Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz
25. szám. U. évfolyam. Kolozsvár, kedd, 1907. januárius 29. ERDÉLYI HÍRLAP POLITIKAI, TÁRSADALMI, IRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP ■»Lg Mstfjelenlk bitíf) kivételével minden nap, reggel, rendkívüli alkol* makkor hétfőn is. Előfizetési árt Egy évre 24, fél évre 12, negyed évre 6, egy hóra 2 K. Egyes szám Arn: helyben 8, vidéken 10 fillér, 3 német birodalmi választásul). Kolozsvár, januárius 28. (#) A közfigyelmet az utóbbi napokban kétségtelenül nagyon lefoglalták a német birodalomban lefolyt választások. Kíváncsian várta mindenki, hogy a Billow harci riadója által fölébresztett nemzeti érzületnek lesz-e elég ereje szembeszállni a szociális demokrácia hírhedt szervezettségével ? A választás első eredménye megadta a meglepő feleletet: a szociálisták bevehetetlennek hitt sáncain széles rés ütődött, elvesztvén ők mintegy ló mandátumot, mig hadi zsákmányukul csupán egyetlenegy konzervatívig mandátum esett. igaz, hogy a pótválasztások még hizlalhatják a szociálista reményeket, igaz az is, hogy a szociális demokratapárt a centrum-párttal egyesülve még mindig kemény dióval kedveskedhetik Bülovvnak; egy azonban kétségtelen: a nemzeti érzület első fellobbanását egyes- egyedül a vörösek érezték meg. És ebben rejlik a lefolyt német választások nagy tanúsága, különösen ránk. Magyarországra nézve. A nemzeti érzület, amely a néplelkiilet évezredes önfenntartási ösztöne, oly erős, oly kiirt- hatatlan állami tényező, amelylyel minden túlzóan újszerű áramlatnak le kell számolnia. A radikális, a forradalmi, a romboló irányzat csak ígéri, hogy közelebb hozza az emberiséget a nagy Felelős szerkesztő Pósta Béla ideálok megvalósulásához; valósággal azonban afölbuzdulás minden eredménye délibábbá foszlik széjjel, amelyet évezredek óta kétségbeesetten hajszol az emberi vágy s talán még évezredek múlva is csak vágytól égve s gyötörtetve fog kergetni. Épp azoknak, kik materiális alapon képzelik el (mert csak elképzelik) az emberi boldogulás lehetőségét és állandósulását, épp azoknak kellene legjobban tudni, hogy a fejlődés a természetben sem í/urasonként megy végbe és hogy azt erőszakkal gyorsítani nem lehet. A nagy francia forradalom, a radiká- lizmus őrjöngő tobzódása s az általános emberire törekvése dacára, végeredményében a nemzeti Francziaországot teremtette meg. Mert azt talán csak senki sem tagadhatja, hogy Francziaország, amelynek szociálista miniszterelnöke van, ma nemzetibb, mint valaha. Ami a forradalom emléke gyanánt él, a francia „gloire“ ma a nemzeti érzület éltető eleme. A francia állam és a vatikán között beállott i ;r'^fásnak, — bár ez etikai szempontból lehet kárhozatos — a katonai büntető perrendtartás eltörlése a polgári hadügyminisztérium korszak- alkotó reformjai következtében haldokló militárizmusnak határozottan s szembetűnő nemzeti törekvése van. A nemzetnélküliség vagy világpolgárság (mert a nemzetköziség más!) csak arra volt jó mindenütt, — s ebben van Szerkesztőség és kiadóhivatal: Unió-utca 13. sz. — Telefon szám: 3TÖ. Kéziratok nem adatnak vissza. Minden a lapot illető küldemény a lap címére s nera névre küldendő. Hirdetéseket árszabály szerint felvesz a kiadóhivatal. egyedüli történeti jelentősége hogy fölébressze a nemzeti öntudatot, hiszen nálunk is, Magyarországon épp akkor következett be a nagy nemzeli küzdelem kedvezően döntő fordulata, amikor a kormány a „nemzetköziek“ jobbját kezdte szorongatni. Nem azt jelenti ez, hogy a szociálizmusriak nincsen jövője, hanem egyszerűen azt, hogy a nemzeti érzések szárnyaitól megfosztva, mint egy párt monopóliumának nincsen lét- jogosultsága. A szocializmus a maga tiszta fogalmában nem nemzetietlenség, nem is világpolgárság, hanem testvériség. Ez pedig nagy különbség. A nemzeti államok teljes kialakulása a testvériség magasztos eszméjének diadalát fogja hirdetni, ellenben a „nemzetköziségnek“ mai alakjában való térhódítása a nemzeti államok bukását eredményezné, ha e romboló aknamunkának a nemzeti érzület még idejekorán útját nem állaná. És hogy útját állja, erre szolgáltatja^ „nemzetköziségnek“ az intő példát a most lefolyt német birodalmi választás. 