Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

téshelyét „annak a tót Kiskőrösnek átengedték“.

„Sajnálja is Szabadszállás most élő közönsége — írja tovább Páál Árpád — hogy Petőfi születése helyéül Kiskőröst hagyták megállapit- tatni és ez ellen idejében nem tiltakoztak. De hát a születéshely nj'otnozásának idejében még az a nemzedék élt, amely Petőfi képviselőjelöltsége ellen az itteni ref. lelkész fiát, Nagy Károlyt léptette fel és minden alkotmányos küzdelmet lehetetlenné tett azzal, hogy Petőfit, programmbeszédje elmondásában, a város nem nagy dicsőségére, szóhoz sem engedte jutni, sőt életét is fenyegette. Petőfi a szenvedett ku- darczért nem maradt adós a szabadszállásiakhoz irt nyílt levelében, keményen megnyomta a tollát és a város akkori vezető-embereinek ugyancsak az elevenjükre tapintott, Nagy Ká- rolynak pedig megjósolta, hogy az országgyűlés a választását meg fogja semmisíteni.

„Ezek az emberek a leczkét nem tudták elfelejteni, hallani sem akartak Petőfiről és mikor a születéshelyet nyomozó küldöttség náluk járt, semmiféle adatot sem bocsátottak rendelkezésére. Pedig Petőfi Sándor valóban Szabad- szálláson született“.

Mielőtt Páál Árpád levelének bizonyító részét közölném, szükségesnek vélem közbeszur- ni, hogy az öreg Petrovits már 1818-ban Szabadszálláson lakott és azon év szeptember 15-én ott házasodott meg, ott volt a mészárszék bérlője egész 1822 őszig. Ekkor jobb bérlet után nézett és Ferenczi állítása szerint 1822-től 1824-ig a kiskőrösi mészárszéket bérelte ki. Mivel pedig Petőfi Sándor 1823. január 1-én született, csakis Kiskőrösön születhetett, szüleinek akkori lakóhelyén. Amint hogy tényleg a kiskőrösi lutheránus templomban is keresztelték meg.