hogy máskülönben nem lehetne ott, a hol van, de annyit megkövetelhetünk a „magyar" „független“ és „felelős“ minisztériumtól, hogy ne akarja megsemA Petőfistákhoz. Irta és a „Petőfi-Társaság“ tagjai részére vasárnap a Schalkházban rendezett banketten felolvasta: Hamvai Kovács Zsigmond. A legragyogóbb név van írva Fenséges szép zászlótokon! Csoda-e, ha ott, hol ti jártok, Derűsebb lesz völgy és halom ? Csoda-e, ha a név varázsa Mámorba ejt minden szívet ? . . . Ugyan van-é széles e honban, Ki ne szeretne titeket ?! A szent szabadság dalnokának Vagytok hű követői ti! És tudtok is mind — őt megértve — Regét, dalt szerte hinteni. Ez oly sok bajt látott hazában Ti vagytok a Tyrtéusok!. ... S a Kárpátoktól Adriáig Ismerik is jól hangotok. De nem csupán dalolni tudtok, És írni bűbájos regét... Arról is szóltok: a magyarnak Hogy’ kell szeretni nemzetét ? S a nép követ, figyel reátok! Mert tudja jól, hogy ő neki A költő leghívebb barátja .. . Mái! úgy az őt nem értheti. Jeles fiai e hazának! Ti hozzánk most mért jöttetek! Hő lelketek ide mi vonta? Mért gyűlt úgy lángra szívetek ? Oh nem hiúság, léha dicsvágy Sugallta a ti útatok: Eljöttetek, hogy Kassa földjén Rákóczinak hódoljatok l A legnemes’bb fejedelemnek E város őrzi hamvait. Idegenből ide került fel, Hogy örök nyugvást leljen itt. Ti dalnokai e hazának! És fenkölt szellem-harcosi ! E nyugvóhelyhez jöttetek fel Imát és áldást mondani. S mély hódolásotok jeléül Koszorút is helyeztek el. Szent e koszorú ! . . . Annyi száz közt Ezzel nem ér tán egy se fel. Hisz’ a főérdem a tiétek, Hogy megtörtént a nagy csoda . . . Rákóczi a toll harca nélkül Haza nem jött voln’ tán’ soha! Mi büszkeségnek tartjuk azt, hogy Ti e városba jöttetek. És zászlónkat szívből, örömmel Meghajtjuk im előttetek! Ti bár Rákócihoz jövétek : E nap nekünk is ünnepünk . . . Példátok gyújtón hat reánk is — S veletek együtt ver szivünk. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti cxoniagoldti. F. Htfmaan-La Bloche dk Co. Dane! (Mije), • EmM az ftrifyat ét a toatoűlyt, «efszftateti a k&h&gést, váladékot, éjjeli izzadást.
