Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

amiről az anyakönyvi föijegyzés hitelesen ta­núskodik. Kiskőrös mellett ez volt a legerősebb érv. amit aztán döntő bizonyítékul el is fo­gadtak. Félegyházára a család csak 1824. október­ben költözött, tehát huszonegy hónappal Sándor születése után. így Félegyháza, mint születés­hely, csak a költő képzeletében merülhetett fel, s a véletlen játéka itt érezteti hatását e kér­désben először, azáltal, hogy Petőfit a szülei, kik ugyancsak sokat vándoroltak, mert hiszen 1830-ban ismét visszatértek Szabadszállásra, elfelejtették kitanitani az igazi születéshelye felől. Ez egészeo bizonyos, mert a fiúnak különben semmi oka sem lehetett arra, hogy éppen Fél­egyházát szemelje ki. Egy szerűen ez történt: a fiú csak arra emlékezett, hogy mióta az eszét tudja, a szü­lei Félegyházán laktak, hogy ő másutt szület­hetett, rá sem gondolt. Ö nem kérdezte, a szü­lei nem beszéltek róla, csak annyit mondhattak neki néha, hogy: „Te is kiskunsági gyerek vagy!“ Es igy keletkezett a tévedés. Ha már most a lehetőségeket mérlegeljük, a kérdést a három születéshely közt igy kell fölállítani: milyen időbeli távolság választja el Petőfi születésnapját a szabadszállási és milyen a félegyházi tartózkodástól? És erre a felelet az, hogy Szabadszállásról való állítólagos elköltözés után (1822. szeptem­ber 29., Szentmihály napján) három hónappal Petőfi Sándor már megszületett (1823. január 1-én), ellenben Félegyházára csak huszonegy hónap múlva költöztek (1824. szeptember 29-én). így tehát Félegyháza teljesen kiesik s a vita csak Szabadszállás és Kiskőrös körül fo­roghat ~ * * - *

Next

/
Thumbnails
Contents