Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

•eredeti szerződést és egyéb okiratokat, amelyek már-már elkallódtak, egy évtizedes lappangás útin én szereztem meg és juttattam illetékes helyére: a Pelőfi-Társaság alelnökének, Endrödi Sándornak kezébe.

De akárhány érvet olvastam is Kiskőrös mellett, válaszul mindig fülembe csengett a költő „Kiskunság“ czimü verse:

„Hova szívem, lelkem

Mindig, mindenhonnan visszavágyott,

Újra láttam végre születésem földiét,

A szép Kiskunságot."

Akiknek ez kevés, azoknak figyelmébe ajánlom Petőfinek 1848. julius havában a Kiskunokhoz irt levelét. Ez igy kezdődik:

„Polgártársaim és hazámfiai!

„Hazámfiai nemcsak mint magyaroknak, hanem úgyis mint Kiskunok, mert Kiskunságban születtem. Úgy hiszem, emlékeztek még arra az alacsony köpczös mészárosra, ki egykor a félegyházi, szabadszállási és szentmiklósi mészárszékeket árendálta. Az az én apám stb.“

Ez a levél nagyon komoly bizonyíték az ő pozitív hangjával. Mert versben még csak elvetheti néha a költő a sulykot és a valóság helyett megírhatja a nagyon erős illúziót is, erre már volt példa. De egészen szokatlan dolog lenne Petőfitől, az őszinteség, az igazmondás klasszikusan nemes alakjától, hogy kortes-czél- ból, mikor magát képviselőnek ajánlja: az illúziót valóság helyett tálalná föl a választóinak. Nemcsak szokatlan, de esztelen dolog is lett volna ez, mert ha valaki azon kezdi, hogy atyátokfia vagyok, és föllépését főképpen ezzei okolja meg s aztán kiderül hogy nem mond iga-