1 r A nemzeti érzületre való hivatkozás megtermetté im üdvös gyümölcsét Németországban, megtermtette most épp úgy, mint évtizedekkel ezelőtt Bismark erélyes föllépése, amidőn a francia revanche elleni védekezés eszméjének a választási küzdelembe való beledobásával az összes szociálista jelöltek elvéreztek. Legkedvesebb könyveim* Irta Éjszaki Károly. A hajlott - korúnak egyre korlátoltabbá válik az emlékező tehetsége és szüksége van emlékeztetőre, legalább is holmi rokoneszme inegpenditésére, hogy tárgyával tisztában legyen. És én most ezen állapot uralma alatt írjak azon benyomásokról, hatásokról, melyeknek én közel hetven évvel ezelőtt s az ezt követő idők alatt felíogója-érzője-szenvedője, öntudatlan gyűjtője voltam ? Feladatnak nehéz. Öreg emberben értelmi dolgok, anyagi dolgok egyaránt megcsontosodnak, kivált melyek a fiatal korban eredtek. Így rajtam a latinizmus ma is uralkodik. Ez bennem nem csuda. A normal iskolától a szigorlatokig az összes tantárgyakat — egynek kivételével — latin nyelven tanultam ; e kivételt Honát István leckéi képezték, ki a magyar irodalom, tulajdonképen a magyar nyelv történetét magyar nyelven tanította. Természetes, hogy a latinizmus vált bennem uralkodóvá, melyen a magyarosság hosz- szu idő alatt birt erőt venni; — hozzá járult ehhez, hogy latin könyv bőven állt rendelkezésre, mig magyar szűkén. ■ Sajátszerü: miképen váltam latinból magyarrá, Születésre, nyelvre, érzelemre magyar, sőt vad magyar voltam, de a helyes magyar * E cl ni alatt megjelent könyvből, melyet 1904- ben közrebocsátott Qyalui Farkas. Budapest, Singer és Wolfaer kiadásában.________________________ nyelvről fogalmam sem volt s a széptől távol álló bakonyi tájnyelven beszéltem. Tanultuk ugyan a magyar grammatikát, de azt is latin szöveggel s a Verseghy-télz rendszer nyomán, a nélkül, hogy a gimnáziumi folyam alatt csak egyetlen magyar nyelvű, illetve érdekű feladványnyal kellett volna birkóznunk, vagy egyetlen magyar iró neve megemlítve lett volna; latinból kellett ugyan magyarra és viszont — fordítanunk, de e dolgozatokban is a magyar stylus helyességére a legcsekélyebb súly sem volt fektetve s így megrögzött bennünk azon frazeológia és kiejtés, melyet otthon a falun a cselédektől, paraszt pajtásoktól sajátítottunk ei. S ezen a gimnázium nem segíthetett, mert abban a magyar nyelvtan képezte a legérdektelenebb tantárgyat, jóllehet ez és a katekizmus külön osztályozásban részesült, de e kettőből soha senki sem bukott. A protestáns iskolák e tekintetben jobbak voltak, tanulóik a latinban gyengébbek voltak ugyan, de a magyarban erősek. Azért kerülhetett ki közülök akkoron több magyar iró, — sajátszerü, hogy az ugyanakkori katolikus magAar irók leginkább papokból, és gárdistákból is kerültek, mint Ányos, Dugonics, Re- vay, Guzmics, Pázmándi Horváth Endre, Bá- róczi Sándor, Kisfaludy Sándor stb. A jelzett előkészültség következtében a latin müvek voltak olvasmányom tárgyai, legkedvesebb a történelem s a hősiek. Cornelius Nepos hősei, és Liviusnak regényszerü, és bő történelme, Virglius Aeneise fogtak) el kiválólag, — nem tagadhatom, hogy Ovidius Über Amoruma, és Ars amatoriája is titkos és buváriatos tárgyammá lelt, sőt a tiltott Palingenius-féle Zodiacus vitae is. A latinok olvasásából azonban kizökentett, és a magyarra csábított egy hölgy, — ha szabad egy nőcselédet igy tisztelni, de ki tőlem ezért magasabb címet is megérdemel. Nagyanyám belső cseléde Kocsi N. Zsuzsi egy nagy és módos falu jegyzőjének leánya volt; apja jó módban lehetett, mert könyveket szerzett, de jól is élhetett, mert halála után leányára e könyveken kívül alig maradt örökség. A reformátusok falusi iskolái hasonlíthatatlanul jobbak voltak, mint a pápistákéi, Zsüzsi is reformata lévén, nemcsak szabatosabban, és jobb kiejtéssel beszélte a magyart, de a magyar irodalmat is jobban ismerte, mint én, az úgynevezett „jó deák“, ki megnevezni is alig tudtam volna egypár magyar irót; mentségül legyen felhozva, hogy hat gimnáziumi év alatt az iskolában egyetlen magyar iró nevét csak megemlíteni sem hallottam. Ezen —- szolgálatba menni kényszerült — K. N. Zsuzsit szemelte ki sorsom, hogy nemtőm, mentő angyalom legyen. Idősebb volt nálam, ügyesebb is, cselekvőbb is s mi több: értelmes, ügyes felolvasó és dolgai felől erre bőven volt érkezése. Egymás után szedte elő öröksége tárgyait, melyek az addigi magyar irodalom termékei voltak. Midőn sokára mindannyian átment, kezdte élőiről; Lapunk mai száma 10 oldal.
